Kistelepülések jövője Jó megoldások (vannak?) Kistelepülések gazdaságfejlesztési lehetőségei konferencia Környe 2018. március 27. Kandikó Rita KIFESZ

Kistelepülések jövője A KIFESZ név a Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Szövetsége Egyesületet jelenti. A szervezet és jogelődje 1996. júniusában jött létre. Célunk: A helyi fejlesztések terén meglévő tudásbázist összegyűjteni, megosztani, folyamatos szakmai fejlődést biztosítani és ehhez szakmai fórumokat szervezni, illetve azokon részt venni.

Kistelepülések jövője Magyarország településeinek 95%-a vidéki település, területének 87%-a vidéki terület, ahol a népesség 45%-a él. Az ország lakosainak 8%-a a településállomány 54%-át kitevő 1000 fősnél kisebb településen él. A városhálózaton belül 45%-ot képviselnek a 10 ezer fősnél kisebb városok. A magyar kistelepülések helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy társadalmi, gazdasági és kulturális jólét tekintetében értékvesztő, de legalább is bizonytalan helyzetben van. Ezt árnyalhatja néhány szigetszerű, fejlesztési, fejlődési eredmény! Észak-, Kelet- és Dél-Magyarország süllyedőben van, még ha néhány járás/térség helyzete javult is. Miért csökken a vidék vonzereje? Csökken?

Kistelepülések jövője (múlt 1.) Az aprófalvak a feudális állam megszilárdulása óta jelen vannak Magyarországon. Az 1950-es éveket követően a nem fejleszthető, majd a funkció nélküli településkategóriába sorolták őket (az 50-es években városlakóvá lettek az emberek, az iparosítás lévén). 1007/1971. sz. Korm. határozat több, mint 2000 funkció nélküli mellékfalut hagyott források nélkül. Ez az önfelszámolás útja volt. Még akkor is, ha a mezőgazdaságban korszerű termelési rendszereket vezettek be, ha a „háztáji” gazdaság jövedelem kiegészítés biztosított és hitelt adtak a „kocka” házak építésére. Körzetesítették az iskolákat. A falvakban élők jövedelme származott egyrészt a családfő „városi munkás” béréből, az anya a TSZ-ben végzett munkájából, illetve a háztáji gazdaságból. Ehhez a megnövekedett jövedelemhez képest a falvakban hiányos, vagy elmaradott alapellátás volt a 80-as években. Újabb ok az elvándorlásra.

Kistelepülések jövője (múlt 2.) Az 1990-es években az infrastrukturális fejlesztések sem voltak ellentmondásoktól mentesek (az ellátó képességet folyamaton fejlesztik a falvakban csak nem veszik figyelembe a folyamatosan gyengülő lokális keresletet) Közben összeomlik az ipar, a mezőgazdasági üzemek átalakulnak a földtulajdonviszonyokkal együtt és létrejönnek az önkormányzatok. A 90-es évek elején indult el a városkörnyékre költözés a jólét érdekében, illetve a szuburbanizációnak volt egy másik ága is, amikor a „vesztesek” kezdtek visszatorlódni a perifériákon elhelyezkedő falvakba az olcsóbb élet reményében. Eredmény: a belső és külső perifériák kistelepülései a tömeges elszegényedés, a helyi társadalom torzulása és esetenként a túlnépesedés jellemezte. Itt nem csak Nógrád, Borsod megye települései találhatóak, hanem a hagyományosan agrárjellegű nagykun települések is.

Kistelepülések jövője mélyszegénység (Forrás: Németh Nándor)

Kistelepülések jövője mélyszegénység A szegények a „kiileszkedett” társadalmi csoporthoz tartoznak. A szegénység, mint a képességek hiánya. A szegregátumokból való kitörés nehézsége. Jelenre orientált habitus (a jövő túl bizonytalan). A mindennapos nélkülözés lehetetlenné teszi számukra a jövőt! Az édesanyákban meg van a hosszú távra való tervezés hajlama a gyermek jövője érdekében! (Hejőkeresztúr)

Kistelepülések jövője hátrányos helyzet és munkanélküliség (Forrás: Németh Nándor)

Kistelepülések jövője (Hol tartunk ma?) Birtokkoncentráció (régen 100 családot tartott el ma 5-6 családot tart el a falu körüli terület) Városok szuburbán vidékei működőképesek A vidék belső és külső perifériái leszakadóban vannak, pedig tanyára, falura, kisvárosra szükség lesz…

Kistelepülések jövője Az aprófalvaknak nem kellene - a méretük miatt – hátrányos helyzetűnek, életképtelennek lenniük a XXI. században (az internet világában)!!! Ausztriában, Svájcban ez megszokott és működő faluméret.

Kistelepülések jövője EGYÜTTMŰKÖDÉS (településen belül és települések között) 4 képesség: Demográfiai megújuló képesség Eltartó képesség Ellátó képesség Jó települési vezetők

Kistelepülések jövője A települési közösségek együttműködés feltételei között az első a valós helyzetből fakadó indokokon és azok felismerésén alapuló motiváltság. A vidéki térségek kistelepüléseinek esetében fontos az együttműködés felismerése. A vidéki térségek jellemzői: - a kisebb méret és az alacsony koncentráció miatt (népesség, vállalkozások, intézmények, épületek, stb.) vannak olyan funkciók, melyek a települési közösségen belül nem működtethetőek gazdaságosan, - természeti környezethez való közelség, - a centrumoktól való távolságból adódó periféria problémák a szomszédos települések egyformán érintik, - gazdasági sivatagok, - ingázásból adódó problémák (a második, harmadik településről már nem működik a dolog), - a relatíve lassabb kulturális változások ebből kifolyólag ezen értékek közösségformáló ereje jelentős. A települési együttműködések alapján megvalósuló helyi fejlesztések a térségi önellátást és a globalizációs folyamatokba való bekapcsolódást egyaránt szolgálhatják.

Kistelepülések jövője Megoldási alapvetések: a helyi közösség-és gazdaságfejlesztés között kölcsönös függőség van, ezek nem elválaszthatóak, átláthatónak kell lennie a helyi „szövetkezésnek” Illúziók nélkül kell nekifogni, A piacokon meg kell találni azt a rést ahová, be akarunk törni és versenyezni akarunk, nem árt némi támogatás sem (kormányzati, EU-s).

Kistelepülések jövője Lépések: helyileg és helyben átgondolt és alkalmazkodó modellek, a piac a kiindulási alap, szervezett felvilágosítás (szakmai és hiteleségi értelemben), tudás és szolgáltatás központ, hálózatszerű működtetés (horizontálisan és vertikálisan is), pl.: helyi termelők, szolgáltatók, begyűjtők, térségi feldolgozó üzemek, nagy-és kiskereskedelem szereplőinek összekapcsolása, a termelés, feldolgozás, forgalmazás, fogyasztás problémája!

Kistelepülések jövője Kulcsfontosságú elemek: helyi közösség szerepe (vallási közösség, tanoda rendszer, stb.) rendelkezésre álló földterület (Mezőgazdasági jellegű gazdálkodás esetén, lehetőleg a településen belül, így nem kell nagy távolságokra megoldani a szállítást. A földterület nagyságát az határozza meg, hogy milyen típusú gazdálkodást kívánnak folytatni) egyéb helyi erőforrások (kultúra, tapasztalatok, szakismeret, természeti környezet) a termelés célja: önellátás vagy a piac, feldolgozottság foka, nagyobb hozzáadott érték, ezek kezdetben elkülönülnek, de később csak szintet jelentenek értékesítés kérdése a helyi vezető szerepvállalása (polgármester, civil szervezet) nem ötéves ciklusokban kell gondolkodni A gazdálkodás szervezeti háttere (önkormányzat égisze alatt, vagy kiszervezve: nonprofit szervezet, vagy szövetkezet?) támogatás, állami segítségnyújtás (közfoglalkoztatás)

Kistelepülések jövője Gyulaj Forrás: Dr. Németh Nándor Gyulaj (Tolna megye) lakosainak száma 2011-ben 1068 fő volt. 1949-ben a faluban élők száma a 2858 főt érte el. Az okok: Téeszesítés, a föld „közös” tulajdonba vétele, ezzel párhuzamosan a városi ipar elszívó hatása Az erdő állami tulajdonba vétele, Gyulaj zsáktelepüléssé válása (vasút nincs) A cigányság fokozatos betelepítése/betelepedése előbb Szőlőhegyre, majd a faluba; mára szinte teljes népességcsere zajlott le 1971, Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció következményeként építési tilalom, a tanács és az iskola körzetesítése, a téesz alárendelt összevonása Döbröközzel

Kistelepülések jövője Gyulaj Forrás: Dr. Németh Nándor Elkötelezett helyi vezető: Gyulajnak 2006-2015 óta volt kompetens, tenni akaró, változásokban gondolkodó vezetője Dobos Károlyné polgármester asszony személyében. A képviselőtestület támogatja a fejlesztéseket, és működik egy menedzsment-csapat is a projektek rendszer-szintű levezénylése érdekében. Eszközök, föld: Gyulajon 12 hektáron gazdálkodnak, túlnyomórészt a Start-munka program keretei között. A Start-munka program jelentős mennyiségű termelőeszközt is segített megvásárolni. Szaktanácsadást elsősorban a TÁMOP-1.4.3-as projektből biztosították. Feldolgozó kapacitás: Épült egy növénytartósító kisüzem, zöldségek és gyümölcsök feldolgozására, TÁMOP-1.4.3 forrásból; Épült egy módszertani gombatermesztő ház, TÁMOP-1.4.3 forrásból; Épült egy húsfeldolgozó és árusító kisüzem és bolt, a BM külön támogatásából; Alapanyagot – lehetőség szerint - nem adnak el!

Kistelepülések jövője Gyulaj Forrás: Dr. Németh Nándor Normál piaci vállalkozást kívántak indítani, ami profitot termel, s így fenntartható támogatások nélkül is; ehhez alakult meg a Hetedhét Határ Szociális Szövetkezet. A Hetedhét Határ Szociális Szövetkezet tagsága: Gyulaj Községi Önkormányzat Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület 4 közfoglalkoztatásban részt vevő, sui generis munkavégzésre jogosult személy 4 nem hátrányos helyzetű, a tervezési és menedzsment feladatokat ellátó személy   A Szövetkezetnek úgy kell versenyképes gazdaságot építenie, hogy közben annak elemei elérhetők legyenek a szegénységben élő családok számára is, és a közösség részét képezze a gazdálkodás, ne idegen testként működjön a Szövetkezet.

Kistelepülések jövője Gyulaj Forrás: Dr. Németh Nándor Jelenlét-program, ami képes biztosítani a kirekesztett közösségek, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonását a szociális gazdasági kezdeményezésekbe. Szétesett közösségekben nem lehetséges helyi gazdaságfejlesztés szociális munka nélkül, ezért Gyulajon nagy hangsúlyt fektetnek a közösségfejlesztésre, családok közvetlen segítésére. Működik: Közösségi ház (Balipap Ferenc Közösségi Ház) Adósságkezelési program a Máltai Szeretetszolgálat módszertana szerint Baba-mama klub, de cél egy Biztos Kezdet Gyerekház létrehozása Felnőttképzési programok Tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek felzárkóztatása (Gyulaj Tanodája) Cigány hagyományőrző tánccsoport Hímzőkör, és egyéb közösségi programok Napi rendszerességű sport (Magyar Máltai Szeretetszolgálat Sportegyesület)

Kistelepülések jövője „Különböző vidéki tértípusokban nem ugyanazokra a pályázati célokra volna szüksége a helyi vidéki közösségeknek” Forrás: Dr. Csatári Bálint Falu c. folyóirat 2017. tavasz

Kistelepülések jövője Eredmények: jövedelmek helyben tartása helyi és térségi közösségfejlesztés tudástranszfer, szaktudás Munkahelyek létrehozása Népesség megtartó képesség és képesség megtartó népesség Látható, hogy ezek a kezdeményezések eséllyel vezetik vissza a hátrányos helyzetű, munkanélküli embereket a munka világába, azonban a fenntarthatóság kérdése jelen fázisban még megkérdőjelezhető. Sokban függnek a különböző pályázati forrásoktól, illetve a közfoglalkoztatás nyújtotta bértámogatásoktól. A közfoglalkoztatás gyakran a szociális munka eszköze, a társadalmi integráció útja, és nem a termelési eredményekről szól!

Kistelepülések jövője Köszönöm megtisztelő figyelmüket!