Egyesült Királyság: nyugat-európai „fényes elkülönülés” dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európai regionális és gazdasági földrajz I. Nemzetközi tanulmányok, Geopolitika specializáció 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Az Egyesült Királyság fekvése, főbb társadalomföldrajzi jellemzői 2

Területi gyarapodás, névváltozatok Angol fennhatóság kiterjesztése XIII. sz.: Wales (bekebelezés: 1536) 1707: Skócia 1801: Írország Névváltozatok Anglia: Fő- (vagy Angol-) sziget középső és D-i része Nagy-Britannia: Anglia + Wales + Skócia Egyesült Királyság (NBr és Észak-Írország Egyesült Királyság) 3

Földrajzi fekvés előnye korszakonként eltérő Ókor, középkor nagy része: elmaradott peremvidék London római alapítású Római kolóniák, castrum elv  coln, caster, chester végződésú településnevek VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények kereskedelmi funkcióval: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Késő középkor: flandriai és hanza kereskedelem  kedvezőbb (pl. York) Nagy földrajzi felfedezések  Eu gazd-i súlypontja: Atlanti part 4

Egyesült Királyság: nyugat-európai „splendid isolation” Világtengerre nyitott szigetország Elkülönülés a „Kontinenstől” „Splendid isolation” (=„fényes elkülönülés”): hadászati védettség „Balance of power”: német és francia hatalmi egyensúlypolitika Tengerparti fekvés (max 120 km a tengerpart) Fjordok, tölcsértorkolatok Hatalmas gyarmatbirodalom Hosszú hegemónia a tengeri kereskedelemben 5

Népességszám növekedése lelassult 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Ma 60 mió fő Alacsony term. szap. Szül ráta 11,7‰ Halálozási ráta 10,3‰ Jelentős kivándorlás (350 ezer fő/év) XIX. sz. közepe, XX. sz. eleje: üldözöttek, szegények 1970-es évektől: kvalifikált munkaerő („brain drain”) 6

Népesség földrajzi megoszlása és összetétele Országrészek Anglia 84,7%, Skócia 8,5%, Wales 5%, É-Íro 2,8% Nemzetiségek Angolok 80%, skótok 10%, írek 4%, walesi-ek 2%, külföldiek 4% (de ≈ 100% angolul beszél) 2,5 mó külföldi 80% Angliába (ebből 40% Londonba) Hagyományosan főleg Brit Nemzetközösségből (India, Pakisztán, Antillák), ma már inkább Kelet-Közép-Európából (nem korlátozták a személyek áramlását a keleti bővítés után) 7

Korai foglalkoztatáscsere XVIII. sz.: Anglia: ipari forradalom bölcsője Agglomerálódás diffúziója Eu-ban: ÉNy  DK XIX. sz. eleje: mg-i < ipari keresők aránya XIX. sz. közepe: mg. 20% alatt, XX. sz. közepe: ipar 30 % Ma: 1,4% mg, 19,8% ipar, 78,8% szolg. Keresőképesek 4,7%-a munkanélküli (1980-as évek: 3X) 8

Nagy-London területének beépítése ma Nagy-Britannia vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében Élen jár a városodottságban Első ország, ahol városlakók aránya >50% Eleinte faluból, közeli nagyvárosba, Londonba XX. sz. eleje: városok és iparvidékek között London 1700-as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) 1800-as évek: 2 mió felett 1850–1920: világ legnépesebb városa Világ első 8 mió feletti megapolisza 1840 1929 Nagy-London területének beépítése ma 9

Az agglomerálódás árnyai Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások Nyomornegyedek (slum-ok) Túlzsúfoltság (back-to-back lakóházak) Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) Közművek hiánya Kolerajárvány – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat Bűnözés XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam 10

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra Élen jár az új városrendezési és -építészeti törvényekben, szabályokban Modern kor városépítészetének reakciója Modern stílus: sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület Új városok létrehozása Városfejlesztés által „tervezett” szuburbanizázió nagyvárosok tehermentesítésére (pl. London körül Hatfield, Milton Keynes) Robert Owen – New Lanark Ebenezer Howard (1848–1928) – kertváros mozgalom, 1885.: Garden Cities and Town Planning Association, 1898.: „Garden Cities of Tomorrow”, megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903), Welwyn (1920) 11 A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája 

Korai természetes szuburbanizáció Már az 1940-es évektől megindul a népesség kiköltözése a nagyvárosokból 1950-es évek szinte a Brit-szigeteken nem nő a nagyvárosok népessége Európában 12 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A reurbanizáció szülőhazája 1980-as évek, Margaret Thatcher: neoliberális állam  nagyvárosi közszféra felismeri, hogy nem számíthat az államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek vidéken hiányoznak Ingatlan- és történelmi épületállomány jelentette vonzerő, értékek és lehetőségek Humántőke lehetőségei Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Belvárosi slumok „megtisztítása” (fizikailag és társadalmilag) XXI. századi közművek, közlekedési hálózat kiépítése Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”): befektetők felhajtása, telkek értékesítése Public–private partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz–magán partnerség) Speciális városfelújító társaságok megjelenése (Urban Development Corporations) 13

1980-as évek eleje: 1. városrehabilitációs projektek Emblematikus város: London (Dokk-negyed: Canary Wharf) Később más városok is (pl. Birmingham) 14

Központi városok újranépesedésének emberi oldala 1980-as évek közepétől: „Vissza a városba” folyamat zajlik Nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be „Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció” Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) Egyre hangsúlyosabb a vendégmunkások beáramlása is Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben 15

Az Egyesült Királyság gazdasága a „világ műhelyétől” napjaink regionális folyamataiig 16

Viktoriánus korszak: „világ műhelyének” fénykora Kapitalizmus szülőhazája XVI. sz. vége: bekerítés  eredeti tőkefelhalmozás Később tengerek feletti uralom megszerzése: Pax Britannica  legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2, 450 mió fő) 17

XX. század elejétől „világ műhelyének” hanyatlása „Elkényelmesedik” 1880: USA, No. is megelőzte ipari fejlődésben I. vh., világválság (1929–1933), külkereskedelmi deficit Csökkenő versenyképesség  még inkább szükséges a gyarmatbirodalom Londoni City helyett New York-i Wall Street II. vh. után: „Eu. beteg embere” Államosítás  rossz ágazati struktúra marad, csökkenő versenyképesség Világpolitikai súly csökken – gyarmatok elvesztése Fegyverkezés + tőkekivitel  nem a hazai gazdaság fejlődik OECD sereghajtója Tovább romló külkereskedelmi deficit 18

Javuló helyzet az 1970-es évektől 1973: EGK-tagság Északi-tengeri szénhidrogének kitermelése 1980-as évek, Thatcher-korszak Privatizáció, vállalkozásösztönzés Nem versenyképes ágazatokat nem támogatták: szénbányászat, hajógyártás, kohászat, textil- és élelmiszeripar Fejlett technológia-intenzív ágazatok támogatása: elektronika, IT, high-tech gépipar, vegyipar Következmények GDP/fő: EU átlag felett Javuló gazdaságszerkezet (Mg 1%, ipar 26%, tercier szektor 73%: fejlett pénzügyi szektor, turizmus) Sok tőkeberuházások külföldre, de ennél több külföldről (USA, Japán: hídfőállás EU felé) 19

Koncentrált, iparosodó mezőgazdaság XIX. sz.: Ipar: világpiaci orientációjú  mg: vámvédelemben érdekelt Szabadkeresk. + szállítás forradalma: olcsó tengerentúli gabonabehozatal Több 100 ezer farmer tönkrement  kivándorlás Erősödő földkoncentráció (átlag 150 ha, Eu: < 20 ha alattiak aránya min, 150 ha felettiek aránya max) Erősödő állattenyésztés („Horn against Corn”) EU: magasabb árak  kifizetődő termelés, szinte teljesen önellátó (80%) 20

Mezőgazdaság területi megoszlása „Zöld Anglia”: rétek, legelők  állattenyésztés (mg. érték 2/3-a) Szarvasmarha (vezető): húsmarha (D-Anglia), tejelő  sajt Sertés: tejipari melléktermékek + import kukorica Juh (ER1, VR7): Pennine, Wales, Skócia  gyapjúipar Húsipar állattenyésztő körzetek nagyvárosaiban Halászat: feldolgozás kikötőkben, úszó kombinátokon „Sárga Anglia”: melegebb, szárazabb  szántóföldi termelés Búza (ter 33%-án): 1980 exp is Árpa (ter 20%-án, VR10)  takarmány + szeszipar (sör, whisky) Komló  söripar Zab: Skócia Burgonya, cukorrépa (Londoni aggl.) Zöldség, gyümölcs: 10%: Londonii aggl., „Angol Riviéra”, Kent, Scilly-szk. – virág) 21

Négy fűtőanyagra épülő energiagazdaság Régi energiaforrás: fa Kőszén (14%, villamosen. 2/3-a) XVIII. sz. vége: kőszén egyeduralkodó, de kitermelés drágulása + import kőolaj  behozatalra is szorul Kőolaj (45%, villamosen. 10%-a) Export 7%-a (ER3 Oroszo. és Norv. után), kiváló minőségű (40% benzin, 25% fűtőolaj)  importál is Közel-Keletről (15% benzin, 52% fűtőolaj) – Shell, BP Földgáz (28%) Hazai (ER2 Ororszo.) Atomenergia (13%, villamosen. 23%-a) Vízenergia (villamosen. 1%-a): Skócia Energiaexport (ER3, Oroszo. és Norv. után) 22

A régi vaskohászat válságban van 100 éve világ acéltermelésének fele, csúcs 1970 Vas és acélkohászat területi megoszlása Import vasérc (és részben koksz) : D-Wales, ÉK-Anglia, Clyde-völgy Hazai vasércbázis: Nottinghamshire, Lincolnshire Hulladékvas, más körzet nyersvas: Yorkshire, Ny-Midlands Színesfémkohászat import ércekre (régen hazaiakra) Ólomkoh (VR5): Glasgow, Manchester, Avonmouth Ónkoh: Liverpool Cinkkoh: Avonmouth Rézfinomítás: Birmingham („bronzváros”) Rézkoh: St. Helens, Swansea Timföldgyártás: guyanai és jamaicai bauxitra (Antrim-plató) Alumíniumkoh: skóciai víz- és D-walesi hőenergiára 23

Gépgyártás Gépgyártás (ipari fogl, érték 40%-a) Specializáció, kiváló minőség (tömegáru-termelés helyett) Hazai alapanyag, fizetőképes belső piac, szakképzett munkaerő, exportlehetőségek (exp 40%-a) Autógy: külföldi tulajdonban (amerikai, japán, német), ipari koncentráció: Londoni aggl., Midlands (fele export, de import is) Repülőgépgy: VR3 (USA, Oroszo. után): autógyáraknál + DK-Anglia (fele–2/3-a export) Mozdony- és vagongy: acélgyáraknál + vasúti csomópontokban Szerszámgépgyártás: nagyvárosokban Elektronika, K+F: London–Bristol „ipari folyosó” + autógyáraknál + Leeds, Manchester, skót ipari tengely, Cambridge Hajógyártás válságban 24

Vegyipar és műanyagipar Két és fél évszázados vegyipar alapja Hazai szén, só, tengerentúli nyersanyagok Textilipar, gépipar vegyszer- és hajtóanyag-szükséglete Növekedése 2X gyorsabb az ipari átlagnál Petrolkémia, szervetlen vegyipar, szénvegyészet Területi megoszlás Merseyside: helyi mészkő, só, hazai kőolaj, importált nyersanyagok É-Anglia: helyi só, gipsz, hazai és import kőolaj D-Wales: kőolaj  petrolkémia, műanyagipar Gumiipar: malajziai nyersgumi  autógyáraknál Műgumiipar: Swansea, D-Anglia, É-Íro. Gyógyszeripar: London, Notthingam 25

Válságban az ipari forradalom úttörője: a textilipar Textilipar vezető ága a pamutipar Korábban hegemónia Lancashire-i komplexum, irányító és keresk. kp: Manchester Hazai gyapot és/vagy olcsó munkaerő: USA, Kína, India, Brazília versenye Minőségi gyapjúipar West Riding: Föld legrégibb gyapjúvidéke Minőségi  kisebb a verseny Lenipar: Belfast Jutaszövés: Dundee Selyemszövés: London Textilipari alapanyagok 2/3-a műszál: vegyipari központokban 26

Regionális politika irányváltásai Ipari kapitalizmus  nagyfokú egyenlőtlenségek Ősforrása a regionális politika állami szabályozásának Korai iparosítás Túlzott városi koncentrációk (infrastrukturális és környezeti leromlás) Szerkezetátalakítással küszködő iparvidékek London-központú észak–déli megosztottság II. vh. után:brit regionális politika aktív korszaka Munkáspárt: regionális politika és tervezés alapjai, intézmény- és eszközrendszere Fő cél: népességcsökkenés mérséklése 1980-as évek: csökkenő állami redisztribúció Konzervatív kormányok: tercierizáció, DK-Anglia túlsúlya ERDF: kiemelt összegei ellensúlyozták GDP/fő, 2004 GDP növekedés, 1995–2004 27

Az Egyesült Királyság nemzeti Európa-politikája Atlanti szövetség (USA-hoz, NATO-hoz fűződő szorosabb viszony) Erőteljesebb szerepvállalás a Közel-Keleten Brit EU-politika elemei Winston Churchill óta: kormányköziség a nemzetek felettiség helyett Pénzügyi önállóság (kimarad az eurozónából) Nem része a Schengeni-övezetnek Margaret Thatcher: „I want my money back!”: ugyannyi pénzt kér vissza, mint amennyit befizet Vidéki gazdálkodók: kisebb társadalmi súly  KAP-kiadások csökkentése Euroszkepticizmus Legalacsonyabb részvételi arány az EP-választásokon 2017: Brexit 28