Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok „Vadászok és gyűjtögetők művészete” „Pásztorművészet” „Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Délebbre szorultak Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%) 2

Kora ókor Több folyammenti civilizáció Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8–9 mó-s birodalom (Karnak, Luxor, Théba) Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa Indus (mai Pakisztán) – Mohendzsodáró: magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem súlypont folyók helyett Földközi-tenger partvidéke: Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai Libanoni-partvidék É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek 3

Késő ókor Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz.), majd Nagy Sándor meghódította ÉNy-Afr: főníciaiak  punok (gr.: phionik) Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai ÉK-Afr: görögök Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Egyiptom: Alexandria (Kleopátra) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Bizánci és Perzsa Birodalom 4

Új időszámítás: arabság és iszlám vallás elterjedése Arab-fsz., VII. sz: Mohamed próféta hatására megszületett az iszlám vallás Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika  Iszlám vallás terjedése Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is megelőzte Eu-t) XI. sz.: keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz.: mongol hódítás Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák) 5

Középkor, újkor: török uralom Terjeszkedő Török Birodalom Kisázsia, XI. sz.: törökök első hulláma: szeldzsuk törökök XIII. sz. vége: kisázsiai nagyhatalom: oszmán törökök XIV. sz. közepe: Dardanellák átlépése – Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma (Kisázsia  Iszlám Világ jelentős része) XVI. sz. eleje: egyiptomi (mamlúk) szultán legyőzése  oszmán szultánok iszlám vallás legfelső vezetői (kalifa)  Isztambul: Iszlám Világ vallási + politikai centruma (+évszázadokon át meghatározó szerep Eu. történetében is) Egységesülés, de részleges függetlenség Vallási, politikai és közigazgatásban török hivatalos nyelv Különböző közösségek saját nyelveiket használták (szemben franciák későbbi nyelvi „civilizáció misszió”-jával az Atlasz-vidéken) Egyiptom: jelentősebb vezető Mohamed Ali Gazdálkodás: gyapot, öntözés 6

Egyéb önálló középkori iszlám királyságok Marokkó (marabut hittérítők) Ny-Szudán: Szongháj Birodalom (szúfi hittérítők) Nílusi-Szudán: Fundzs állam (felső-egyiptomi arab hittérítők) XVII. sz.-ig: még független Perzsia (szafavida, kádzsár dinasztia) Közép-ázsiai kánságok Afganisztán/Koraszán és Pakisztán területe Mogul Birodalom része (kp.: Kabul)  mogul = mongol (farszi/perzsa nyelven) 7

XIX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás Európai gyarmatosítás a XIX. sz.-ig Angolok: Pakisztán Oroszok: Közép-Ázsia Franciák: Szahara és Ny-Szudán XVIII. sz.: elkezdődik a Török Birodalom csökkenése Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Franciák: Algéria (protektorátusok: Francia-Marokkó, Tunézia) Spanyolok: Spanyol-Marokkó Nemzetközi igazgatású város: Tanger Török Bir., I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere” Nílusi és arábiai területek függetlenítése (török szultán egyiptomi alkirálya) Angolok: Egyiptom (1882), Nílusi-Szudán 8

XX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás 1911–1912: olasz-török háború Líbia: olaszok De: szenúszi szekta (XVIII. sz-ban alapították, központjuk Kufra) I. vh-t lezáró 1920-as sévres-i döntés: Törökország további területvesztései Franciák és angolok: „Termékeny Félhold” területe Kemál Atatürk győztes török mozgalma  1923-as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió 1939: Törökország visszakapja a szíriai Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon  mai török államterület 9

Önállósulás útján XX. sz. 2. fele: függetlenedések 1922: Egyiptom (királyság) 1951: Líbia (királyság II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) Háború után: ENSZ gyámság angol (Kirenaika, Tripolitánia) és francia (Fezzán) megszállás 3 tartományból független királyság: I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1990-es évek: közép-ázsiai országok Sokáig Szovjetunió része Régi iszlám vallási hagyományok + etnikai hovatartozás  egyre erősebb közel-keleti reorientáció (vallási–etnikai konfliktusok  lassabb fejlődés) 10

Izrael megalakulása Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948-as újjáalapítása Palesztina területén Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az arabok között Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag igen befolyásos Izraellel szembeni feszült viszony általában valamennyi iszlám országot jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló viszonyulás szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak az Iszlám Világon belül 11

Törökország: Atatürk reformjai Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a 12

Gazdaságpolitikai váltás Hagyományos importhelyettesítés Fél évszázadon át Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar Nem volt versenyképes nemzetközi piacon Árrobbanás (1970-es évek), deficit, eladósodás Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) Új liberális gazdaságpolitika 1983 óta Külföldi tőke Magánszektor térnyerése Exportorientált iparágak Idegenforgalom fejlesztése 13

Törökország: Atatürk reformjai Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a 14

Szocialista kísérletek 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság Nasszer 1970-ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon  Zöld Könyv Tanácsrendszer Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet” 15

Nemzetközi konfliktusok Algéria FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom 1973: arab-izraeli háború 1979: béke Izraellel Líbia Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) Terrorista és gerillaszervezetek támogatása Lockerbie-katasztrófa (1992) Tömegpusztító fegyverek 16

A török euroatlanti integráció dilemmái 17

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország Kiváló földrajzi fekvés, geostratégiailag fontos helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Területének 3%-a Európa Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) NATO legfontosabb keleti láncszeme Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) Teljes jogú tagság még nincs Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között 18

Törökország euroatlanti integrációjának mérföldkövei 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1949: Európa Tanács 1952: NATO 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1964: EGK-társulási szerződés 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkóval együtt) 1996: vámunió hatályba lép 1997: Luxemburgi csúcs: 6+5+1 1999: DK-európai stabilitási egyezmény 1999: földrengés 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt, de 2004-ben nem csatlakozik 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete 19

Törökország EU-tagsága mellett és ellen szóló érvek Pro Megerősíthetjük a török modernizációt Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában Nagy piac Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) Már van vámunió Katonai, bizt. pol., NATO-tag, Ny-i orientáció Van eu-i része Kontra 80 mó nem eu-i kultúrájú Reg. pol. Döntéshozatal Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) Túl nagy hadsereg 97%-ban Ázsia Vendégmunkások áradata Határviták 20

A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU-tagállamaiban 21

Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete 22

Agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  viszonylag alacsony súlyú Hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Foglalkoztatásban fordítottan arányos a CH-szektorral Foglalkoztatás: Töröko. (magas, de csökken) 36%, Egyiptom 32%, Líbia 18% (alacsony) GDP: Marokkó 22%, Tunézia 14%, Törökország 12%, Algéria 10% Növénytermesztés: Gabona (búza, árpa) Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű, hagyma Iparnövények: gyapot  pamutipar, dohány  cigaretta Állattenyésztés: Extenzív pásztorkodás (juh, kecske), sztyeppek nomád, félnomád állattartása Sertés vallási tilalma, Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány 23

Mezőgazdaság földrajzi különbségei Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: Trópusi sivatag (Szahara, Arab-félsziget) Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia) Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Szír-Darja, Amu-Darja, Indus) Oázisokban Törökország: Kettős arculatú földművelés: mediterrán partvidékek és Anatóliai-fennsík Egészségtelen birtokszerkezet 24

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V36% 1960-as évek eleje: újabb kőolajmezők feltárása Földgáztermelés V19%, földgázkészletek 45% OPEC (Organization of Petoleum Exporting Countries)  két olajárrobbanás: 1973, 1979 Iszlám Világ országainak bányászat + ipar aránya szerinti csoportjai: Van szénhidrogén: Arab-fsz., Irán, Líbia (fogl. 30%, export 70% nyersolaj + 15% finomítványok), Algéria (GDP 60%), Köz-Ázs Kis mennyiségben van: Tunézia (GDP 30%), Szudán, Szíria, Jemen Nincs CH-exp: Marokkó (GDP 36%), Törökország (fogl. 23%, GDP 30%), Egyiptom (fogl. 17%), Izrael, Jordánia 25

Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009-ben mrd hordó Együttesen a világkészlet 65,3%-a Legnagyobb arány: Szaúd-Arábia 20% Legnagyobbak OPEC-tagállamok Nem csak Iszlám Világ országai (Venezuela, Nigéria, Angola, Ecuador) 26

Egyéb bányakincsek Sokféle bányakincs Vízenergia Foszfát: Marokkó, Tunézia Vasérc: Algéria (Tunézia) Egyéb ásványkincsek (króm, nemfémes ásványi anyagok, bauxit, rézérc, ólom, molibdén, higany, antimon, feketekőszén, barnakőszén): Törökország Vízenergia Egyiptom Törökország 27

Fejletlen és hiányos ipar Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Korai iparosítás  sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország Törökország (1930-as évektől): ma foglalkoztatottak 23%-a, GDP 30 %-a bányászat+ ipar, nehézipar (megelőzte a Közel-Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás, vegyipar Egyiptom (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágyagyártás Fejletlen ipar Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Algéria: vegyipar Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar 28

Turizmus Emiatt nagyobb a szolgáltatások aránya GDP-n belül: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Törökország 59% Marokkó: legbiztonságosabb Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Törökország: utóbbi időben veszélyesebb Foglalkoztatáson belül: Líbia 52%, Egyiptom 51%, Törökország 41% Egyiptom: Szuezi-csatorna 1956: államosítás 29

Hazautalások Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Kiépített hálózat: átutalási technika: fizikailag sem, elektronikus formában sem mozog pénz Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások) 30

Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián 31

Észak-Afrikán belüli különbségek Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés Marokkó: feudális maradványok, konzervatív, Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király) Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció, de jelenleg bizonytalan Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra, köztársaság Gazdasági fejlettség (GDP/fő) Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus  7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének  7200 $) Elmaradottabb: Marokkó (4300 $) 32

Arab-Közel-Kelet Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Arab világ keleti szárnya Szunnita iszlám (DK-Irak: sííta) Zsidó közösségek (Izrael: zsidó állam, pol, kat szempontból jelentős) Keresztény közösségek (Izrael, Libanon) Két rész Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait Termékeny Félhold (Tigris–Eufrátesz + Libanoni partvidék): Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Szénhidrogénen alapuló gazdagság Arab–izraeli viszony 33

Elő-Ázsia: iráni népek, iráni nyelvek Egykori Perzsa hagyományok, síita állam, regionális nagyhatalom Szénhidrogén 1979-ig Sah uralma: nyugatbarát, 1979: visszatér Komeini Ajatollah: szigorúbb iszlám, nyugatellenes Afganisztán Befolyási övezetek határa (török, brit, kínai, orosz) 1980–1989: szovjet háborús vereség 2000-es évek: USA háborús vereség Pakisztán Egykori brit befolyás Vallási alapon vált el a hindu többségű Indiától, de területviták Atomhatalom 34

Közép-Ázsia Türk népek (kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép) Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán Régi iszlám hagyományok Selyemút: Buhara, Szamarkand XX. sz. eleje: orosz befolyás SZU tagköztársaságok:  orosz elit beköltözése (később visszaköltözése) Ma is kötődik Moszkvához (FÁK), de reorientáció a saját hagyimányaihoz Törökország igyekszik kiépíteni befolyását Szénhidrogén lelőhely Piacgazdasági átmenet Városhiányos terület: Taskent (Üzb.) 2,3 mó 35

Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku) 36

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján) 37