„Versenyképesség, intézmények és változó gazdaság” Debrecen, 2013. 05 A munkatermelékenységben bekövetkezett változások egy technológia-intenzív ágazati megközelítésben Előadó: Dr. Máté Domicián Debreceni Egyetem, KTK domician.mate@econ.unideb.hu
A kutatási Kérdések A munkatermelékenységben bekövetkezett szektorális változások mely ágazatokban eredményeztek strukturális nyereségeket és veszteségeket. az általunk vizsgált 1970 és 2007 közötti időszakban és OECD országokban*. *AUS, AUT, BEL, DNK, FIN, ESP, ITA, NED, UK, USA
A kutatási Kérdések Másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy az egy munkavállalóra jutó reál GDP növekedési üteméhez az ún. teljes tényező-termelékenység (TFP), illetve a tőketényező alakulása milyen mértékben járultak hozzá.
A technológia-intenzív ágazatok besorolása
A SZEKTORÁLIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE – hatás-arány (Shift-share) analízissel , A termelékenység szektorális változásainak dekomponálása Az egyenletben (LP) a munkatermelékenység, [t] jelöli az összes iparág aggregátumát, továbbá (by) a bázis, (fy) a végső időpontot (évet), valamint (Si): az i-edik szektor részesedését jelöli a teljes foglalkoztatásban.
A SZEKTORÁLIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE , A strukturális nyereség hipotézisének egyenlőtlensége: A magasabb termelékenységű iparágak több munkapiaci erőforrást vonzanak. A foglalkoztatás az alacsonyabból a magasabb termelékenységű iparágak felé áramlanak.
A SZEKTORÁLIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE , A strukturális veszteség hipotézisének egyenlőtlensége: Ha az adott ágazat nem képes a magasabb munkapiaci termelékenységet fenntartani a teljes foglalkoztatásból való részesedésben, vagy ha az alacsonyabb termelékenységű iparágakban egyre nagyobb lesz a foglalkoztatás részaránya, akkor a munkaerő áramlása az alacsonyabb termelékenységű ágazatok felé irányul.
A kibocsátás, foglalkoztatás és a munkatermelékenység alakulása
A munkatermelékenység részekre bontása az OECD országokban és az 1970-2007 időszakban
A statikus hatás alakulása az 1970-2007 közötti időszakban
A dinamikus hatás alakulása az 1970-2007 közötti időszakban
Következtetések I. a statikus és a dinamikus hatások a belső hatáshoz viszonyítva csak kevés befolyást gyakoroltak az aggregált munkatermelékenység alakulására. a statikus hatások alakulásából kiderült, hogy a strukturális nyereségek főként az alapvetően technológia-intenzív ágazatokban jellemzőek, emellett strukturális veszteségeket (dinamikus hatások) a magas technológia-intenzitású ágazatok szenvednek el főként a válságokban és az követő fellendülési időszakokban.
A TERMELÉKENYSÉG VÁLTOZÁSA GROWTH ACCOUNTING MEGKÖZELÍTÉSBEN
A termelékenység változás dekomponálása (a growth accounting alapján) az egyes ágazatokban
A termelékenység (Gy) és a tfp (gA) változás kapcsolata a magas technológia-intenzitású ágazatokban
A termelékenység (Gy) és a tfp (gA) változás kapcsolata az alacsony technológia-intenzitású ágazatokban
Köszönöm a figyelmet