Tudásstruktúrák szerepe a befogadásban Ragó Anett ELTE PPK Kognitív Pszichológia Tanszék 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Áttekintés Képek mint szimbólumok vs. Tárgyak mint szimbólumok – társas kontextus Értelmezési keretek – mentális sémák Saját korábbi kutatás eredményei Következtetések Kitekintés 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

1. Képek szimbolikája Deloache (1992, 1994) – fotó szimbolikus alkalmazása 2.5 éves korban fénykép mint referencia valóság lenyomata gyerek „ismeri” a kép szimbolikus szerepét DE ehhez kettős reprezentációs rendszer fenntartására van szükség 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Generalizációs képességek Pierroutsakos és DeLoache (2003) – 9 hónaposok motoros válasszal reagálnak a realisztikus képekre DE nem teljesen ugyanúgy, mint a valódi tárgyakra agyi éretlenség a háttérben: frontál lebeny, gátlás problémája Generalizáció: a kép „jól működik” 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

2. Tárgyak mint szimbólumok Deloache (1992, 1994) – makett (babaház) szimbolikus alkalmazása 3 éves korban Valós tárgy esetén a gátlás nehezebb Kettős reprezentáció létrehozása nehezebb M. Tomasello – tárgyak fejlesztése = kulturális fejlődés (hátterében az „elmeolvasás” képessége) 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

21 hónapos 24 hónapos 28 hónapos Deloache és mts. 2004 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Képek referáló szerepe korán felfogható Tárgyak túl „valódiak” Ezekben a folyamatokban szerepet játszik a társas kognitív érzékenység A képek vizuális üzenetek Társas kontextusban értelmesek Értelmezni kell - 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Gyerekrajzok címe ábrándozás” vagy tényleges reprezentáció? (névadás  szándék → reprezentáció) ábrázolás értéséhez cél és szándék értése 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Bloom & Markson, 1998 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

2. Értelmezési keretek Szerveződés elvei: hasonlóság, idő és tér Szervezettség forrása: nyelv J. Bruner (1987): „a narratívum az emberi intenciók viszontagságai körül forog” az elbeszélő jelzéseket ad az olvasónak → az olvasó „megírja” a saját virtuális szövegét  történet mindig választás 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Gyerekkori narratívák A narratív diskurzus fejlődése szerepet játszik a kognitív folyamatok differenciálásában Elbeszélés érzés, megismerés, cselekvés helyének kijelölése rendszerez mindig meghatározza a cselekvő viszonyát a cselekvéshez belső és külső világ elválasztása (vágyak/vélekedések vs. tapasztalat) „hűt”: szimbolikus reprezentáció révén eltávolít Self monológok Narratívum a cselekvés legjobb leírója: cselekvő, cselekvés, cél/szándék, eszköztár, helyszín (probléma/dráma, ha felbomlik az egyensúly); az elbeszélés a probléma következményeinek jellemzésére, feltárására, megelőzősére alkalmas eszköz 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

3. „Minimax mesék” 2000-ben; változó mintázat: 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

„Saját” történetek Cselekvő Cselekvés Cél/szándék Eszköztár Helyszín 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Következtetések Mentális sturktúrák az értelmezők Ábrázolt történetek befogadása saját szervező rendszer Ennek mintázottsága élethelyzetek és kognitív értettség függvénye Saját történetek  elaboráció 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Kitekintés Saját művészeti foglalkozások Tundó Klárával Matéria Lab Project Zero by Harvard 2018.12.08. VII. Nemzetközi Médiakonferencia