Digitális Interoperabilitás Készítette: Prokaj Edina (Közigazgatási MA)

Interoperabilitás fogalma Rendszerek összhangja Rendszerek közötti kooperációs képesség Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) rendszerek és az általuk támogatott ügyintézési folyamatok azon képessége, amely lehetővé teszi közöttük az adatcserét és az információk és tudás kölcsönös megosztását. EGYÜTTES működés vagy EGYÜTTműködés? A különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képessége. Információcserére szolgáló információs rendszerek funkcionalitása Adatcsere és információ/tudás megosztása. Interoperabilitás fogalma Interoperabilitás fogalma

Interoperabilitás területei 1. Szervezeti 2. Funkcionális 3. Szemantikai 4. Technikai 5. Jogi 6. Politikai

Konfliktusok Elnevezéssel kapcsolatos konfliktusok Általánosításhoz kapcsolódó konfliktusok Adatérték-konfliktusok Adatreprezentációs konfliktusok Adatpontossági konfliktusok Adatok nyelvi konfliktusa

Jogszabályi alapok hazánkban Az Európai Unióban GDPR Alaptörvény 2013. évi L. törvény 2015. évi CCXXII. törvény 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet Nemzeti Infokommunikációs Stratégia Az eEurope 2005-ben fogalmazódik meg először az Európai Interoperabilitási Keret (EIF) felállítása, mely ajánlásokat és irányelveket rögzít az e-kormányzati alkalmazásokhoz. Digitális Menetrend 2020

Az Európai Unió és az interoperabilitás ,, az interoperabilitás az a képesség, mely révén az egymástól eltérő szerkezetű, különböző szervezetek együtt tudnak működni kölcsönösen előnyös, konszenzuson alapuló, közös célok érdekében, ami magában foglalja a szervezetek egyedi munkafolyamatait követő, saját adatátviteli IKT-rendszereiken keresztül bonyolított ismeret- és információátadást is.” Európai Bizottság EIF: European Interoperability Framework EU ENISA:European Union Agency for Network and Information Security

INTEROPERABILITÁSI KERET ISA2 interoperábilis uniós információs rendszerek kialakítása a biztonság, a bűnügyi nyilvántartás, a határigazgatás és a migrációkezelés területén; . a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó eszközök megerősítése; IMM ETIAS: Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer Európai Védelmi Alap

BACK OFFICE time a hivatalok háttérfolyamatait és háttéralkalmazásait értjük minden olyan rendszer, mely az ügyfél szempontjából a „háttérben” fut, azaz mellyel az ügyfél közvetlenül nem érintkezik megkülönböztethetjük a back office-t úgy is, mint a front office feltételét, hátterét, alapját mondhatjuk azt is, hogy a front office közvetíti a back office által feldolgozott, kezelt adatokat még egyszerűbben: a back office az adatok feldolgozásáért, míg a front office az adatok közvetítéséért felel.

Egészségbiztosítási nyilvántartás Személyiadat- és lakcímnyilvántartás Ingatlannyilvántartás Statisztikai információs rendszer Céginformációs rendszer EAK nyilvántartás KKNYT Központi úti okmány nyilvántartás Központi idegenrendészeti nyilvántartás Az egyéni vállalkozók nyilvántartása Egységes örökbefogadási nyilvántartás Bűnügyi nyilvántartási rendszer Nyugdíj-biztosítási nyilvántartás Egészségbiztosítási nyilvántartás A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt adóhatósági és vámhatósági adatok nyilvántartása Nemzeti Adatvagyon

Ügyfélkapu Az internetes ügyintézés tehát portálokon keresztül történik. Ezért fontos, hogy a portálok alapkövetelményeit számba vegyük. A közigazgatás tehát tematikus portálokat hoz létre. A portálokkal szemben a következő alapkövetelményeket fogalmazhatjuk meg: könnyű elérhetőség; ügyfélcentrikus, felhasználóbarát felület, áttekinthetőség, egyszerűség; tematikusan rendszerezett funkciók, megbízható, aktualizált információk, szolgáltatások hibamentes működés, a tartalmak érték szerinti rendezése a felhasználói szokások függvényében.

Egyablakos ügyintézés Közigazgatás front offica Legközelebbi kormányablak Jó állam jelentés Interoperabilitási gyakorlat Általános ügyintézési nehézségek „Átemelt adat problémája”

Korlátok Mi történik ha nincs Interoperabilitás? Szemantikai és szintaktikai vonatkozásban is megfelelő-e a hazai és brüsszeli rendszerek összekapcsolódása? Hogyan érhető el a jogszabályok jogkövető alkalmazása a célzottak részéről? Tisztázottak-e a hatósági és felügyeleti viszonyok? Hozzáférhetők-e és kimerítőek-e a szabványtárak?

JÖVŐkép Véges tárolókapacitások Modernizációs akadály Véges költségvetési források Új munkahelyek Integrált rendszerek Adathozzáférés igény bővülése

HIVATKOZOTT FORRÁSOK Munk Sándor: Interoperabilitási célok, jövőképek, szabályozók az EU-ban és kapcsolatrendszerük a kiberbiztonsággal., Hadmérnök, XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – 2017. október Kálmán János: Az interoperabilitás és a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (szakmai előadás) Budai Balázs Benjámin: E-közigazgatási alapismeretek Az e- learning tananyag szakszövege közszolgálati dolgozók számára Felber Zsófia: Útban az interoperabilitás felé

Köszönöm a figyelmet!