Nagy Britannia az 1920-as években Világtörténelem 10. osztály
Értelmezzétek a következő fogalmakat: izolacionizmus, erős individualizmus, a prosperitás (fellendülés) időszaka Milyen események kapcsolhatók a fogalmakhoz?
Vázlat: Az ország helyzete az első világháború után A munkáspárti és a konzervatív kormányok belpolitikája a 20-as években Általános bányászsztrájk 1925-1926 között.
Gazdaság a háború után Csökken: bányászat, kohászat, hajógyártás Fellendülőben: vegyipar, gépkocsi-, repülőgép-, és gépgyártás.
Vásárlási láz: Gyakorlatilag mindent megvesznek, ami felkerül az üzletek polcaira
Általános háború utáni problémák: az ipari termelés visszaesése; a munkanélküliség; az ebből fakadó életszínvonal-csökkenés Ezeket elsősorban: a világkereskedelemben bekövetkezett változások idézték elő: nyersanyagárak zuhanása elszegényednek a brit gyarmatok a gyarmatokra irányuló export is csökken másodsorban: az indiai és japán textilgyárak termékei az olcsó munkaerő miatt kezdték kiszorítani Angliát a hagyományos felvevőpiacokról.
1918 decembere – választások. Nyernek: konzervatív + liberális koalíció. Miniszterelnök: David Lloyd George (liberális). Először szavazhattak a nők. (Választójog: férfi – 21 éves kortól, nők – 30 éves kortól). *1928-tól már a nők is 21 éves kortól szavazhattak.
Ír kérdés már nem elégíti ki őket a home rule (önkormányzat). Dublinban saját illegális kormányt hoznak létre, és kikiáltják a köztársaságot. 1919 – Írország – polgárháború Fő szerep az Ír Köztársasági Hadseregnek (IRA). 1921. fegyverszünet – domíniumi státusz a Brit Birodalmon belül.
A konzervatívok elégedetlenek Lloyd George sikertelen gazdaságpolitikájával. Szakadás a párton belül: Austen Chamberlain Bonar Law koalíciópárti koalíció ellenző
1920 – a konzervatívok egyedül alakítanak kormányt. 1922 – újra a konzervatívok nyernek, a munkáspártiak mellett. A liberálisok kiesnek (kétpártrendszer) 1923 – a kormány élén: Stanley Baldwin.
A konzervatívok gazdaságpolitikájának alapelvei: Stabil fizetőeszköz Kiegyensúlyozott költségvetés A kormány ne ellenőrizze túlzott mértékben a gazdaságot Önszabályozó piac
1924 – nyernek a liberálisok és a munkáspártiak. Munkáspárti kormány Ramsay MacDonald vezetésével a parlamentarizmusra teszik le a voksukat. Csak 9 hónapig maradhatnak a „Zinovjev levél” miatt.
Új kormány (konzervatív) Élén: Stanley Baldwin. Legfontosabb feladat a gazdaság élénkítése. Kénytelen népszerűtlen intézkedéseket tenni: megszilárdítja az ország pénzügyi rendszerét javasolja a bányatulajdonosoknak a bányászok fizetésének csökkentését = súlyos konfliktusok a bányaiparban.
1921-ben a kormány visszaadja a bányákat a tulajdonosaiknak A szén nem csak egyszerű fűtőanyag, hanem a brit életmód elválaszthatatlan része. a bányák veszteségessé váltak a versenyképes kőolaj megjelenése miatt. Okai: A szakszervezetek szerint a bányatulajdonosok elhanyagolják a bányákat = államosítani kell őket. Tulajdonosok szerint: növelni kell a munkanapot, csökkenteni a bért. (A háború idején extraprofitra tesznek szert, de a bányákat nem korszerűsítik).
Általános munkássztrájk Május 3-án általános sztrájkba kezdenek (összesen 4 millió munkás) – ezzel a XX. század legsúlyosabb csapását mérik a brit iparra.
Május 7 - a kormány a sztrájk beszüntetésére szólítja fel a munkásokat. Ígéretei: minimálbér, új munkahelyek az elbocsájtott bányászoknak. Május 11-én elfogadják a feltételeket és befejezik a sztrájkot. Törvényjavaslat – a bányászok nem fogadják el, és novemberig folytatják a tiltakozást.
1927 – A munkahelyi konfliktusokról és a szakszervezetekről szóló törvény elfogadása. Ez az okmány súlyos csapást mért a szakszervezetekre.
Az 1920-as évek végéig a konzervatívok nem mutattak fel jelentősebb eredményeket a gazdaságban. A belpolitikai problémák külpolitikai nehézségekkel párosultak. Kiéleződött az angol-francia viszony Németországgal és a Közel-Kelettel kapcsolatban. A washingtoni konferencián Anglia engedményeket kénytelen tenni, zavargások kezdődnek Brit Indiában. 1919-ben kihirdetik Afganisztán függetlenségét, 1922-ben pedig Egyiptomét. Nagy-Britannia ebben az időben domíniumaival foglalkozik inkább, mint a kontinens ügyeivel.
Házi feladat 16 § 182. oldal, 4. kérdés, 188. oldal
Köszönöm a figyelmet! ©Lengyel Mária Derceni Középiskola, 2013