A kutatás filozófiája.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kelet-nyugati Átjáró A világzene és az interkulturális kommunikáció kapcsolata a pécsi Balkán Világzenei Fesztivál vizsgálata alapján Készítette: Halász.
Advertisements

Kvantitatív módszerek
Válaszok válság idején: hogyan hat a válság a gyógyszeripari piackutatásra? Szerencsés Dóra Egészségügyi kutatások vezetője Millward Brown Healthcare.
A rossz hír hozóját lefejezik ugye …
• országos program vállalatok és intézmények energiahatékonyságának növelésére • védnökök, műszaki tudományos partnerek, gazdasági-társadalmi partnerek.
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék.
A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái 2007
A partnerközpontú intézmények plusz anyagi forrásai a kompetencia alapú oktatás vonatkozásában Előadó: Danyi Gyula.
Tanuló (projekt)szervezet a Magyar Nemzeti Bankban
Kvalitatív módszertan szemináriumok
Innovatív üzleti parkok fejlesztése az innováció és a vállalkozó szellem előmozdítása érdekében a Dél- Kelet Európai térségben FIDIBE.
Mi látszik egy jéghegyből?
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
Kutatómunka a pszichológiában: gyakorlatok HEFOP 109-es pályázat
Piackutatás.
DÖNTÉSELMÉLET A DÖNTÉS = VÁLASZTÁS A döntéshozatal feltételei:
F. Bacon ( ) és a modern tudományok alapvetése.
A projekttervezés első lépései
Készítette: Magyar Orsolya
A kutatás terve Kutatási célok Elemzési egységek Idődimenzió
A társadalomtudományi kutatás módszerei
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata
Az érvelés.
Összehasonlító politikatudomány. 3 egymással összefüggő elem Más országok berendezkedésének izolált tanulmányozása – angolszász kultúra – így csak implicit.
A szakértők lehetséges szerepe a helyi fejlesztésben A részvételi akciókutatásban rejlő lehetőségek Bajmócy Zoltán – Málovics György Szegedi Tudományegyetem.
Tudástranszfer egyetemi városokban
Konzulens: Dr. Pitlik László
Pedagógiai Értékelési Konferencia
Szervezetfejlesztési Program
Hagyományos és internetes társadalmi mozgalmak a taxisblokád és az augusztus 20-i tűzijátékról lemondók Facebook csoportja alapján Országos Tudományos.
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS Dr. Molnár Béla Ph.D.. 1. PEDAGÓGIAI KUTATÁS CÉLJA, TÁRGYA Célja, hogy az új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével.
ISMERETALAPÚ RENDSZEREK SZAKÉRTŐ RENDSZEREK
Megfigyelés Irodalom: Falus Iván (200,szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Marketingkutatás 3. szeminárium Nagy Gábor március. 29.
„A tudomány kereke” Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann.
Önálló labor munka Csillag Kristóf 2004/2005. tavaszi félév Téma: „Argument Mapping (és hasonló) technológiákon alapuló döntéstámogató rendszerek vizsgálata”
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
Farkas Katalin – Vilmányi Márton június 15.
A MEGISMERÉS Az ember kíváncsisága természetes tulajdonság Az emberek törekszenek a körülöttük lévő világ általánosabb megértésére, meg akarják ismerni.
Tudományos konferencia Nyíregyháza Október
Paradigmák mentén tudomány = kvantifikálhatóság? Minden mérhető?
111 A benchmarking szerepe a közoktatásban. 211 Mi is az a benchmarking? " A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos.
2. Döntéselméleti irányzatok
Tényekre alapozott oktatáspolitika és gyakorlat ONK 2011, Szimpózium a tények, bizonyítékok természetéről, szerepéről az oktatásban Evidence Based Education.
ONK 2011 Békési Kálmán Budapest november 3-5. A prezentált eredmények alapja a TÁMOP kutatási projekt. A projekt az Oktatáskutató és.
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kutatásmódszertani dilemmák
Róbert Péter Egyetemi tanár Széchenyi Egyetem, Győr
Marketing információs
Hatásértékelés szerepe Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Értékelési Divízió Nemzetközi értékelési konferencia, Budapest, május 6-7.
Magyarország Problématérképe Kutatási terv M.A.F. - SzIA Budapest, December 10.
„Hatásvizsgálat” c. tanulmány szennyvíz és hulladék témakörben szerzett tapasztalatai „Fenntartható települések” workshop Tokaj, július Csillag.
Balatonboglár, március 24.1 A szakértői munka tudományos megalapozottsága, lépései, módszerei, eszközei „A tájékozott szakértő” Szakmai és jogi ismeretek.
Gazdasági informatika - bevezető …avagy miért emlegetünk szakdolgozat írást informatika címén???
Bevezetés a tudományos kutatás és írás gyakorlatába 2. alkalom október 7.
PÉNZÜGYI ELEMZÉS 1. előadás PhDr. Antalík Imre SJE GTK szeptember 21.
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
A problémamegoldás 7 lépéses módszere:
Nemzetek közötti kommunikáció
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÖNÉRTÉKELÉSI SZINTEK
Balatonboglár, március 24.
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról
Kvalitatív adatok elemzése
Bemutatkozás A kutatás bemutatása
A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései
A pedagógiai kutatás általános kérdései. A téma váza A pedagógiai kutatás tárgya, célja, helye a tudományos kutatások rendszerében A pedagógiai kutatás.
Kvalitatív adatok elemzése
A kutatás tervezésének folyamata
Az SZMBK Intézményi Modell
Sándor-Schmidt Barbara
Előadás másolata:

A kutatás filozófiája

Kutatás lehetséges céljai Tudományos Üzleti Egyéb Bármelyik irányulhat a következőkre: Feltárás Leírás Magyarázat Értékelés (Igazolás?)

A kutatás általános folyamata Probléma-meghatározás és a megközelítési mód kiválasztása; döntés a kutatás elvégzéséről Kutatási terv Terepmunka és adatgyűjtés Adat-előkészítés és adatelemzés Jelentéskészítés, prezentáció, tanulmányírás (interpretálás)

Az üzleti kutatás specialitása Megbízás alapján, pénzért Alapja a döntéshozói információszükséglet A döntéshozói probléma NEM tudományos és NEM azonos a kutatási problémával, kutatási kérdésekkel („jéghegy-elv”) Ezért itt bonyolultabb és több erőforrást igényel a probléma-meghatározás, és 3 lépésből áll: Vezetői probléma meghatározása Kutatási probléma meghatározása Kutatás értékének meghatározása

A kutatási „hagyma” Filozófiai szint: pozitivizmus, kritikai realizmus, interpretivizmus, posztmodernizmus, pragmatizmus… Elméletalkotási megközelítés szintje: Dedukció, abdukció, indukció Módszertan megválasztása: Kvantitatív, kvalitatív, vegyes; egy vagy több módszer Stratégiák szintje: Kísérlet, survey, tartalomkutatás, esettanulmány, akciókutatás, etnográfia, grounded theory… Időhorizont: Keresztmetszeti vagy idősoros Technikák, eljárások: Kérdőívezés, interjúzás, statisztikai módszerek…

A filozófiai szint Gyakorló kutatónak nem az izmusokat kell ismernie, hanem ezek dimenzióit… …de azért egy-egy tudományterületnek lehetnek tipikus filozófiai megközelítései. Lételmélet (ontológia; a valóság természete), ismeretelmélet (episztemológia; mit fogad el legitim tudásnak, megismerési módnak, azt hogyan lehet kommunikálni), értékelmélet (axiológia; az értékek és az etika szerepe a kutatásban) Objektivizmus vagy szubjektivizmus

Néhány ontológiai kérdés (példák) Mi az, hogy „szervezet”, „vállalat”? Mi az a „gazdasági ember”? Mit jelent a „menedzselés”? Mi az a „hasznosság”? Mit tekinthetünk „hozamnak” vagy „költségnek” egy adott beruházás esetében? …

Néhány episztemológiai probléma (pl.) Hogyan szerezhetünk tudást az adott témáról? Mikor lehetünk biztosak a tudásunkban? Mi számít megfelelő adatfelvételnek? Milyenek a jó adatok? Milyen kutatási kérdés érdemes arra, hogy kutassuk (pl.diplomamunkaként)?

Néhány értékelméleti kérdés Értéksemlegesnek kell-e maradnunk? Milyen szerepet kaphatnak értékeink a kutatásban? Mihez kezdjünk a vizsgálati alanyok értékeivel? Vagy más tudományterületről jövő partnerkutatóink értékeivel?

Objektivizmus vs. szubjektivizmus Reál Külső (externális) Univerzális (egy valóság) Dolgok (granuláris) Rend Természettudományos Tények Számok Megfigyelhető jelenségek Törvényeszűségek keresése (általánosítás) Értékmentes Elfogulatlanság, elkülönülés Nominális Társadalmi konstrukció Relativista (több valóság) Folyamatok Káosz Humán- és bölcsészettud. Vélemények Narratívák Tulajdonított jelentések Egyének, kontextusok, specifikumok Értékvezérelt (kötött értékek) Belsővé tétel, reflexió

Pozitivizmus Részletesebben ld. tudományfilozófiai bevezető Értékmentes, természettudományos (mérés!), erősen strukturált Tipikusan deduktív (elméletekből „építkezik”) Kvantitatív, nagymintás

Kritikai realizmus Míg a közvetlen realizmus szerint a tapasztalások valós képet adnak a világról, addig a ~ megpróbálja a tapasztalatokat megfejteni, keresi mögöttük a valóságot. Tipikusan retroduktív (visszafejtés) A valóságot (okozati struktúrák, mechanizmusok) nem ismerhetjük meg, még csak a tényleges eseményeket és dolgokat sem (amiket a valóság hoz létre), csak a megfigyeléseinkből származó adatokat.

Interpretivizmus Tipikusan induktív Kismintás, mélyvizsgálatok, Kvalitatív módszerek

Posztmodern megközelítés Tipikusan dekonstruktív Anomáliák mélyvizsgálata (ld. Thaler a közgázban)

Pragmatizmus A kutatási probléma és -kérdés vezérli Hangsúly a praktikus megoldásokon és az eredményességen (valahogy meg kell oldani) Módszertani nyitottság

Az elmélet kialakítása, fejlesztése Dedukció Indukció Abdukció (következtetés a legjobb hipotézisre)

Dedukció Logikája: helyes premisszákból helyes lesz a következtetés Általánostól a specifikus felé Az adatok szerepe a tesztelés A kutatás célja a falszifikáció vagy verifikáció

Indukció Logikája: a premisszák nem ellenőrzött következtetésekre vezetnek Specifikustól az általános felé Az adatgyűjtés szerepe a feltárás, a minták és motívumok azonosítása, konceptuális keretek kialakítása Elméletalkotási célok

Abdukció Tesztelhető következtetések (hipotézisek) a premisszákból A specifikus és az általános közötti kapcsolatokból általánosít Az adatgyűjtés célja a jelenségek feltárása, motívumok és mintázatok feltárása, ezek elhelyezése az elméleti (konceptuális) keretben, és ezek tesztelése Cél az elméletalkotás vagy -módosítás; a létező elméleteket felhasználhatja újak, vagy javítottak kialakításához

Erről ennyit.