A HÚS FOGALMA, Tulajdonságai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A vízben oldott oxigén meghatározása
Advertisements

A LEVEGŐ.
Élelmiszerfeldolgozás- és minőség GTK III XI. 04.
OXIDOK TESZT.
Az ammónia 8. osztály.
Készítette: Berényi Lili Sallai Andi
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Rézcsoport.
Az anyag és tulajdonságai
Táplálékok, tápanyagok
Az emberi test felépítése A bőr és a mozgás szervrendszere
SO2.
Mozgásszervrendszerünk
A test mélyebb rétegeiben
Mik azok a fehérjék? A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák. Ezek kialakításában 20 féle aminosav vesz részt.
A MÉSZKŐ.
phosphorum = „fényhordozó”
Az anyag tulajdonságai és változásai
Babay-Bognár Krisztina
A foszfor egy nemfémes, szilárd kémiai elem.
A KÉMIAI REAKCIÓ.
Platinacsoport elemei
Mangáncsoport elemei.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
BIOKÉMIAI ALAPOK.
Mozgatórendszer és Anyagcsere adaptáció
32. Folyadékok elegyedése, vizsgálata jód oldódásával
5. Fenol és ecetsav megkülönböztetése NaHCO 3 -tal.
Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos vízzel Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
A cink, a kadmium és a higany
A salétromsav és a nitrátok
Halmazállapot-változások
A kén Sulphur (S).
A réz-csoport I. A réz.
Az oxigén 8. osztály.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A vérkeringés szerepe.
A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY.
Dürer kísérletbemutató
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
A savas eső következményei
Egyed alatti szerveződési szintek
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Elemek csoportosítása
A HELYES TÁPLÁLKOZÁS MIT, MIKOR, MENNYIT.
KÉMIAI REAKCIÓK. Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több.
Egy elem és egy vegyület összehasonlítása
A nitrogén és vegyületei
A KÉN
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
A tengervíz összetétele
Részösszefoglalás Gyakorlás.
Cukrok oxigén BIOKÉMIA VÍZ zsírok Fehérjék szteroidok DNS.
Az anyagok tulajdonságai és változásai
Kristályrács molekulákból
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
Szervetlen vegyületek
Ki tud többet kémiából?.
A nitrogén és vegyületei
Áramlástani alapok évfolyam
Izomszövet Dr. Katz Sándor.
Pulyka az egészséges táplálkozásban
Az edzés és energiaforgalom
I Z OMR E N D SZE R.
Előadás másolata:

A HÚS FOGALMA, Tulajdonságai

„A” rész„= myosin „I” rész =aktin

A hús változása vágást követően: 1. reakció Anaerob körülmények Csökken a redoxpotenciál, így az izomglikogén nem képes szén-dioxiddá és vízzé oxidálódni A glikogén tejsavvá bomlik, csökken a ph Vágás után 7,6,--- 24 óra elteltével 5,-5,5

A hús fogalma Húsnak nevezzük a vágóállatok harántcsíkolt izomzatát, a vele összefüggésben levő ehető szövetekkel, általában minden ami állati eredetű élelmiszer. Jogi megítélés szerint, hús a házi- és vadonélő állatok teste.

A hús….. Szövettani tulajdonságok: az izmokat epi-, peri-, és endomysium formájában kötőszövet veszi körül Az izomrost 40-60 mikron, az endomysiumban, a Sarcolemma –hüvely veszi körül.

Vágást követő : 2. reakció Hullamerevség-rigor mortis Az ATP végleges bomlása, amelyből ADP képződik a myofibrilláris fehérjék az aktin és a myozin rigid komplex vegyületté aktinomiozinná alakulnak, beáll a hullamerevség, amely 12 óra múlva oldódik Az ADP dezamináz hatására tovább bomlik inozinmonofoszfáttá, majd inozinná. Az inozinból ribóz és hipoxantin keletkezik. A fehérjék bomlásával alakul a hús „éretté”

A hús érzékszervi tulajdonságai Az izomrostok minősége, a zsír és kötősz. mennyisége, színe, eloszlása A friss hús:

Érett hús A vörös szín mellett, barna színű Erősebb tejsav illatú, tompa fényű, tésztás tapintatú, esetenként szakadékony, kis mennyiségű levet enged

A hús színének alakulása A hús színét az izomfesték, vagy myoglobin adja bíborvörös szín Myoglobin oxigén jelenlétében cseresznyepiros oximyoglobin …..barnás metmyoglobin A fentí színváltozások reverzibilis folyamatok

Irreverzibilis színváltozás Sulfmyoglobin sárga Cholemyoglobin zöld A fenti színváltozás élvezeti értéket csökkent.

A hús jellemzői Haemoglobin Zsírszövet eloszlása, mennyisége Márványozottság Izomfehérjék struktúrája 1. zárt ( magas ph, duzzadt rost, sok víz megkötve, a fénysugarakat elnyeli, sötét színű) 2. nyitott (vékony rost, alacsony víz tartalom, világos szín)

A vadhús…… Sötét-barna –vörös, szilárd, tömött, az izmok feszes pólyákkal fedett Jellegzetes szagú, faj, ivar szerint változik, finom rostozatú A zsír egyes fajoknál szinte hiányzik (őz) Más fajoknál dús, pl. vaddisznó

A hús fizikai tulajdonságai A fehérjék vízkötőképessége a ph érték függvénye 50 % atomiozin, 47% sacoplazmában oldott sók, 3 % sarcoplasma fehérje Konzisztencia- összenyomhatóság erő hatására a hús térfogata változik A friss hús összenyomhatósága nagyobb

A hús fizikai tulajdonságai….. Porhanyósság kevés rágómozgás hatására könnyen zúzódik, elomlik

A hús kémiai tulajdonságai