A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fluid-fluid határfelületek, a felületi feszültség
Advertisements

A halmazállapot-változások
KÖZLEKEDŐEDÉNYEK HAJSZÁLCSÖVEK
A megoszlási egyensúly
Összefoglalás 7. osztály
A gázállapot. Gáztörvények
A sűrűség.
Folyadékok és gázok mechanikája
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája
Halmazállapot-változások
IV. fejezet Összefoglalás
Elektromos alapismeretek
,,Az élet forrása”.
A szubsztancia részecskés felépítése és
A folyadékok nyomása.
Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezése
Összefoglalás 7. osztály
Az anyag belső szerkezete
Élelmiszeripari műveletek
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
KONTINUUMOK MECHANIKÁJA II.
Az anyagok közötti kötések
Folyadékok és gázok mechanikája
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Közműellátás gyakorlathoz elméleti összefoglaló
Nem Newtoni folyadék a membránon
Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye
A hőtágulás Testek hőmérséklet-változás hatására bekövetkező méretváltozásait hőtágulásnak nevezzük.
Felhajtóerő.
FIZIKA A NYOMÁS.
A folyadékok tulajdonságai
Olvadás Topenie.
Hőtan.
Halmazállapot-változások
Halmazállapot-változások 2. óra
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Biológiai anyagok súrlódása
Villamos tér jelenségei
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Folyadékok és gázok mechanikája
HŐTAN 7. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Összefoglalás: A testek nyomása
Munka, energia teljesítmény.
Mechanikai hullámok.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Hidrosztatikai alapok (hidrosztatikai paradoxon)
A vízbe merülő és vízben mozgó testre ható erők
Szilárd anyagok: 1.Felépítő részecskéik: a.Atomok: pl.: gyémánt: C, szilícium: Si, kvarc: SiO 2 b.Ionok: pl.:, mészkő: CaCO 3,mész: CaO, kősó: NaCl c.Fém-atomtörzsek:
Elektromosságtan.
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
Áramlástani alapok évfolyam
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
egymáson elgördülve (diffúzió!)
Áramlástani alapok évfolyam
A gáz halmazállapot.
HalmazállapotOK.
A gázállapot. Gáztörvények
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A folyadékállapot.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Folyadék halmazállapot
Hőtan.
Előadás másolata:

A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A folyadékállapot A folyadékállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Az alapvető különbség a gázok és a folyékony halmazállapotú anyagok között a molekulák közti távolság. Mivel ez a távolság a folyadékokban sokkal kisebb, számolnunk kell a molekulák között fellépő ún. intermolekuláris erőkkel, amelyek csak rövid távon hatnak. A folyadékokban a kohézió nem elég nagy ahhoz, hogy a részecskéket helyhez rögzítse, de elég nagy ahhoz, hogy azok szabad mozgását megakadályozza. A folyadékokban ható lehetséges erők az ún. van der Waals erők (orientációs, indukciós, diszperziós erők) és a hidrogénkötés. A folyadékokban kialakulhatnak rendezett csoportok, de ezek a hőmozgás miatt felbomlanak, másutt pedig újra kialakulnak. A folyadékokban tehát kismértékű és állandóan változó rendezettség tapasztalható. A molekulák között viszonylag kevés üres hely van. Emiatt a folyadékok nehezen összenyomhatók, meghatározott térfogatuk van. A folyadékok molekulái viszonylag kevésbé rendezettek, távolabb vannak egymástól, ezért könnyen elmozdulnak. A folyadékok emiatt felveszik az edény alakját.

A felületi feszültség 1. Az edény belsejében levő molekulára minden irányból egyenlő vonzó erő hat, így az erők eredője nulla. A felszínen levő molekulákra csak lefelé és oldalt irányuló erők hatnak, így az erők eredője nem nulla, hanem a felszínre merőleges, a folyadék belseje felé mutató erő Ez magyarázza az esőcseppek megközelítően gömb alakját, ugyanis azonos térfogatú geometriai testek közül a gömb felülete a legkisebb.

A felületi feszültség 2. A felületi feszültség meghatározása: Ahhoz, hogy a folyadék felületének csökkentésére irányuló tendenciát megfordítsuk, energia szükséges. A felületi feszültséget azzal az energiával határozzuk meg, amely ahhoz szükséges, hogy a folyadék felületét egy egységnyivel növeljük. A felületi feszültség mértékegysége: A felületi feszültség függ: a folyadékkal érintkező közegtől hőmérséklettől folyadékban oldott idegen anyagoktól nedvesítő nem nedvesítő

dinamikus viszkozitás A viszkozitás 1. A viszkozitás a folyadék áramlással szembeni ellenállása. Az áramlással szembeni ellenállást a molekulák között ható kölcsönhatások okozzák. Az erős intermolekuláris erőkkel rendelkező anyagok nagyobb viszkozitásúak, mint a gyenge intermolekuláris erőkkel rendelkezők. A viszkozitás értelmezése  Dv dinamikus viszkozitás A dinamikus viszkozitás mértékegysége:

A folyadékállapot A viszkozitás 2. Folyadékok viszkozitása az anyagi minőségen túl elsősorban a hőmérséklettől függ. Jellemzően, a hőmérséklet növekedésével a viszkozitás jelentősen csökken. Van olyan folyadék, melynek viszkozitása a hűtés során annyira megnő, hogy elveszti folyási képességét, és úgy viselkedik, mint egy szilárd anyag. Ennek belső szerkezete ugyan olyan rendezetlen, mint a folyadékoké, nem kristályos. Az ilyen anyagot „túlhűtött folyadék”-nak nevezzük, ezek az amorf anyagok. Ilyen pl. az üveg, a legtöbb hőre lágyuló műanyag. A dinamikus viszkozitás mellett többféle viszkozitás létezik. Gyakori még a kinematikus viszkozitás. Ezt a dinamikus viszkozitás és a sűrűség hányadosaként értelmezzük: A kinematikus viszkozitás mértékegysége: Természetesen a viszkozitás nem csak folyadékokra, hanem a gázokra is létező fogalom. A viszkozitás gyakorlati jelentősége leginkább a folyadékok és a gázok áramlásánál, keverésénél, valamint a folyékony kenőanyagoknál van.