Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dr. Kis-Benedek József c. egyetemi tanár
Advertisements

Libanon és Szaúd-Arábia
Készítette: Doffek Petra
Az ellenfelek összehasonlítása
A Föld mezőgazdasága.
Fejlettségi különbségek a közel-keleti félperiférián
Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
Dr. Bóka János - Dr. Mezei Péter Szeged, november 23.
A tundrától a trópusokig
Francia Köztársaság République Française
A Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban
„Az Ókori-Kelet” kis államok - nagy örökség
Közel-Kelet és Észak-Afrika. Iszlám fundamentalizmus XIX. Század eleje – szembesülés az elmaradottsággal. Két lehetőség a kitörésre: a/
Törökország.
Országösszehasonlítás
Észak Korea Dél Korea 조선민주주의인민공화국 대한 민국.
Készítette: Csapó Botond
Szeiman József A Közel-Kelet 2012-ben.
Az Arab Liga és az Iszlám Tanács
Arab-Világ.
Libya 利比亞 01 李常生 Eddie Lee (Lee Chang-Sheng) 3/18/2010 南京.
Globális Diplomácia I.: a Közel-Kelet és Észak-Afrika szeptember 18.
Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése
Kaukázus vidék Kaukázus („jégtől csillogó”) – Eurázsiai hegységrsz. Elbursz 5642m – hóhatár felett Vulkánikus hegység, sok földrengés Színes népesség,
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Horvátország.
Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.
Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás.
AFRIKA Gazdasága Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Ausztrália Dél keresztje csillagkép Egyesült Királyság zászlaja
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián
Miért éppen a Közel-Kelet?
Európa fogalma, határai, ismérvei
A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan iparosodó országai
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Európa regionális földrajza
Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete
19. ÁZSIA FELOSZTÁSA.
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
25. ÉGHAJLAT.
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése
Ázsia természetföldrajzi képe
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete
21. ÁZSIA GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
6. A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA.
LATIN-AMERIKA GAZDASÁGA
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Dél-Ázsia népességfejlődése között
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Ausztrália ipara A társadalmi termék közel 70%-át a szolgáltatások biztosítják, ebben dolgozik a lakosság 72%-a.
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Előadás másolata:

Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Gazdaságföldrajz I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  viszonylag alacsony súlyú Hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Foglalkoztatásban fordítottan arányos a CH-szektorral Foglalkoztatás: Töröko. (magas, de csökken) 36%, Egyiptom 32%, Líbia 18% (alacsony) GDP: Marokkó 22%, Tunézia 14%, Törökország 12%, Algéria 10% Növénytermesztés: Gabona (búza, árpa) Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, hagyma, halfafű Iparnövények: gyapot  pamutipar, dohány  cigaretta Állattenyésztés: Extenzív pásztorkodás (juh, kecske), sztyeppek nomád, félnomád állattartása Sertés vallási tilalma, Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány 2

Mezőgazdaság földrajzi különbségei Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: Trópusi sivatag (Szahara, Arab-félsziget) Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia) Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Szír-Darja, Amu-Darja, Indus) Oázisokban Törökország: Kettős arculatú földművelés: mediterrán partvidékek és Anatóliai-fennsík Egészségtelen birtokszerkezet 3

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V36% 1960-as évek eleje: újabb kőolajmezők feltárása Földgáztermelés V19%, földgázkészletek 45% OPEC (Organization of Petoleum Exporting Countries)  két olajárrobbanás: 1973, 1979 Iszlám Világ országainak bányászat + ipar aránya szerinti csoportjai: Van szénhidrogén: Arab-fsz., Irán, Líbia (fogl. 30%, export 70% nyersolaj + 15% finomítványok), Algéria (GDP 60%), Köz-Ázs Kis mennyiségben van: Tunézia (GDP 30%), Szudán, Szíria, Jemen Nincs CH-exp: Marokkó (GDP 36%), Törökország (fogl. 23%, GDP 30%), Egyiptom (fogl. 17%), Izrael, Jordánia 4

Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009-ben mrd hordó Együttesen a világkészlet 65,3%-a Legnagyobb arány: Szaúd-Arábia 20% Legnagyobbak OPEC-tagállamok Nem csak Iszlám Világ országai (Venezuela, Nigéria, Angola, Ecuador) 5

Egyéb bányakincsek Sokféle bányakincs Vízenergia Foszfát: Marokkó, Tunézia Vasérc: Algéria (Tunézia) Egyéb ásványkincsek (króm, nemfémes ásványi anyagok, bauxit, rézérc, ólom, molibdén, higany, antimon, feketekőszén, barnakőszén): Törökország Vízenergia Egyiptom Törökország 6

Fejletlen és hiányos ipar Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Korai iparosítás  sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország Törökország (1930-as évektől): ma foglalkoztatottak 23%-a, GDP 30 %-a bányászat+ ipar, nehézipar (megelőzte a Közel-Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás, vegyipar Egyiptom (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágyagyártás Fejletlen ipar Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Algéria: vegyipar Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar 7

Turizmus Emiatt nagyobb a szolgáltatások aránya GDP-n belül: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Törökország 59% Marokkó: legbiztonságosabb Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Törökország: utóbbi időben veszélyesebb Foglalkoztatáson belül: Líbia 52%, Egyiptom 51%, Törökország 41% Egyiptom: Szuezi-csatorna 1956: államosítás 8

Hazautalások Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Kiépített hálózat: átutalási technika: nincs elektronikus formában pénzmozgás Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások) 9

Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián 10

Észak-Afrikán belüli különbségek Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés Marokkó: feudális maradványok, konzervatív, Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király) Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció, de jelenleg bizonytalan Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra, köztársaság Gazdasági fejlettség (GDP/fő) Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus  7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének  7200 $) Elmaradottabb: Marokkó (4300 $) 11

Arab-Közel-Kelet Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Arab világ keleti szárnya Szunnita iszlám (DK-Irak: sííta) Zsidó közösségek (Izrael: zsidó állam, pol, kat szempontból jelentős) Keresztény közösségek (Izrael, Libanon) Két rész Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait Termékeny Félhold (Tigris–Eufrátesz + Libanoni partvidék): Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Szénhidrogénen alapuló gazdagság Arab–izraeli viszony 12

Elő-Ázsia: iráni népek, iráni nyelvek Egykori Perzsa hagyományok, síita állam, regionális nagyhatalom Szénhidrogén 1979-ig Sah uralma: nyugatbarát, 1979: visszatér Komeini Ajatollah: szigorúbb iszlám, nyugatellenes Afganisztán Befolyási övezetek határa (török, brit, kínai, orosz) 1980–1989: szovjet háborús vereség 2000-es évek: USA háborús vereség Pakisztán Egykori brit befolyás Vallási alapon vált el a hindu többségű Indiától, de területviták Atomhatalom 13

Közép-Ázsia Türk népek (kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép) Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán Régi iszlám hagyományok Selyemút: Buhara, Szamarkand XX. sz. eleje: orosz befolyás SZU tagköztársaságok:  orosz elit beköltözése (később visszaköltözése) Ma is kötődik Moszkvához (FÁK), de reorientáció a saját hagyományaihoz Törökország igyekszik kiépíteni befolyását Szénhidrogén lelőhely Piacgazdasági átmenet Városhiányos terület: Taskent (Üzb.) 2,3 mó 14

Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku) 15

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján) 16