Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Budapest, október 26. MLSZ Játékvezetői Bizottság.
Advertisements

Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
1 Az összeférhetőség javítása Vázlat l Bevezetés A összeférhetőség javítása, kompatibilizálás  kémiai módszerek  fizikai kompatibilizálás Keverékkészítés.
Bőrimpedancia A bőr fajlagos ellenállásának és kapacitásának meghatározása.
A FELNŐTTKÉPZÉSI A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Felnőttképzők Szövetsége Borsi Árpád Budapest, december 10.
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
Kristályosítási műveletek A kristályosítás elméleti alapjai Alapfogalmak Kristály: Olyan szilárd test, amelynek elemei ún. térrács alakzatot mutatnak.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA VILLAMOS ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Kémiai egyensúlyok általános leírása, disszociációs-, komplexképződési és csapadékképződési egyensúlyok.
Környezetvédelmi analitika Előadó: Dr. Fekete Jenő.
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
A diszacharidok (kettős szénhidrátok) - olyan szénhidrátok, amelyek molekulái 2 monoszacharid egységből épül fel - képződésük: Q 1 -OH + HO-Q 2 ↔ Q 1 -O-Q.
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Csala Hunor Papp Kristóf
Hőerőművek körfolyamatainak hatásfokjavítása
SAV – BÁZIS REAKCIÓK KÖZÖMBÖSÍTÉS
2. előadás Viszonyszámok
Mérése Pl. Hőmérővel , Celsius skálán.
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK Bohátka Sándor és Langer Gábor
Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezése
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Kérdés és válasz Minták és technikák
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Az elektromos áram, vezetési jelenségek
A gázállapot. Gáztörvények
Fémes kötés, fémrács.
Homogén egyensúlyi elektrokémia: elektrolitok termodinamikája
SZÁMVITEL.
Colorianne Reinforce-B
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
VákuumTECHNIKAi LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK
H+-ATP-áz: nanogép.
A mozgási elektromágneses indukció
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Pontrendszerek mechanikája
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Gázok és folyadékok áramlása
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
Izoterm állapotváltozás
Szerkezetek Dinamikája
Standardizálás.
Algoritmusok és Adatszerkezetek I.
KÉPZÉSSEL A MUNKAERŐ-HIÁNY ELLEN?
Életfeltételek, források
Bipoláris technológia Mizsei János Hodossy Sándor BME-EET
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Munkanélküliség.
AVL fák.
2010. I-IV. hónap közlekedési baleseti statisztikája,
Fényforrások 3. Kisülőlámpák
szabadenergia minimumra való törekvés.
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Fizikai kémia I. a 13. GL osztály részére 2016/2017
Hőtan Összefoglalás Kószó Kriszta.
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Készítette Fogarasi József Lektorálta dr. Golopencza Pálné
Miként jut a rendszer egyensúlyba?
Dr. Varga Beatrix egyetemi docens
Matematika 11.évf. 1-2.alkalom
Poisson egyenlettől az ideális C-V görbéig
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Lorenz-görbe dr. Jeney László egyetemi adjunktus
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
Állandó és Változó Nyomású tágulási tartályok és méretezésük
Az impulzus tétel alkalmazása (A sekélyvízi hullám terjedése)
Megfordítható reakciók
Elektromos töltés-átmenettel járó reakciók
Előadás másolata:

Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014 Elektrokémia ‒ elektrolitok http://tp1957.atw.hu/fk_71.ppt Állapot: végleges

13. VL fizkém órái március – májusban 2014. 03. 12. Sz Ellenőrző kérdések kiadása (internet) 2014. 03. 20. Cs Ismétlés (49. óra) 5. témazáró dolgozat (50. óra) Új tananyag: Elektrokémia - bevezetés 2014. 04. 03. Cs Gyenge és erős elektrolitok Elektród, elektród-folyamatok, elektród- potenciál, galvánelem 2014. 04. 24. Cs Elektródok fajtái, elektrolízis, Faraday- törvények, az elektrolízis hatásfoka Ellenőrző kérdések kiadása (internet) Házi feladat kiadása 2014. 05. 15. Cs Ismétlés (61. óra) 6. témazáró dolgozat (62. óra) Házi feladat beadása (Segítség a házi feladathoz)    

Elektrolitok fajlagos vezetése Az elektrolitok fajlagos vezetése függ az elektrolit anyagi minőségétől, a hőmérséklettől (T↑ → ↑), a koncentrációtól.   erős sav erős lúg sóoldat T c

A moláris fajlagos vezetés Az egymástól 1 m-re lévő elektródok között 1 mol elektrolitot tartalmazó oldat vezetése a moláris fajlagos vezetés. A fajlagos és a moláris fajlagos vezetés közti összefüggés: Λ = ·V Λ a moláris fajlagos vezetés, V a hígítás (V = 1/c) A moláris fajlagos vezetés függ az anyagi minőségtől, a hőmérséklettől és a hígítástól. Λ erős sav erős lúg sóoldat gyenge sav V

A moláris határvezetés A moláris fajlagos vezetés a hígítás növelésével egy határértékhez közelít. A végtelen híg oldat (V ≈ ∞, c ≈ 0) moláris vezetése a moláris határvezetés (Λ∞). Ezt extrapolációval kaphatjuk meg: Λ A diagram elvi alapja a Kolrausch törvény: Λ∞ ‒ Λ = k· Λ∞ x x x x

Az ion-mozgékonyság Az azonos koncentrációjú elektrolitok különböző fajlagos vezetésének oka, hogy másmilyen ionok vannak bennük. Az abszolút ion-mozgékonyság (u) azt mutatja meg, hány m/s sebességgel halad az ion 1 V/m feszültség-esés hatására. A következő dián néhány ion abszolút mozgékonyságát láthatjuk. Az egyes ionok értékei közt nincs nagy különbség, kivéve az oxónium-iont és a hidroxid-iont, a víz saját ionjait. Ezeknek más a vezetési mechanizmusuk: nem kell végig „tolakodniuk” a vízmolekulák közt, hanem azokon „ugrálva” haladnak.

Ionok abszolút mozgékonysága Vízben, 25 °C-on ion u, abszolút ion-mozgékonyság, m2/(s·V) OH– 20,5·10–8 [Fe(CN)6]4– 11,45·10–8 [Fe(CN)6]3– 10,47·10–8 SO42– 8,27·10–8 Br– 8,13·10–8 I– 7,96·10–8 Cl– 7,91·10–8 NO3– 7,40·10–8 ClO4– 7,05·10–8 F– 5,70·10–8 HCO3– 4,61·10–8 CH3COO– 4,24·10–8 ion u, abszolút ion-mozgékonyság, m2/(s·V) H3O+ 36,3·10–8 Rb+ 7,92·10–8 K+ 7,62·10–8 NH4+ 7,61·10–8 La3+ 7,21·10–8 Ba2+ 6,59·10–8 Ag+ 6,42·10–8 Ca2+ 6,12·10–8 Cu2+ 5,56·10–8 Na+ 5,19·10–8 Li+ 4,01·10–8

A relatív ion-mozgékonyság A relatív ion-mozgékonyság az abszolút ion-mozgékonyság és a Faraday-állandó szorzata:  = F·u (F = 96500 A·s/mol) A relatív ion-mozgékonyság mértékegysége így: Ez ugyanaz, mint a moláris fajlagos vezetés mértékegysége. A moláris fajlagos vezetés az ion-mozgékonyságokból: Λm = ·(k + a), ahol  a disszociációfok A moláris határvezetés a vegyületet alkotó ionok relatív ion-mozgékonyságainak összege: Λ∞(KA) = k,0 + a,0 ( = 1) Λ∞(NaCl) = (Na+) + (Cl‒) A relatív ion-mozgékonyságot moláris fajlagos ionvezetésnek is nevezik.

Az átviteli szám Az elektrolitot alkotó ionok koncentrációjuk és ion-mozgé-konyságuk arányában vesznek részt a vezetésben: Az átviteli szám (t) megmutatja, hogy az adott ion az elektro-liton áthaladó villamos töltés (F) hányad részét szállítja: Mivel F = Fk + Fa, az átviteli számok összege 1: tk + ta = 1 Az átviteli szám mérték nélküli, 1-nél kisebb szám. Értéke függ az elektrolit mindkét ionjának ion-mozgékonyságától, koncentrációjától, és a jelenlévő egyéb elektrolitoktól is. A nitrát-ion átviteli száma 18 ⁰C-on, 0,1 mol/dm3-es oldatok-ban: t(NO3‒, HNO3) = 0,147 t(NO3‒, LiNO3) = 0,649 t(NO3‒, KNO3) = 0,480

Gyenge elektrolitok vezetése Az ion-mozgékonyság függ az elektrolit koncentrációjától is, ezt jelezhetjük a jelölésben is: k,c, illetve a,c. Ezekkel felírva a moláris fajlagos vezetés: Λm = ·(k,c + a,c) A gyenge elektrolitokban az alacsony disszociáció miatt kicsi az ionkoncentráció, így az ionmozgékonyság közel annyi, mint végtelen hígításban: k,c = k,0 a,c = a,0 Λm = ·(k,c + a,c) = ·Λ∞ Ebből:

Ion-mozgékonyság számolási feladat Pt. 153/13. A w = 4,33%-os ecetsavoldat sűrűsége 1,005 g/cm3 és a fajlagos vezetése 0,122 S/m. Adja meg az oldat kon-centrációját, a moláris fajlagos vezetését, az ecetsav határ-vezetését, a disszociáció-fokot és a disszociáció-állandót, ha Λ∞(KCl) = 0,0130 Sm2/mol, Λ∞(CH3COOK) = 0,0100 Sm2/mol, Λ∞(HCl)= 0,0380 Sm2/mol! Λ∞(CH3COOH) = Λ∞(CH3COOK) + Λ∞(HCl) ‒ Λ∞(KCl) Λ∞(CH3COOH) = 0,01 + 0,038 ‒ 0,013 = 0,035 S·m2/mol c = w%··10/M = 4,33·1,005·10/60 = 0,725 mol/dm3. = 1,68·10-4 S·m2/mol = 0,0048 Kd = c·2 = 0,725 mol/dm3 ·0,00482 = 1,67·10-5 mol/dm3

Szakirodalom Tankönyvek (általános vegyipari technikusi szak részére) Dr. KOPCSA József: Fizikai kémia (technikusképzés, III. és IV. évf. számára) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. Példatárak Dr. STANKOVICS Éva: Kémiai és fizikai kémiai szakmai vizsgafeladatok II/14. évfolyam tanulói jegyzet