Standardizálás Dr. Varga Beatrix egy. docens.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
4. előadás Összehasonlítás standardizálással és indexszámítással.
Advertisements

2. előadás.
Statisztika II. I. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
7. előadás.
7. előadás.
Idegenforgalmi statisztika
Leíró statisztika 4. INDEX-SZÁMÍTÁS 2010-tavasz.
Statisztika I. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Standardizálás 7. hét.
Főátlagok összehasonlítása standardizálással
STATISZTIKA II. 1. Előadás
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Csoportosítás megadása: Δx – csoport szélesség
Mérési pontosság (hőmérő)
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Kereskedelmi vállalkozások költségeinek elemzése.
Közlekedésstatisztika
Adatfeldolgozás.
Halálozási adatok elemzése Direkt standardizálás gyakorlat
2. előadás Viszonyszámok típusai
2. előadás Viszonyszámok típusai
3. előadás.
3. előadás.
Statisztika II. VIII. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Közlekedésstatisztika V.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Ismérvek közötti kapcsolatok Két ismérv között a kapcsolat háromféle lehet: Két.
Statisztika II. III. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
STATISZTIKA II. 4. Előadás
3. előadás Heterogén sokaságok Szórásnégyzet-felbontás
Juhász Attila, Nagy Csilla
Standardizálás Példák.
STANDARDIZÁLÁS (ÖSSZEHASONLÍTÁS STANDARDIZÁLÁSSAL)
Heterogén sokaság + Standardizálás gyakorlat
RÉSZEKRE BONTOTT SOKASÁG VIZSGÁLATA
ÁR-, ÉRTÉK- ÉS VOLUMENINDEXEK október 9.
Turizmus gazdaságtan 3..
Hipotézis-ellenőrzés (Folytatás)
Többtényezős ANOVA.
UDOVECZ GÁBOR Balkán: együttműködés vagy verseny a mezőgazdaságban?
TÁRSADALOMSTATISZTIKA Sztochasztikus kapcsolatok II.
Érték- ár- és volumenindexek
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5.
A kombinációs táblák (sztochasztikus kapcsolatok) elemzése
Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező.
SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő,
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Regresszió-számítás március 30. Dr. Varga Beatrix egyetemi.
Összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása
I. Zárthelyi dolgozat Elméleti témakörök, típuspéldák Gazdaságstatisztika.
2. előadás Gyakorisági sorok
Index-számítás Dr. Varga Beatrix egyetemi docens.
Kiváltott agyi jelek informatikai feldolgozása 2016
Részekre bontott sokaság vizsgálata, gyakorló feladatok
6.-7. előadás Standardizálás Dr. Varga Beatrix egy. docens.
Szóródási mérőszámok, alakmutatók, helyzetmutatók
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
2. előadás Viszonyszámok
Sztochasztikus kapcsolatok I. Asszociáció
Dr. Varga Beatrix egyetemi docens
2. előadás Gyakorisági sorok, Grafikus ábrázolás
Területi egyenlőtlenségek grafikus ábrázolása: Lorenz-görbe
2. előadás Viszonyszámok típusai
Dr. Varga Beatrix egyetemi docens
1. Számolja ki a kristálylapok Miller-indexét, ha a kristálytani tengelyeket a lapok a következőképpen metszik (ahol lehet, egyszerűsítse az indexet) :
Előadás másolata:

Standardizálás Dr. Varga Beatrix egy. docens

Főátlagok összehasonlítása standardizálás segítségével

A főátlagok különbözősége függ: részátlagoktól. fősokaságok összetételétől. Csoport B (%) V (eFt/fő) X 50 200 80 220 Y 100 20 120 Összesen 150 180 170

Egy heterogén sokaság adataiból számított főátlag vagy összetett viszonyszám csak a heterogenitást előidéző ismérv szerinti csoportosítás után kiszámított részátlagokkal, ill. részviszonyszámokkal együtt fogadható el a vizsgált sokaság jellemzőjeként.

A részátlagok különbségeiből adódó komponens Ha a részátlagok különbözőségének a főátlagok eltérésére gyakorolt hatását akarjuk kimutatni, akkor a két főátlagot standard összetétellel kell kiszámítani.

Az összetétel különbözőségéből eredő komponens Ha az összetétel különbözőségének a főátlagok eltérésére gyakorolt hatását akarjuk kimutatni, akkor a két főátlagot standard részátlagokkal kell kiszámítani.

Példa a standardizálás módszerére

Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek Szépfenyves Jófürdő Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek száma (e fő) Belföldi 2 57 4 233 Külföldi 6 38 7 467 Összesen 3,6 95 700 K’=részátlagok különbségéből adódó komponens

Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek Szépfenyves Jófürdő Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek száma (e fő) Belföldi 2 57 4 233 Külföldi 6 38 7 467 Összesen 3,6 95 700

Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek Szépfenyves Jófürdő Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek száma (e fő) Belföldi 2 57 4 233 Külföldi 6 38 7 467 Összesen 3,6 95 700 K’’= az összetétel különbözőségéből adódó komponens

Példa a standardizálás módszerére 2. Egy GT kenyérgabona termésének adatai 2 évben Vetésterület (ha) Termés (t) Termésátlag (t/ha) t0( Bo) t1B1 T0 Ao T1 A1 T0 Vo T1 V1 Búza 2.000 1.500 10.600 9.300 5,3 6,2 Rozs 500 1.600 3,0 3,2 Összesen 2.500 12.100 10.900 …

Főátlagindex

Részátlag-index

Összetételhatás-index

Megnevezés Termés (t) Termésátlag (t/ha) Termésátlag változás t0 t1 Búza 10600 9300 5,3 6,2 1,1698 Rozs 1500 1600 3 3,2 1,0667 Összesen 12100 10900 4,84 5,45 1,126

Főátlagindex

Részátlag-index A részátlagok változásának súlyozott harmonikus átlaga

I’’=100% K’’=0 A B szerinti összetétel nem változik/különbözik vagy minden csoportban egyenlő arányban változik a B adat A részátlagok egyenlőek egymással, illetve a főátlaggal. Nincs sztochasztikus kapcsolat a részátlag nagysága és a B adat változása között. I’=100% K’=0 A részátlagok nagysága nem különbözik/változik

Köszönöm a figyelmet!