Hazánk külpolitikája Kultúra a Horthy-korszakban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanácsköztársaság.
Advertisements

KULTÚRPOLITIKA ÉS MŰVELŐDÉSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON „A tanulatlan, és demokráciára éretlen tömegek veszélyesek a társadalomra”
KLEBELSBERG KUNO Miniszter: Kultuszminisztersége
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
15 éves az OSZTRÁK KÖNYVTÁR = ÖSTERREICH-BIBLIOTHEK a Berzsenyi Dániel Főiskolán.
Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően
A Budapesti Népoktatási Kör. A Budapesti Népoktatási Kör megalakulásának előzményei, szerveződésének körülményei és átalakulásai.
Az I. Világháború Békekötések.
Róma az örök város.
Az urbanizáció és városaink
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között
Magyarország etnikai szerkezete
Karinthy Frigyes Gimnázium
Úton az újabb háború felé
HAZÁNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi vonatkozása
Benito Mussolini
Az intézményes nevelés és oktatás története
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
Az I. világháborút lezáró békék
A békeszerződés aláírása
KULTÚRPOLITIKA ÉS KÖZOKTATÁSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT.
A határmentiség kutatása a számok tükrében Tiner Tibor Selye János Egyetem, Révkomárom MRTT évi Vándorgyűlés, Szabadka, nov
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
Szatmárnémeti magyar nyelvű felsőoktatásának kialakulása és perspektívái Készült a Debreceni Egyetem Nevelés – és Művelődéstudományi Doktori Program keretében.
„Környezet- és egészségtudatos iskola” Magyar Bioetikai Társaság 20. Nemzetközi Konferenciája szeptember 21.
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Egészségturizmus fogalma
Tózsa István tanszékvezető főiskolai tanár
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
Társadalom,kultúra és művelődés
Történelem – középszintű témakörök
Pap Mónika: A Batthyány-kormány működése
Király nélküli királyság Kormányzó bővülő jogkörrel Kormányzó párt Korlátozott demokrácia Emblematikus személyek › Teleky Pál › Bethlen István › Gömbös.
Történelmi fejl ő dése Antik utazás: római fürdők, olimpiai játékok A kereszténység elterjedése: zarándokhelyek látogatása, iszlámoknál- Mekka és Medina.
A II. világháború (2.) A keleti front
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
Halász Levente Tudományos munkatárs Kodolányi János Főiskola
(Gerhardinger Mária Terézia alapító anya)
A magyar külpolitika válságkezelő kísérletei a nagy gazdasági világválság idején ( ) Dr. Vizi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes.
2014. Június 4. Készítette: Petrusán Márta Lídia
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között
Készítette: Szép Zsófia 8.a
A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG ÉS AZ EGYETEMI SPORT.
Teleki Pál
Klebelsberg Kunó Született: Magyarpécska, november 13. Elhunyt: Budapest,1932. október 12.
I. A dohányzás története. A dohányzás története A dohányzás, a dohánylevelek használata először Amerikában és Ausztráliában terjedt el. A dohánynövény.
A bethleni konszolidáció Magyarország az 1920-as években.
Gróf Bethlen István Fiatalkora Kezdeti politikai pályafutása Miniszterelnökként Belpolitikája Külpolitikája F ő bb m ű vei.
Iskola és közösség Iskola és közösség I: Iskola és település (oktatásökológiai megközelítés) Iskola és közösség II: Az iskola funkciói (funkcionalista.
Kultúra és művelődés. Egyházak  Egyház helyzete megváltozott   Dualizmus - liberális eszme  állam egyház szétválasztása  Horthy-rendszer  ellenkező.
Kaposvár Alapadatok   Lakosság fő  Agglomeráció fő  gazdálkodó szervezet.
A világgazdasági válság hatása Magyarországon. Hazánk és a világgazdaság  világgazdasági válság  külföldi hitelek & külkereskedelem  a válság.
A Szent István-i állameszme A keresztény-nemzeti kurzus Szegedi gondolat: az ellenforradalmi rendszer politikai ideológiája a két vh. közti Mo.-on. Nem.
A TRIANONI BÉKE JÚNIUS 04.. Mindenki számára világossá vált, hogy hazánkat meg fogják büntetni az I. világháború után A szomszédos országok azt.
Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete Verein für Ungarische Pädagogen und Pädagoginnen in Österreich Kaposvár 2016.
A világ az első világháború után
Gróf Klebelsberg Kuno (Magyarpécska, Arad vármegye, november 13. – Budapest, október 12.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus,
Irinyi és Kossuth barátsága
Hajléktalan emberek Magyarország nagyvárosaiban 2006.
A RENDSZER MEGSZILÁRDULÁSA
Kormányok
Kelet-Közép-Európa és a Balkán
A SEMLEGESSÉGTŐL A DONI KATASZTRÓFÁIG
A TRIANONI BÉKE.
Gazdaságunk jellemzői, fejlődése Trianon után
Életmód Magyarországon a kétvilág háború között. Városi munkásság  Létszáma: 1920 és 1941 között 1millióról 1,5 millióra nő  A textil ipar a két világháború.
MAGYARORSZÁG NEVELÉSÜGYE A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
Előadás másolata:

Hazánk külpolitikája Kultúra a Horthy-korszakban

Külpolitika a 20-as években (Bethlen-kormány idején) a.) Legfőbb cél: területek visszaszerzése - az erőviszonyok és a nemzetközi helyzet alapján csak békés úton valósulhatott meg - Sopron a „leghűségesebb város” – népszavazással döntöttek arról, hogy továbbra is hazánkhoz tartozhassanak - A revíziót megakadályozandó jött létre a kisantant /1921/ (tagjai: Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság, Románia) b.) 1922: Magyarországot is felvették a Népszövetségbe c.) 1927: barátsági szerződés Olaszországgal, majd 1931-ben Ausztriával

2. Külpolitika a 30-as években a.) Cél: azok között keresni szövetségeseket, akik elégedetlenek a versailles-i békével - 1934: magyar-olasz-osztrák politikai és gazdasági szerződés - 1936: Berlin-Róma tengely (kiegészülve egy Bécs-Budapest támogatással) - ezt a német-olasz irányba elmozduló külpolitikát a világháborúig egymást követő kormányok is folytatták.

3. Életmód a ’20-as, ’30-as években a.) Nőtt a városokban élők aránya - nőtt a munkásság életszínvonala: 8 órás munkaidő, fizetett szabadság stb. b.) A parasztságon belül a kis-és középparaszti családok száma nőtt - öntözéses növénytermesztés - zöldség- és gyümölcstermesztés elterjedése (pl. kecskeméti kajszibarack) - népfőiskolák szervezése a gazdák képzésére

c.) Egészségügy - mintegy 100 új kórház - megkétszereződik az orvosok létszáma - TBC elleni küzdelem - átlag élettartam emelkedése 40-ről 57(!) évre

d.) Oktatás - a szülők számára fontos a gyerekek iskoláztatása (!) - elemi népiskolák épülnek az írás, olvasás, számolás megtanítása céljából (túlnyomórészt Klébelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez kapcsolódik -- ennek következtében az analfabéták száma csökken

- Új iskolatípus: polgári iskola - társadalmi rangot adó iskola: nyolcosztályos gimnázium (érettségije egyetemre, főiskolára való bejutásra jogosított) - Hazai egyetemek száma nő. Ennek oka: a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári egyetem Szegedre kerül.

e.) Turizmus, sport SPORT - cserkészmozgalom kialakulása (kirándulások, sátortáborok – a gyerekeket a természetes (!) és egészséges(!) életmódra nevelik) - sportban leginkább a futball terjedt el - szép sikerek az olimpiákon TURIZMUS - legnépszerűbb üdülőhelyek: Hajdúszoboszló, Balaton, Bugac, Lillafüred (a Palota Szálló népszövetségi kölcsönből épült)