Bérek szerepe a munkaerő- mobilitás alakulásában Hárs Ágnes KOPINT-TÁRKI Bérfelzárkózás Európában Kossuth klub, 2018.03.27

munkaerő-mobilitás /migráció mozgatórugók, elméleti magyarázatok, hatásmechanizmusok Mi mozgatja a migrációt (akár belföldön, akár határokon keresztül)? A klasszikus közgazdasági elméletekben (Harris–Todaro 1970) a költözésre vonatkozó migráció döntését az egyén hozza meg mindenekelőtt az elérhető bér és a foglalkoztatási lehetőség – illetve az ezekben mutatkozó várható különbség alapján a migráns egyén úgy hozhat racionális döntést a költözésről, ha együttesen számol a várható magas bérrel és a munkanélküliség esetén kieső jövedelemmel, és ezt a munkanélküliség valószínűségével súlyozza a lakóhely, az otthon megszokott környezetével leírható számos tényező elvesztése további (nehezen mérhető), szubjektív költségként szerepel. Azok indulnak inkább el, akiknek a költözés adott bérkülönbség és egyéb kockázat mellett várhatóan megtérül, ezért nagyobb valószínűséggel a fiatalok, az iskolázottabbak indulnak el, a legszegényebbek és a képzetlenebbek kimaradnak (az emberitőke-elmélet alapján)

Migráció és munkaerőpiac a bérek hatása A migráció foglalkoztatási hatása, szerepe a regionális kiegyenlítődésben korlátozott, a mobilitás hatására a regionális munkapiaci különbségek nem változnak jelentősen. A kiegyenlítődés elmaradását a mobilitás tökéletlensége mellett az is okozza, hogy a bérkülönbségekre csak nagyon kicsit érzékeny a munkaerő. Pl. USA 25 százalékos bérkülönbség legfeljebb a nettó migráció 1 százalékos növekedéséhez vezet(Barro–Salai-Martin 1995) . hosszú idősorokat felhasználva vizsgálatok igazolják, hogy a jövedelmek területi kiegyenlítésében a tőkeáramlás hatása a meghatározó. (Rappaport 2005)

Migráció és munkaerőpiac bérek és termelékenység – nemzetközi összehasonlítás Bér és termelékenység az EU 15 átlagában, % (nominális EURO) Forrás: AMECO (2018) Közli: Banchmarking Working Europe, Etui, 57. o

Migráció és munkaerőpiac növekvő migráció – nemzetközi összehasonlítás Az EU 15 országában élő EU8+2 állampolgárok arányának éves változása az állampolgárságuknak megfelelő ország népességében (január1-re vonatkozó értékek) saját számítások az EUROSTAT egyes országokban élő külföldi népesség állampolgárság szerint adatok alapján

Migráció és munkaerőpiac irányok és nagyságrendek- nemzetközi összehasonlítás ÚJ EU országokból elvándorlók fő célországok szerint - kék: fő cél; rózsaszín: második cél állomány, állampolgárság szerint 2016 január 1. (ezer fő) Forrás: Eurostat ‘Population on 1 January by age group, sex and citizenship’ dataset, dataset code: migr_pop1ctz

Migráció és munkaerőpiac növekvő elvándorlás Magyarországról A magyar migráció növekedése a fő célországok irányába Külföldön élők létszámváltozása regisztrált adatok (fő) 2010 körül a magyar elvándorlás mértéke, mintázata hasonlóvá vált a régió többi országáéhoz, megszűntek a korábbi alacsony migrációt fenntartó hatások. Jellemző az elvándorlás iránya és annak változása. Számottevő nagyságú (50% feletti) a visszavándorlás a kedvezőtlen gazdasági környezetben is! Forrás: saját számítások a tükörstatisztikák alapján Hárs, TRIP 2016

Migráció és munkaerőpiac növekvő elvándorlás Magyarországról Az EU8-országok zömében az uniós bővülés lehetőségének külső sokkját követte a gyorsan növekvő migráció, amikor az érintett országokban kedvezőtlenek voltak a munkapiaci mutatók, kedvezőtlen az ellátórendszer védőhálója, magas volt a munkanélküliség, tehát a migrációt ösztönző (push) hatások erőteljesek voltak, és néhány ország támogatóan nyitotta meg munkapiacát az intenzív beáramlás előtt Magyarország esetében ilyen külső sokkhatást 2010 után a hazai kedvezőtlen gazdasági és munkapiaci folyamatok, a kétszámjegyűre növekedett munkanélküliség és a belső intézményi környezet változása révén erősödő migrációs nyomás mellett az ekkor szabaddá váló osztrák és német munkapiac vonzereje jelentett.

Migráció és munkaerőpiac a munkaerő-elvándorlás Magyarországról A külföldön dolgozó magyar állampolgárok számának becslése, 2006–2016 Forrás: MEF-adatok alapján saját becslés - tükörstatisztikák alapján korrigált MEF-adatokkal becsült foglalkoztatottsági arány feltételezésével.

Migráció és munkaerőpiac a munkaerő elvándorlás struktúrája Foglalkoztatottak éves átlagos kilépési, visszatérési és nettó munkaerő-vándorlási aránya, 2011–2016 - Egyéni demográfiai, földrajzi jellemzők Kilépési arány: a külföldön munkába lépők átlagos aránya az átlépés időpontjában az érintett külföldön munkába lépő és a Magyarországon dolgozó, 18 éves és idősebb, nem nyugdíjas korosztály együttes létszámához képest. Visszatérési arány: a külföldről hazatérő elhelyezkedők átlagos aránya az érintett hazatérők és az átlépés időpontjában Magyarországon dolgozó, 18 éves és idősebb, nem nyugdíjas korosztály együttes létszámához képest. Nettó arány: a kilépők és a visszatérők különbözetének átlagos aránya az érintettek és az átlépés időpontjában Magyarországon dolgozó, 18 éves és idősebb, nem nyugdíjas korosztály együttes létszámához képest Forrás: MEF-adatok alapján saját becslés Negyedéves átlagos változás adataiból számított éves átlagos értékek.

Migráció és munkaerőpiac a munkaerő elvándorlás foglalkozásonként Foglalkoztatottak éves átlagos kilépési, visszatérési és nettó munkaerő-vándorlási aránya, 2011–2016 - Foglalkozási csoportok A jelentős elvándorlás mellett 2011–2016 között évente átlagosan a kilépők fele tért vissza hazai munkahelyekre bizonytalan a visszatérés szelektivitása. Iskolai végzettségenként egyáltalán nem látszik szelektivitás, és a régiók szerint is kevés esetben. A foglalkozásokat vizsgálva azonban minden ipari foglalkozás esetében viszonylag magas a visszatérés, a nem fizikai foglalkozások esetében azonban ez nem látszik. Forrás: MEF-adatok alapján saját becslés Negyedéves átlagos változás adataiból számított éves átlagos értékek.

A munkaerő elvándorlása intézmények, beavatkozások Munkapiaci válaszok, alkalmazkodás: a bérek növekedését az emigráció sokáig jelentősen nem volt képes befolyásolni Korábban épp abban a magas jövedelmű csoportban emelkedtek a bérek, ahol kicsi az elvándorlás, miközben az elvándorlás által jobban érintett csoportokban nem vagy csak alig. olyan társadalmi csoportok esetében, amelyek különösen érintettek a migrációban, a hatás kis mértékben érzékelhető volt szaporodnak a munkaerőhiányról szóló beszámolók. Növekszik az üres álláshelyek száma. A bérhatások érvényesítésében a béralku fontos szerepet játszhat kötelező minimálbér emelés – jelentős (2014 óta minimálbér 36%-kal; garantált bérminimum 53%-kal növekedett). Emelés korlátja az átlagbérhez viszonyított nagyság – ez nem lehet akármekkora (bérfeszültség)

A munkaerő elvándorlása intézmények, beavatkozások – reálkereset változása A GDP, reálkereset és foglalkoztatás éves változása, előző év=100 Forrás: KSH

A munkaerő elvándorlása intézmények, beavatkozások A gyorsan növekvő migráció aggasztó jelzés, Munkapiaci és társadalmi következményei is érezhetőek és erősödnek A hazai munkapiaci alkalmazkodás késlekedik Magyarországon a migráció növekedésével együtt gyorsan megjelent a ’migráció kultúrája’ (Kandel–Massey 2002) a kultúrában és a mindennapokban is megjelenik a migráció narratívája, felerősítve a migrációt meghatározó tényezők hatását külföldi munkavállalás komoly lehetőségként fogalmazódik meg az érintett csoportok számára felülértékelve a migráció előnyeit (pl. orvosok elvándorlását vizsgálva) a kapcsolatok erősödő hálója fontos szerepet játszhat ebben, ennek megfelelően alakulnak az életstratégiák kialakítására, az iskolázásra vonatkozó döntések.

A munkaerő elvándorlása intézmények, beavatkozások szubjektív vélekedés Hogyan alakulnak a dolgok egy év múlva javulást várók aránya romlást várók aránya Forrás:Eurobarometer

A munkaerő elvándorlása intézmények, beavatkozások szubjektív vélekedés Hogyan alakulnak a dolgok egy év múlva Változást nem várók aránya Forrás:Eurobarometer