A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Gazdaságföldrajz I. alapszakok (BSc/BA) 2017/2018, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

A latin-amerikai kultúrrégió népesedési szakaszai 2

Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország 3

Latin-Amerika benépesülésének szakaszai a XX. század közepéig I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) Magas születési és halálozási ráta Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió Harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka  indiánok fokozott pusztulása Népességfogyás: D-Am > Közép-Am I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) Már lassú népességnövekedés, de járványok még mindig II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) Demográfiai olló kinyílása, védőoltások Népességnövekedés: D-Am (de rövidebb) > Közép-Am (már 1820-tól kezdődik) 4

III) Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek végéig) Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X népnöv. Ma: 600 millió (V9%) Tetőpont: 1950–1960-as évek Centruma: Földhíd (1940–1970: 7  16,3 mó, Costa Rica: biológiai maximum) Ok: természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta (főleg csecsemőhalandóság) jelentős csökkenése  születéskor várható élettartam növekedése Magas termékenységi arányszám Területi különbségek: migráció fontos (falu  város) Hivatalosan nem korlátozták Katolicizmus + Mexikó, Brazília: nagy ország ideája + ritka benépesültség + nagy család, mint termelési egység 5

Népességszám évi átlagos növekedési üteme a 3 Népességszám évi átlagos növekedési üteme a 3. világ nagytérségeiben 1950–2000 Adatforrás: WUP 2004, www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html 6

IV) A népességrobbanásból való kilábalás Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása  főleg természetes szaporodás 28‰-ről 15 ‰ Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: Fiatalos korszerkezet Alacsony nőtöbblet 7

A latin-amerikai társadalmi szerkezet jellemzői 8

Emberfajták nagyfokú keveredése Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok = Amerikában született fehérek): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok (ültetvénynek megfelelő éghalat): Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak 9

Népesség egyenlőtlen térbeli eloszlása Erőteljes térbeli koncentráció országokon belül Történelmileg alig változott (indián időkben, gyarmati időkben hasonló volt) Sűrűbben lakott Maximum: Karib-térség/Antillák Trópusi magasföldek (pl. Mesa Central: Mexikóváros) Meleg mérsékelt tengerpartok (pl. Rio de Janeiro, Sao Paolo) Ritkábban lakott Amazonas-medence, sivatagok, Patagónia, Tűzföld, hegyvidékek 10

Gyors urbanizáció a XX. század második felében A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban 1900–2030 Adatok forrása: INEGI (mexikói statisztikai hivatal) Felzárkózás a fejlett világhoz A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkig Forrás: ENSZ 11

Gyors urbanizáció a XX. század második felében Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei Közigazgatás, bányák, kikötők Szabályos városszerkezet Barokk főtér: plaza XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció Netzalhualcoyótl, Favela Primate-city hatás A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ 12