EMLŐSÖK
Az emlősök közös ismérvei - Testüket szőr borítja. - Kültakaróban mirigyek – pl.: tejmirigy, verejtékmirigy. - Fogmederben ülő, valódi gyökeres fogak - Rekeszizom a mell- és a hasüreg között. - Intenzív ivadékgondozás. - Fejlett társas magatartásformák, változatos kommunikáció.
Az emlősök vázrendszere Kutya csontváza
A kültakaró mirigyei Faggyúmirigy: Szőrszálak, és a bőr zsírozása, vízhatlanítása. Verejtékmirigy: Testhőmérséklet szabályozása, kiválasztás. Bőrmirigy csoportosulások: Ragadozók violamirigye a farok tövén, szarvasfélék fején és a csülkön található illatmirigyek. Tejmirigy: Emlő, emlőbimbó – mellkasi, hasi, lágyéki
Kültakaró - elszarusodik - szőr Fedőszőr: (sörény, üstök, szakáll, farok, tüske, serte). Gyapjúszőr: (prém ha ≥ 400 szőrszál / cm2). Módosult szőrök: (bajusz, tapintószőrök). Vedlés
Egyéb kültakaró képletek: Ujjképletek Pata, csülök, karom, köröm Szarupikkelyek Tülkös szarv Agancs
Fog, fogazat Kétfogzásúak (tejfogak + maradó fogak) metszőfogak szemfogak előzápfogak utózápfogak tépőfog = felső fogsor utolsó előzápfog + alsó fogsor első utózápfog Teljes, vagy hiányos fogazat
Egy ragadozó emlős fogazata tépőfog utózápfog szemfog metszőfogak előzápfogak Ragadozó (macska) fogazata
rovarevő, növényevő, ragadozó, mindenevő, rágcsáló Fog, fogazat Fogazattípusok: rovarevő, növényevő, ragadozó, mindenevő, rágcsáló Rovarevő –teljes- fogazat (vakond) Teljes –ragadozó- fogazat: (kutya) Növényevő fogazat (gímszarvas) Hiányos (rágcsáló) fogazat: hód
Kérődzők összetett gyomra
Vérkeringés: Légzés Négyüregű szív Két vérkör Állandó testhőmérséklet tüdőhólyagok rekeszizom A tüdő légzőfelülete a testfelület 100-200-szorosa.
Érzékelés Bőr: tapintás, fájdalomérzet, hőreceptorok. Szaglás: Kiváló Ízérzékelés: Kifinomult Látás: általában kevésbé fejlett (csak a nappaliaknál) Hallás: igen jó
Kloákások / tojásrakók
kacsacsőrű emlős hangyászsün
Erszényesek
szürke óriás kenguru Koala
Méhlepényesek
Rend: Rovarevők (Insectivora) Félig, vagy egészen talpon járók, a legtöbb fajnál 5-5 ujj a végtagokon, karmok, jól fejlett szaglás, teljes fogazat, hegyes metszőfogak, utózápfogak hegyes, éles vágófogak, kétszarvú méh, korongos méhlepény. Gyors anyagcseréjűek, évente több almot is nevelhetnek. Család: Sünfélék Fejlett bőrizomzat, a test egy részén tüskévé módosult szőrzet. keleti sün Család: Cickányfélék Hosszú, megnyúlt fej, ormányszerű orr, sűrű szőrzet, bűzmirigyek, igen gyors anyagcsere, évi 3-4 alom. A legkisebb hazai faj a törpe cickány, a legnagyobb a közönséges vízicickány. Család: Vakondfélék Föld alatti életmód, ásóláb, csökevényes látás, f ejlett szaglás, tapintás.
erdei cickány
európai sün
közönséges vakondok
Rend: Denevérek (Chiroptera) Az egyedüli aktív repülésre képes emlősök. a hazai fajok mind rovarevők echolokáció fejlett közönséges denevér
Rend: Rágcsálók faj és egyedszámban a leggazdagabb emlősrend nagyon jó alkalmazkodóképesség, folyton növő metszőfog szemfoguk nincsen mókus
Nagy pele Európai hód
földi kutya
Házi egér Mezei pocok
vándorpatkány
ürge
Mezei hörcsög
Rend: nyúlalkatúak Mezei nyúl Üregi nyúl
Rend: Ragadozók Mellső lábon általában 5, a hátsón 4-5 ujj található, fejlett karmok, koponya tetején általában nagy nyíltaraj a tépőizmok tapadására, teljes fogazat, szemfogak fejlettek, fejlett látás és szaglás, kétszarvú méh, korongos méhlepény. Vörös róka farkas
Barna medve
borz menyét
nyest vidra
görény
vadmacska hiúz
Rend: Pártatlan ujjú patások Ázsiai vadló
Házi ló Az emberiség egyik legrégebben háziasított állata Sokoldalúan hasznosított állat. Több magyar fajta A honfoglaló őseink kis termetű, zömök lovakkal mozoghattak. Ilyen a hucul fajta.
Rend: Párosujjú patások 2 vagy 4 lábujj, az első ujj mindig hiányzik, kétszarvú méh, szórt méhlepény. Család: Disznófélék Gumós zápfogak, erőteljes szemfogak a hímeknél fejlett agyarrá fejlődnek, vastag bőr alatti vastag zsírréteg jellemző. Orruk megnyúlt, orrkorong, alap fogképletük 3143/3143=44. Vaddisznó: kan, koca, süldő, malacok, konda, búgás (X-XII. hó)
Házi sertés (Sus scrofa domestica) Húsáért, zsírjáért tenyésztett állat. Több hazai fajtája ismert (pl.: mangalica, lapály) Mangalica: vörös, szőke, fecskehasú
Rend: Párosujjú patások Család: Igazi szarvasok A homlokcsonti szarvcsapon elágazó agancs alakul ki (a rénszarvas kivételével csak a hímeknél), melyet évente elhullajt és újranöveszt. 0133/3133=34 Gímszarvas: bika, tehén, borjú, bőgés (augusztus vége – október eleje) Dám(szarvas): bika, tehén, borjú, barcogás (október) az agancsa lapátszerű.
Őz (Capreolus capreolus) Hím: bak Nőstény: suta Fiatal: gida Szaporodás: üzekedés (július közepe – augusztus közepe) Hazánk leggyakoribb nagyvadja, alföldön és hegyvidéken egyaránt él.
Család: Tülkösszarvúak A homlokcsapon szarutülök nő, ami nem elágazó, az állat egész életében megvan, általában mindkét nemnél. Fogképletük: 0033/3133=32. Szarvasmarha (őse az 1627-ben kipusztult őstulok) Húsáért, tejéért tenyésztik. Néhol igavonásra is használják. Több hazai fajta is ismert (magyar tarka, magyar szürke) Hím: bika Nőstény: tehén (fiatal nőstény: üsző) Kicsi: borjú
Szarvasmarha
Házi bivaly Igénytelen, igavonásra használt háziállat. Teje magas zsírtartalmú. Hazánkban egyre több helyen tenyésztik (pl.: Hortobágy).
Házi kecske Őse a közel-keleti bezoár kecske) Kecskebak, anyakecske, gida
Zerge Magas, sziklás hegyekben él (Alpok, Kárpátok). Hazánkban csak alkalmilag fordulhat elő Nyugat-Magyarországon. Védett faj! A szarv kampós. forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Rupicapra
Házijuh őse valószínűleg a kisázsiai muflon leszármazottja hím: kos fiatal nőstény: jerke idősebb nőstény: anya (juh) kicsi: bárány számos hazai fajtája ismert racka gyimesi racka cikta cigája merinó