A kelet-ázsiai gazdasági csoda fél évszázada dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Kína: II. vh. előtt elmaradott mezőgazdasági ország Nem volt elegendő mezőgazdaság Elaprózott gazdaságok 1,3 ha (főleg délen: 0,5–1 ha) Mezőgazdasági gépek, műtrágyázás hiánya  faeke, kapa Lappangó munkanélküliség Nagy adóterhek: szegényparasztság Falusi lakosság éhínsége Ipar alárendelt szerepe Gyér közlekedéshálózat  elzártság 2

Mao: sztálini szovjet mintájú szocializmus 1949–1952: újjáépítés évei 1953–1957: első ötéves terv 1958: „nagy ugrás” Természeti csapások Éhínség: 25–30 mó áldozat Élelmezési kérdés előtérbe került Mezőgazdaságot szolgáló beruházások (műtrágya-, traktorgyárak) 1960: szembefordulás a SZU-val  hadiipari beruházások 1966–1976: „nagy kulturális forradalom” Mao Ce-tung hatalmának erősítése 3

Két Korea eltérő öröksége Észak javára Észak-Korea Dél-Korea Terület 121 ezer km2 99 ezer km2 Természeti potenciál Ásványvagyon, vízenergia Rosszabb éghajlati, domborzati adottságok Demográfiai nyomás 10 mó (1960) 25 mó (1960) + 2 mó menekült É-Koreából, 1,5 mó külföldről Ipar Erőművek, nehézipari üzemek Max élelmiszer-, textilipar 4

Hasonlóságok a két Korea gazdaságában Egy kulturális alap: teljes társadalmak mozgósítása  gazdasági növekedés 1950-es évek: újjáépítés külső erőforrással É: SZU-segítség D: USA-segély 1960-óta: önerőre támaszkodás, erős az állam szerepe Észak-Korea: dzsucse Dél-Korea: irányított piacgazdaság Erőteljes hadikiadások Észak: fegyverkezés 1990-es évek közepén GDP ¼-e Dél: 1980-as évekig: katonai diktatúra 5

Észak-Korea: gazdaságtörténet 1950-es évektől: szocializmus (SZU, Kína) Személyi kultusz Pártállami diktatúra Magántulajdon, piacgazdaság felszámolása Állam: 1946–1958 70–100%, mg kollektivizálása: 1955–1958 Tervutasításos rendszer 1990-es évek: kudarc 1992: szabadkereskedelmi övezet (Tumen) 1994: Kim Ir Szen halála, ingatag belpolitika 1996–1997: élelmiszersegélyek (USA, Japán, Dél-Korea) Kim Dzsongil, majd Kim Dzsongun 6

A dél-koreai csoda Természeti erőforrásokban szegényebb É-Koreánál GDP/fő, 1960: elmaradt Indiától, 2000: India 30X-a 1960-as évek elejétől: elágazó növekedés D: kapitalista úton fejlődő elnöki közt (USA csapatok) Ma: gazdasági szakadék Dél javára Gyors újraegyesítés D-Korea számára is megterhelő NIC-országok közül is kiemelkedik a „koreai csoda”, tényezői Nagybirtokrendszer felszámolása  belterjesebb kisparaszti mg. (állami támogatás) Munkások fegyelme, hosszabb munkaidő Beruházások exportorientált iparba, alacsony bérek  állami bankhitelek, ’70: átmeneti külső eladósodás, ’90-ig: belpiac védelme Szellemitőke (kultúra, oktatás, tudomány)  ‘60-ig: analfabétizmus felszámolása, ma: diplomások; Japán licensz után önállóság, (K+F: GDP 4%-a) Családi óriáskonszernek (chaebolok): állami elittel  Daewoo, Hyundai, LG, Samsung (globalizáció); ’80: export, ma tőkebefektetés (újra eladósodás, mn) 7

Kína: Ping reformjai 1977: átfogó gazdaságirányítási reform „Négy modernizálás”: mezőgazdaság, ipar, tudomány, honvédelem 1992: szocialista piacgazdaság Mezőgazdaság Ipar Családi kisvállalkozások (ipari, kereskedelmi, szolgáltató) Külkereskedelem bővülése Idegenforgalom fellendülése Külföldi tőkebefektetések (1996-ig 170 mrd $) Korszerű technológia, rugalmas vállalatvezetési módszerek Mérleg 1949 óta: félgyarmatból regionális nagyhatalom 8

Kína világpiaci nyitása Nyitás korlátai Nagy ország: önellátás Hagyományosan korlátozott kapcsolatok Önellátás tartományi és helyi szinten is Külkerbe bekapcsolódás csak a tengerparti területeken Elmaradott közlekedés és távközlés 1979-ig a világ egyik legzártabb gazdasága Külkereskedelmi forgalom elmaradt Tajvantól (21 mó) és Hongkongtól (6 mó) Később élénkebb külgazdasági kapcsolatok Hivatalos nyitási politika Hongkong, Makaó visszacsatolása Legfőbb partnerek: Japán, USA Hongkong: összekötő kapocs: Kína és a világpiac között 9

A japán gazdasági növekedés fél évszázada 1950–1960-as évek: gazdasági csoda Átlag 10%-kal nő termelési teljesítmény Hagyományos stratégia: növekvő ipari exportbevételekre alapozott hosszú távú fejlődés 1973, 1979: olajválság Elkövetkezendő két évtized: már csak évi 5–6%-os növekedés 1980–1995: Kiemelt szerepet kapnak külföldi működőtőke beruházásai 700 mrd $ külkereskedelmi többletből  tőkebefektetés 25–30%-os hazai beruházási ráta  világ legnagyobb hitelezője Főként Ázsia újonnan iparosodó országaiba Külföldi beruházási politikája is pontosan tervezett 10

Japán eltérő beruházásai hullámok Beruházások 1. hulláma: nyersanyag- és energiaszállítást célozta Nyersanyag lelőhelyek, kőolaj- és földgázmezők megnyitását finanszírozták  Ausztráliában, Perzsa (Arab)-öböl, több DK-ázsiai országban Érctömörítőket, kohászati bázisokat hoztak létre a kitermelőhelyen  csökkentsék a szállítandó nyersanyag tömegét és távol tartsák a környezetszennyezést Beruházások 2. hulláma: kereskedelem-helyettesítő típusú Importkorlátok, ill. vámfalak megkerülésére irányult  gépkocsigyártó üzemek számos ázsiai országba, Ausztráliába, Európába, főként USA-ba Szomszédos országok olcsó munkaerejét kihasználva  elektronikus háztartási, híradástechnikai, szórakoztató elektronikai gépek tömeggyártásának kezdete Beruházások 3. hulláma: Jen felértékelődése USA-ban előállított autó és máshol gyártott elektronikai cikkek olcsóbbak, mint a Japánban készült megfelelőik  VISSZAEXPORT DK-ázsiai bankok, szállodák, kereskedelmi hálózatok  hosszú távú piacszerzés 11

Japán exportgátló tényezői az 1990-es évektől 1990-es évek világgazdasági eseményei Stagnálás Várat magára a gazdaság új növekedési pályára történő állítása Nagy külföldi üzemtelepítések  megingott a gazd alapja: feldolgozóipar Fejlett partnerek erősödő piacvédelme Egyes japán termékek hirtelen megdrágultak Jen felértékelődése Hazai bérszínvonal emelkedése Befogadó országok olcsóbb munkaereje Stratégiai ágazatok versenyképessége csökken 12

Fordulat a japán gazdaságépítés stratégiájában Új stratégia: belső fogyasztásra történő átállás  ennek kedvez a lakosság vásárlóerejének, életszínvonalának gyors javulása Világgazdasági súlya nem csökkent ennek ellenére sem  2009-ben a világ ipari termelésének 15,4%-át (VR2.) VR1.: Kína, 15, 6% (Forrás: UNIDO) A japán nemzeti össztermékben a mezőgazdaság jelentéktelen szerepet játszik, dezindusztrializáció, tercierizáció 1998: mg 2%; ipar 36%; szolgáltatások 62% 2009: mg 1,6%; ipar 23,1%; szolgáltatások 75,4% Új célok: monopolhelyzet az új technológiákban Belföldi fogyasztás serkentése Hazai jövedelmi és szociális kérdések Túlzott koncentráció csökkentése Technopolisz-program: high-tech iparágak 13