A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr. Báger Gusztáv egyetemi tanár az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója 2018. december 26.

Főbb témakörök A tudásalapú gazdaság és társadalom fogalmi értelmezése Helyzetkép a magyar innovációs teljesítményekről Kihívások, feladatok 2018. december 26.

A tudásalapú gazdaság értelmezése Gazdaság, amelyben a hozzáadott érték nagyobb hányadát a tudásalapú javak és szolgáltatások termelése, elosztása és felhasználása adja. Főbb jellemző vonások: Tudásalapú iparágak High-tech szervizek és tudás-intenzív szolgáltatások, beleértve a közszolgáltatásokat is Tudástermelés (-ipar), K+F tevékenység Áthatja a gazdaság valamennyi szegmensét, a hagyományos ágazatokat is 2018. december 26.

A magyar helyzetkép Innovációs teljesítményindikátorok I A magyar helyzetkép Innovációs teljesítményindikátorok I. INNOVÁCIÓS HAJTÓERŐK 2018. december 26.

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók megoszlása ISCED képzési területek szerint 2018. december 26.

II. TUDÁSALKOTÁS 2018. december 26.

A bruttó K+F ráfordítás megoszlása pénzforrások szerint 2018. december 26.

A bruttó K+F ráfordítás a GDP százalékában (néhány kiemelt ország-csoport átlagában és a szélső értéket képviselő országban, valamint Magyarországon) 2018. december 26.

III. INNOVÁCIÓ ÉS VÁLLALKOZÁS 2018. december 26.

Az IKT ráfordítások GDP-hez viszonyított arányai (2004; százalékban) 2018. december 26.

2018. december 26.

IV. ALKALMAZÁS 2018. december 26.

V. SZELLEMI VAGYON 2018. december 26.

Az egy millió lakosra jutó bejelentett EPO és USPTO szabadalmak száma 2018. december 26.

Összevont teljesítményindikátor 2018. december 26.

Kihívások A nemzeti vs a globalizált világgazdasági erőtér harmonizálása A piacgazdasági hatások – társadalmi szempontok ütköztetése A vagyon-, jövedelemeloszlás egyenlőtlensége Az állam szerepvállalása 2018. december 26.

1. A nemzeti vs globalizált világgazdasági erőtér harmonizálása lehet-e nemzetállami keretek között kiépíteni a tudásalapú gazdaságot; a lehetséges fejlődési utak egyre kevésbé függnek a nemzetállami feltételektől; a célokat és feladatokat az EU, illetve a globális világgazdasági térben célszerű meghatározni; a globalizáció a versenyt erősíti, ugyanakkor jelentősen deformálja is, egyben új lehetőségeket teremt a tudás és az innováció elterjesztésére; a kormányzati politika – EU politika összehangolása, ez utóbbi aktív, célirányos befolyásolása. 2018. december 26.

2. A piacgazdasági hatások helyes-e, lehet-e a célokat egy sajátosan liberalizált, de erősen deformált, sok irányban szabályozott piaci mechanizmusba, az úgynevezett angolszász modellbe ágyazni, a vegyes gazdaságot, a szociális piacgazdaságot leépíteni; lehet-e piac-állam dichotómiában gondolkodni. 2018. december 26.

3. A vagyon-, jövedelemeloszlás egyenlőtlensége az egyenlőtlenségeket tompítani szükséges, ez az alapja az esélyegyenlőtlenségnek, ugyanakkor az ösztönző erőt megőrizni 2018. december 26.

4. Az állam szerepvállalása az állam legfőbb teendője az esélyegyenlőség biztosítása, illetve az, hogy a tudás diffúzióját, az emberi tőke fejlesztését elősegítse és a szükséges szervezeti változásokat támogassa; központi és helyi szinteken egyaránt aktív szerepvállalásra van szükség az infrastrukturális, a kutatási és az innovációs rendszert érintő struktúrák meghatározásakor; olyan szabályokat alkosson, olyan környezetet hozzon létre, amelyek a tudásközpontú stratégiát folytató vállalatok fejlődését segítik. 2018. december 26.

Feladatok A nemzeti oktatási rendszer fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás, az intenzív tudásdiffuzió feltételeinek a biztosítása A szakképzés fejlesztése A tudásipar kiépítése, teljesítményének rendszeres növelése, a K+F tevékenység intenzifikálása A közigazgatás teljesítőképességének javítása A tudásalapú gazdaság követelményeit fokozottan érvényesítő szabályozás biztosítása A stratégiai tervezés megerősítése, átfogóvá, a gazdaságpolitika alapjává tétele 2018. december 26.