Iglódi István rendezése

Slides:

Advertisements

Hasonló előadás

A magyar színjátszás kezdetei

Advertisements

Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József 1791 Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József november 11-én született Kecskeméten.

Belső-erzsébetvárosi Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola

„Veled is megtörténhet” Színházi nevelés a Kolibri Színházban.

I.Díj ARCHIKO KFT. és LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT.

Társulatunk május 4-én alakult. 10 ÉVE SZOLGÁLJUK A NEMZETI ENERGIAPOLITIKÁT 1.

CSONGOR ÉS TÜNDE Sík Ferenc rendezése alapján A NEMZETI SZÍNHÁZ ● A● A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos.

VARÁZSFUVOLA & CSONGOR ÉS TÜNDE MOZARTVÖRÖSMARTY.

G team. Vörösmarty Mihály :  Született: Nyék, december 1.  Armális nemesi család  Székesfehérvári Gimnázium  1816 pesti piarista gimnázium 

Paulay Ede Tokaj, márc. 2 - Budapest, márc. 12.

Ősbemutató Paulay Ede rendezése. Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító március 12-én született Tokajban

Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében A Nemzeti Színházban.

Paulay Ede (1836. márci márc. 12) Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde első színházi előadása Paulay Ede nevéhez fűződik, ez a nagy jelentőségű.

Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében. A NEMZETI SZÍNHÁZ története 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház.

Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében. Németh Antal Modern irányzatok felé érdeklődött expresszionista Szintetikus rendezés ‘’kukucska” színpad térszínpad.

CSONGOR ÉS TÜNDE Sík Ferenc rendezésében (1976) Készítette: A Silly Seals csapata.

V ÖRÖSMARTY M IHÁLY : C SONGOR ÉS T ÜNDE 137 évvel ezelőtt, a színház világában.

SÍK FERENC CSONGOR ÉS TÜNDE Készítette: Szentivánéj Társulata Árkos Borbála Csiki Kata Mohácsi Orsolya Anna Rozgonyi Anna.

Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésésben. Pár szó a rendezőről…  Paulay Ede tokaji születésű rendező volt.  Rendező mivoltja mellett, még számos címet.

C SONGOR ÉS T ÜNDE Sík Ferenc rendezése (1976) Ferdinánd csapat.

1963.  diploma a Színház-és Filmművészeti főiskolán  pécsi Nemzeti Színház rendezője  Gyulai Várszínház vezetője  Nemzeti Színház.

Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy.

Sík Ferenc: Csongor és Tünde

Csongor és Tünde, ahogy Sík Ferenc megálmodta

Készítette: Latabár Kálmán csoport

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde

Paulay Ede: Csongor és Tünde

Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében

Sík Ferenc rendezésében

Csongor és tünde Sík Ferenc.

Csongor és Tünde Rendezte: Paulay Ede 1879.

Paulay Ede rendezésében

/Paulay Ede rendezésében/

A misztérium Készítette: Lovász Lili, Süli Réka, Szekeres-Kovács Veronika.

Szabó Kira, Sándor Zsuzsanna, Magyar Fanni, Brenner Ági

Sík Ferenc – Csongor és Tünde

Paulay Ede rendezésében

A bemutató kezdéséhez entert nyomjanak!

Paulay Ede Csongor és Tünde Ősbemutató

Paulay Ede rendezésében

A Megalkuvók csapata bemutatja:

A színházkészítő.

Tragédia „Némethesen”

Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében

Paulay Ede rendezésében

Műfaja: drámai költemény

Ember tragédiája Paulay ede.

Gyenes László mint Lucifer

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Paulay Ede.

Az ember tragédiája színdarab

Bemutató: Budapest; Nemzeti Színház, szeptember 21.

Nem mindennapi sikert aratott az előadás ami bizonyította Paulay páratlan tehetségét. Az ember tragédiája ősbemutatója a színháztörténet egyik legnagyobb.

Nemzeti Színház szeptember 21.

Az ember tragédiája Németh Antal rendezésében (1937)

„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.”

Iglódi István rendezése

Ősbemutató Paulay Ede rendezésében

Németh Antal Az ember tragédiája.

Az ember tragédiája Rendezte: Paulay Ede.

Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele

1883. Szeptember 21-én mutatták be először

Madách Imre: Az ember tragédiája

Az ember tragédiája Bemutatta a Nemzeti Színház szeptember 21-én Paulay Ede rendezésében.

Rendezte: Dr. Németh Antal

Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében

Az ember tragédiája a színpadon

Színpadon Az ember tragédiája

~Paulay Ede rendezésében~

PAULAY EDE RENDEZÉSÉBEN

Előadás másolata:

Iglódi István rendezése Készítette: K.O.V.Á.SZ

Iglódi István Kossuth-díj Született: 1944.04.29. (Magyarbóly) Elhunyt: 2009.12.03. (Budapest) Díjai: Kossuth-díj (1998), Jászai Mari-díj (1970, 1976), Érdemes művész (1986) 1966: színészként végez a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968: rendező diplomát szerez 1966–1973: tagja a Nemzeti Színháznak 1973-1982: a 25. Színház színész- rendezője 1982-1990: a József Attila Színház főrendezője 1990-től: a Nemzeti, és a Pesti Magyar Színház rendezője 1993-1996: a Művész, és a Thália Színház színésze 1996-1999: a Magyar Színház igazgató-főrendezője Kossuth-díj

Az előadás főbb információi A bemutató dátuma: 1997.03.14. Színház helyszíne: Budapest, Nemzeti Kamaraszínháza (Várszínház) Társulat: Nemzeti Színház, Budapest Nemzeti Kamaraszínháza (Várszínház)

Főbb szerepek Ádám: Széles Tamás Kállai Ferenc Ádám: Széles Tamás Lucifer: Garas Dezső, Csikos Sándor (váltott szereposztás) Éva: Söptei Andrea Az Úr hangja: Kállai Ferenc A Föld szellemének szava: Sinkovits Imre Széles Tamás Sinkovits Imre Söptei Andrea Csikos Sándor Garas Dezső

Az előadás főbb információ Koreográfus: Sebestyén Csaba Díszlettervező: Rózsa István Jelmeztervező: Schäffer Judit Dramaturg: Gecsényi Györgyi

Molnár Gál Péter kritikus többek közt ezt írta az előadásról… „Söptei Andrea - Éva - egy kétrészes fürdőruhában rohangál. A Paradicsomi színben valóban egy kétrészes fürdőruha volt rajtam – mondta a színésznő, és rohangáltam is. Én is tudtam, ahogy mindenki: az előadás nem sikerült jól. A próbafolyamat elején nagyon sokat beszélgettünk Garas Dezsővel, aki Lucifert, Széles Tamással, aki Ádámot alakította, és Iglódi Istvánnal. Akkor úgy tűnt, mindennek a későbbiekben is lesz jelentősége, de aztán a próbák előrehaladtával egyre inkább elsikkadt az a gondolati vonal, ráadásul elindult egy érezhető törekvés arra, hogy ne feltétlenül az igazságot keressük, hanem a közönség tetszését, így mindinkább a középszer felé mentünk. Egy nagy összeveszés lett a vége…”

Az 1883. szeptember 21.-i ősbemutató óta eltelt 117 évben SZÁMTALAN színpadon láthatták a Tragédiát… és minden bizonnyal a jövendő színházlátogatók újra és újra élvezhetik majd!