Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Városok belső szerkezete 2

Települések meghatározott térbeli rendje Település: lakó- és munkahelyek térbeli együttese Településföldrajzot, település-gazdaságtant régóta foglalkoztatja: városok belső tagozódása Funkcionálisan: Lakóövezet, ipar, kereskedelem Telekárak, földhasználat Társadalmilag: Szegények, gazdagok Különböző etnikumok 3

Tradicionális városok: funkciók keveredése Tradicionális városok: funkciók belső térbeli tagolódása történelmileg állandó Közhivatalok, üzleti tevékenység város szívében, Ókori görög városok: agóra Ókori római városok: fórum Feudális városok: piactér Modern városok: sétálóutcák Központban impozáns épületek, külvárosban kisebb házak DE: funkciók sokáig nem különültek el élesen egymástól (városok „finoman szemcsés” szerkezetűek) Munkahely és lakóhely egysége (alul műhely, felül lakás) Komplexitása ellenére teljesen átlátható volt a használó számára 4

Modern város: településen belüli funkcionális differenciálódás Ipari forradalom: változó városkép Nagyüzemi tömegtermelés általánossá válása  nagyméretű gyárak vállalatok, hivatalok a központtól távolabb a város szélére települtek Nagyüzemekhez tömeges munkáslakások kellettek  munkahelyektől elváló, tömbökben elhelyezkedő lakótelepek (kicsi, rosszul épített, túlzsúfolt lakások) Közlekedés, motorizáció gyors fejlődése segítette a településekben zajló változásokat Áruk és ingázók nagyarányú áramlása lehetővé vált Kormányzatok: utak építése, az infrastruktúra fejlesztése  újabb területeket kapcsolónak a város vérkeringésébe  település térbeli határainak kiterjedése Megváltozott a település alaprajza, elrendezése, szerkezete Fizikailag, gazdaságilag és társadalmilag egyre megosztottabbá vált Otthon végzett kistermeléstől távolodva elvált egymástól a munkahely és a lakóhely, a termelés és a fogyasztás 5

Településfejlesztési politika megjelenése Tömegtermelés negatív hatásai (pl. zsúfoltság, környezeti problémák) Határozottabb törekvés e hatások csökkentésére Főleg a lakóhely ipari szennyezéstől való elkülönítésére Várostervezésben népszerű lett a földhasználati zónák kialakítása USA, 1916: első fejlesztési célú funkcionális városfelosztása Válaszok a felhőkarcolók és az árnyékukban meghúzódó leromlott lakóterületek nyomasztó látványára 6

Európai városok funkcionális térszerkezete Európai városok: több évszázados történelmi fejlődés: újabb és újabb negyedek 1. munkahelyöv – központ: középkori városmag, igazgatás, üzleti élet, turizmus 1. lakóhelyöv – lakónegyed: XIX. sz-i ipari fejlődés nyomán 2. munkahelyöv – ipar és közlekedés (pályaudvarok) területei 2. lakóhelyöv – kertvárosok, lakótelepek: XX. sz-ban olvadtak be Más kontinenseknél eltérések Fejlődő világ: megkésett városfejlődés, vallás, kultúra szerepe É-Amerika, Ausztrália: viharos, kevésbé szabályos városfejlődés 7

Első munkahelyöv City, CBD (Central Business District – Központi Üzleti Negyed) Csökevényes lakófunkció, munkahelyek magas koncentrációja Irányítás Kormányzati-politikai funkció Üzleti cégek központi irodái Kis térigényű szolgáltatás: minőségi kereskedelem, bankok, tőzsde Ide koncentrálódik a turizmus: szállodák, éttermek, múzeumok, színházak Hagyományosan nappali és éjszakai népesség között tetemes különbség, ma az éjszakai is felértékelődik Gazdag épületállomány: Történelmi műemlékek Reprezentatív középületek 8

Első lakóhelyöv Belső munkahelyövet fogja körül Domináns: lakófunkció (intézményi funkciók alig) Épületállomány: régi, modern urbanizáció megjelenésével (XIX. sz. 2. fele) emelt bérházak Cityhez közelebbi része Jobb minőségű (nagyobb, komfortosabb) lakások Itt lakók inkább 1. munkahelyövben dolgoznak (tisztviselők, hivatalnokok, üzletemberek) Külső része Bérkaszárnyák Itt lakók inkább a 2. munkahelyövben dolgoznak (ipari munkások) Építészeti és társadalmi leromlásnak (slumosodás) van kitéve Épületállomány kora és minősége 9

Második munkahelyöv 1. lakóhelyövet fogja körül Nagy térigényű funkciók Ipar Szállítás (pályaudvarok, kikötők) Raktározás Nagy térigényű szolgáltatások (sportpályák, laktanyák, temetők) Ipari forradalom nyomán gyorsan modernizálódó város peremi része (korábbi mg-i területek) Heterogén épületállomány, rendezetlen beépítés Kisebb zárványokban lakónegyedek is: szegény ipari munkásság hajléka 10

Második lakóhelyöv Város peremén Lazább beépítés: kertes, családi házak (esetleg villák) II. vh. után: lakásépítés tömegessé válása (lakótelepek) Fejlődés: elővárosi növekedés megindulása, ingázás feltételeinek megteremtése (XX. sz. eleje) nyomán Korábbi mg-i települések gyors növekedése – alvótelepülések Később közigazgatásilag város részévé válhat 11

Szabályos, koncentrikus elrendeződés ritka Domborzat: Budapest Budapest: 4 övezet inkább a pesti oldalon Budai oldal: munkahelyek völgyben, lakóhelyek hegyen Vízrajz: Chicago Chicago: tópart – félgyűrűk Várostervezés Új city kijelölése (Párizs: La Défense negyed) Ipar városon kívülre telepítése Előre kijelölt bolygóvárosok 12

Meghatározó a társadalmi státusz szerinti elkülönülés is Különbség az európai és észak-amerikai városok között Európa Felső rétegek lakóhelye: hagyományosan a városközpont: Alacsonyabb státuszúak: külső kerületekben Észak-Amerika Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek Európa: városok peremi része is felértékelődött Belső lakónegyedek leromlása Belső-szuburbanizáció 13

Előzmény – von Thünen: földhasznosítási modell Versengő termékek  földhasznosítás Minden termék számára van egy bizonyos távolság a központtól, amelynél annak a termelése éri meg Földhasználat körkörös zónai: Thünen körök Közlekedési költségek közvetlenül a piac viszonylatában merülnek fel ("Luftlinie„ - légvonalban) Csak mezőgazdasági földhasználatra 14

Modell és valóság: módosítások 15

Alonso: városi modell alkalmazása – a telekbérleti díjak Az egyes funkciók jövedelem-görbéje a központtól való távolság függvényében Bérleti díj fizetési képesség csökken a központtól távolodva Location Rent Industrial Residential Agricultural 16 Distance from Center Commercial

A városok belső szerkezetét alakító tényezők A városokban a funkciók (lakás, iroda, kiskereskedelem, ipar stb.) versenye zajlik a területért, telekért Csak szabad ingatlanpiacú városokban (szocialista nem) Minden egyes funkció profitmaximalizálásra törekszik Bérleti díj: az összeg, amit egy funkció hajlandó fizetni egy adott földrajzi helyért 17

A városi területhasználat koncentrikus modellje Városközpont: legnagyobb potenciális haszon (kiélezett verseny) Egy objektum elérhetősége a központtól távolodva csökken Az egyes funkciók jövedelem görbéje a központtól távolodva csökken (lineárisan), de eltérő mértékben Amelyik funkció többet kínál az adott telekért az győz! Az egyes funkciók koncentrikus övekbe rendeződnek Hongkong Városi telekárak – CBD 18 Forrás: Kovács Z. 2003, p. 195

A telekárak alakulását befolyásoló egyéb tényezők Közlekedési vonalak Természeti környezet minősége és állapota A városrész imázsa Helyi politika (pl. ingatlangazdálkodás) Alcentrumok szerepe 19

A Chicagói Iskola városökológiai modelljei 20

Városökológiai modellek Előzmény: európai feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni stb.) Modern város kialakulásával ez megszűnik Max Weber (1864-1920): „a modern nagyváros az egyének laza homokkupaca” É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat Szociológia + ökológia Város: olyan társadalmi téregység, amelynek tagjai között szoros a kölcsönhatás, egyszersmind küzdelem figyelhető meg a társadalmi pozícióért és a lakóhelyért (Darwin!) (Az egyén küzdelme a társadalmi pozícióért és az azzal járó lakóhelyért) 21

Biológián belül virágzó ökológia kutatási módszerei és fogalomtára Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát Módszer: felvételezés → megfigyelés → kiértékelés Fogalmak: Kongregáció: a népesség egy csoportjának térbeli (lakóhelyi) gyülekezése Invázió: egy adott társadalmi csoport benyomulása egy városrészbe Szegregáció: társadalmi csoportok térbeli elkülönülése a városi térben Szukcesszió: egy városnegyed folyamatos népességcseréje Filtráció: az egyén és társadalmi csoportok mozgása a lakáspiaci létrán Társadalmi niche: városrész, amelyre egy sajátos társadalmi csoport dominanciája a jellemző Enklávé: városi társadalmi–kulturális zárványok 22

A Chicagói Iskola 1892-ben itt nyílik meg a világ első szociológiai tanszéke Chicago kiváló terepasztalt nyújt etnikai tarkasága révén a szociálökológiai kutatások számára Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre Vezető személyiségek: Burgess (1886–1966), Park (1864–1944) Városökológiai modellek sorát dolgozzák ki Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930 23

A: Burgess és Park koncentrikus modellje (1925) Előzmények Engels, F. 1845: A munkásosztály helyzete Angliában Hurd, R. 1903: Principles of City Land Values Burgess – Park 1925: Concentric zones of urban land use Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) Városok belső koncentrikus övezetei 24

Burgess–Park-féle koncentrikus modell „L” tracks CBD (Loop) Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus Átmeneti övezet Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó Ipari munkásság lakóöve XIX. vége: kétlakásos bérház Felsőbb osztályok lakóterülete Családi és társas ház, középosztály Ingázótelepülések Elővárosok (szubu.) Mezőgazdasági övezet: ellátóöv Metropolis hátországa: Vonzáskörzet Városrészeket a körutak határolják el egymástól Szukcesszió: minden városrész lakói kifelé törekednek 25

B: Hoyt szektorális modellje (1939) Kérdés: hol élnek a magas státuszúak? Burgess modelljéből indult ki, de 64 amerikai városra, 3 időpontra Eredmények Koncentrikus körök mellett szektorok is Szektorokat a kivezető sugárutak határolják el egymástól A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Városrészek/szektorok: City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede 26

C: Harris és Ullman többmagvú modellje (1945) Városrészek City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok Központ mellett vannak külső központok, elővárosok is 27

A három klasszikus modell 28

Hazai példák: Budapest és az alföldi középvárosok funkcionális-morfológiai szerkezete Alföldi mezővárosok 29