„Kutatónak lenni azt is jelenti, hogy te vagy az első, aki megért valamit. Ez egy fantasztikus érzés, amit ha soha nem éreztél, nehéz megérteni.” (Forrás: www.szociológia.eu, 2017.07.10.)

A kutatás előzményei A végzősök pályaválasztási attitűdjével kapcsolatos tanácsadói tapasztalatok: 1. az egyéni pályaorientációs tanácsadás igényének a növekedése (magára hagyottság) 2.a frontális beszélgetések tapasztalata: bizonytalanság a jövőt illetően, a jövő bejósolhatóságának a fokozott igénye Mindezek leképezése kutatási téma formájába

Végzős középiskolások pályaválasztását meghatározó tényezők vizsgálata fókuszban a pályaválasztási érettséggel és a koherencia érzettel

Elméleti fogalmak Pályaválasztási döntés Pályaválasztási érettség Pályaválasztási bizonytalanság Szalutogenézis elmélete Koherencia érzet

A kutatás célkitűzései 1. Végzős diákjaink pályaválasztással, jövővel kapcsolatos attitűdjének, pályaválasztási érettségük szintjének a vizsgálata. 2. A pályaválasztással kapcsolatos döntés tényezőinek, valamint azoknak a munkaértékeknek a vizsgálata, amelyek fontos részét képezik a végzőseink jövőről, jövőbeli munkájukról alkotott elképzeléseinek.

A kutatás célkitűzései 3. Vizsgálni végzőseink jövővel kapcsolatos érzelmi beállítódásának szintjét, azt, hogy milyen mértékű a jövő kihívásaival szembeni válaszkészségük, a koherencia érzetük, feltárni a pályaválasztási érettségük kognitív és érzelmi tényezői közötti összefüggéseket.

A kutatás hipotézisei 1. Végzős diákjaink érett magatartást mutatnak a pályaválasztási döntésükkel kapcsolatosan, a pályaérettség minden faktorában, nemre és szakra való tekintet nélkül. 2. A karrierépítés kezdeti szakaszában, végzőseink jól körvonalazott és tudatosított munkaértékekkel rendelkeznek a jövendőbeli munkájukat, foglalkozásukat illetően, nemre való tekintet nélkül.

A kutatás hipotézisei 3. A vizsgált végzős tanulók megfogalmaztak döntést a továbbtanulásról, illetve munkavállalásról. 4. Összefüggés mutatható ki a végzőseink koherencia érzetének a szintje és a pályaválasztási érettsége között. 5. A pályaválasztási érettség magas szintje ellenére is, az alacsony szintű koherencia érzettel rendelkező diákok a bizonytalanság jeleit mutatják a jövőhöz való viszonyulás tekintetében.

A kutatásban alkalmazott stratégia és módszerek Adatgyűjtés módszerei: Önkitöltős, saját szerkesztésű kérdőív standardizált kérdőívekkel kombinálva Szóbeli kikérdezés, félig strukturált jellegű, tematikus interjú Kevert módszertan a domináns fázisban kvantitatív kutatási stratégia, keresztmetszeti vizsgálattal a második fázisban kvalitatív stratégia

A minta bemutatása

A kutatás eredményeinek a bemutatása a hipotézisek mentén

1. A pályaválasztási érettség faktorai

A pályaválasztási érettség szubjektív megítélése

A pályaválasztással kapcsolatos tervek

A pályaválasztással kapcsolatos döntés tényezőinek a jelentősége

A család viszonyulása a pályaválasztási döntéshez

2. A munkaértékek jelentőségének a vizsgálata

A koherencia érzet mértékének a vizsgálata nemek szerint

A koherencia érzet mértékének a vizsgálata szakok szerint

Családban elhangzott – jövővel kapcsolatos üzenetek 19 kijelentés - 3 faktor, a legnagyobb faktorsúlyú mondatok alapján: 1. Érzelmi jellegű, érdeklődésre, motivációra alapozó mondatok (n=9) 2. Racionális jellegű, ésszerűségre intő mondatok (n=7) 3. Nyitottságra alapozó mondatok (n=2).

1. Érzelmi jellegű, érdeklődésre, motivációra alapozó mondatok

2. Racionális jellegű, ésszerűségre intő mondatok

3. Nyitottságra alapozó mondatok

A kutatás kvalitatív szakaszában végzett egyéni interjúk Hogyan gondolkodsz arról, hogy iskolai tanulmányaid befejezésével pályát kell választanod? Milyen érzések kapcsolódnak a jövődhöz, az előtted álló változásokhoz Hogyan viszonyul a családod a pályaválasztási döntésedhez Támogat-e a család anyagilag a továbbtanulásodban, vagy más jellegű döntésedben? Milyen mértékben tartasz attól, hogy tanulmányaid befejezése után nem tudsz majd elhelyezkedni? Mennyire érzed magad erősnek, magabiztosnak ahhoz, hogy szembenézz ezekkel az új kihívásokkal?

Következtetések, ajánlások végzőseink átlagosan érettek abban, ahogyan gondolkodnak a pályaválasztásról és a munka világáról. az iskolai pályaorientáció tartalmát tekintve hangsúlyt kapjon a pályaválasztási döntés koncepciójának az alakítása, valamint a reális, jelen körülményeihez igazodó pályaismeret, szakmaismeret. az alacsony koherencia szintet mutató alanyok a bizonytalanság jeleit mutatják, a jövőjüket, a saját beválásukat illetően. a beavatkozási szintek és színterek megítélésé eltérő a magas és alacsony koherencia szintet mutató diákoknál (önismeret /pályaismeret, információközlés)

Következtetések, ajánlások a szülők szerepének a fontossága a végzőseink pályaválasztási döntésének a folyamatában, a családi háttér jellegétől függetlenül: a szülők szerepének a jelentősége a pályaválasztási döntés folyamatában az, hogy visszajelzést, tükröt biztosítsanak az identitásukat, pályaképüket kereső serdülőknek, vegyenek részt a lehetőségek közös átbeszélésében, képviseljék meglátásaikat, szem előtt tartva a fiatal egyéni döntésének a szabadságát a szülő jelenléte érzelmi támaszt és biztonságot nyújt, a ráhagyás, a „rád bízom, a te életed, te dönts el” szülői attitűd, a szülő kivonulása a döntés felelősségéből kevésbé szabadságot, inkább bizonytalanságot és magára hagyottságot kelt a fiatalokban.