A gázállapot. Gáztörvények

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A halmazállapot-változások
Advertisements

Gázok.
Termodinamika.
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
A gázállapot. Gáztörvények
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011.
Ideális gázok állapotváltozásai
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
GÁZOS ELŐADÁS.
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
IV. fejezet Összefoglalás
A szubsztancia részecskés felépítése és
Egyszerű állapotváltozások
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
KISÉRLETI FIZIKA III HŐTAN
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana)
A fajhő (fajlagos hőkapacitás)
Az átlagos kémiai (ill. , mol-ekvivalens) atom-, ill
A moláris kémiai koncentráció
Hőtan.
Halmazállapot-változások
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
P-V diagramm.
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Műszaki hőtan I. Valós közegek Többkomponensű rendszerek
HŐTAN 5. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI/3 HŐTAN
Gay-Lussac I. törvénye.
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Folyadékok és gázok mechanikája
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 7. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HALMAZÁLLAPOTOK SZILÁRD:
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Halmazállapot-változások
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
VákuumTECHNIKAI ALAPISMERETEK
Áramlástani alapok évfolyam
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki:
A gázállapot. Gáztörvények
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Az anyag szerkezete.
Áramlástani alapok évfolyam
A gáz halmazállapot.
GÁZOK Készítette: Porkoláb Tamás.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2016/2017
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Fizikai kémia I. az 1/13. GL és VL osztály részére
A folyadékállapot.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Termokémia.
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Belépés a részecskék birodalmába
Szakmai fizika az 1/13. GL és VL osztály részére
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Hőtan.
OLDATOK.
Előadás másolata:

A gázállapot. Gáztörvények A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Halmazállapotok, állapotjelzők A gázállapot. Gáztörvények Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően különféle halmazállapotban lehetnek. Közönséges körülmények között az anyagoknak általában háromféle halmazállapotát különböztetjük meg: a gáz-, a folyadék- és a szilárd halmazállapotot. A kohézió (összetartó erő) nagysága a szilárd testekben a legnagyobb, a folyadékokban kisebb, a legkisebb a gázok atomjai, illetve molekulái között. Az állapotjelzők: Hőmérséklet T, t K, ºC T = 273,15 + t Nyomás p , bar 105 Pa = 1 bar Térfogat V m3 Anyagmennyiség n mol Koncentráció c, x stb.

A gázállapot. Gáztörvények A gáz halmazállapot A gáz halmazállapotú anyagi halmazban – a részecskék közötti kohézió elhanyagolhatóan kicsi; – a részecskék tömege kicsi, ezáltal a hőmozgás sebessége nagy; – a rendelkezésre álló teret egyenletesen töltik ki. A gázrészecskék mozgásuk során egymástól viszonylag távol vannak, taszító hatás közöttük elhanyagolhatóan kicsi. Ez az oka, hogy a gázok összenyomással szemben nem mutatnak jelentős ellenállást, azaz könnyen összenyomhatók.

A gázállapot. Gáztörvények A tökéletes gázok A gázok állapotváltozásai gáztörvényekkel írhatók le, ha feltételezzük tökéletes voltukat. Ehhez a következő kritériumoknak kell teljesülniük: A gázmolekulák saját térfogata elhanyagolható a gáz által betöltött térfogathoz képest A gázmolekulák egymásra sem vonzó, sem taszító hatást nem fejtenek ki, az ütközésektől eltekintve A tökéletes gázok számos tulajdonsága független az anyagi minőségtől. (jó közelítéssel) Tökéletes gázok Reális gázok oxigén O2 szén-dioxid CO2 nitrogén N2 klór Cl2 hidrogén H2 kén-dioxid SO2 nemesgázok: hélium, neon, argon, kripton, xenon He, Ne, Ar, Kr, Xe ammónia NH3 hidrogén-klorid HCl propán C3H8 bután C4H10

A tökéletes gázokra érvényes összefüggések A gázállapot. Gáztörvények A tökéletes gázokra érvényes összefüggések n = áll. T = áll. Az izoterm állapotváltozás Adott gázmennyiség nyomása és térfogata fordítottan arányos, azaz szorzatuk állandó. Robert Boyle (1627-1691) Edme Mariotte (1620 – 1684 )

A tökéletes gázokra érvényes összefüggések A gázállapot. Gáztörvények A tökéletes gázokra érvényes összefüggések Az izobár állapotváltozás n = áll. p = áll. Adott gázmennyiség abszolút hőmérséklete és térfogata egyenesen arányos, azaz hányadosuk állandó. Joseph Louis Gay-Lussac (1778 – 1850) Az izoszter állapotváltozás n = áll. V = áll. Adott gázmennyiség abszolút hőmérséklete és nyomása egyenesen arányos, azaz hányadosuk állandó.

Az egyesített gáztörvény A gázállapot. Gáztörvények Az egyesített gáztörvény A gyakorlatban csak nagyon ritkán mennek végbe a gázok állapotváltozásai úgy, hogy az adott mennyiségű gáz állapotváltozása során a hőmérséklet, vagy a nyomás vagy a térfogat állandó maradjon. A leggyakrabban, ha egy adott tömegű gáz valamelyik paraméterét megváltoztatjuk, akkor a másik két paramétere is meg fog változni. Ilyen esetekre a gázok állapotváltozását az egyesített gáztörvény írja le. n = áll.

A gázállapot. Gáztörvények Avogadro törvénye Kémiai számításokban gyakran használjuk a gázhalmazállapotú anyagoknál a moláris térfogat fogalmát. A moláris térfogat 1 mol standard (azaz 100 000 Pa) nyomású gáz térfogata. Jele Vm, mértékegysége dm3/mol. A moláris térfogat azonos körülmények között minden gázra megegyezik. A moláris térfogatok különböző hőmérsékleteken természetesen eltérő értékek. 1 mol gáz térfogatát moláris térfogatnak nevezzük. Jele: Vm A moláris térfogat értéke standard nyomáson: 0 ºC hőmérsékleten: 20 ºC hőmérsékleten: 25 ºC hőmérsékleten:

A tökéletes gázok állapotegyenlete A gázállapot. Gáztörvények A tökéletes gázok állapotegyenlete Helyettesítsük be az egyesített gáztörvénybe a 0 ºC és a standard nyomáshoz tartozó moláris térfogatot: Tetszőleges mennyiségű, azaz n mol gázra: Szokásos alakja: pV = nRT Henri Victor Regnault 1810-1878 Az R az egyetemes gázállandó, vagy Regnault-féle állandó.

A tökéletes gázok sűrűsége A gázállapot. Gáztörvények A tökéletes gázok sűrűsége A tökéletes gázok állapotegyenlete: pV = nRT Az anyagmennyiség m/M behelyettesítésével: Átrendezve az egyenletet: A bal oldal épp a sűrűség: r Gázok abszolút sűrűsége egyenesen arányos a nyomással és fordítva arányos az abszolút hőmérséklettel. Gázok relatív sűrűségének értelmezésekor egy tetszőleges gáz sűrűségét viszonyítjuk a vele azonos állapotú másik gázhoz. d A gázok relatív sűrűsége tehát független a gáz nyomásától és hőmérsékletétől, kizárólag a moláris tömegek aránya határozza meg.

A gázok sebessége és energiája A gázállapot. Gáztörvények A gázok sebessége és energiája A tökéletes gázok részecskéinek sebessége a következő képlettel számolható ki: Ez azonban csak átlag, hiszen az ütközések miatt az egyes molekulák sebessége eltérő lehet. A molekulák többsége az átlagsebességhez közeli értékkel mozog, de mindig van olyan molekula is, amely az átlagnál lényegesen nagyobb, vagy éppen kisebb sebességgel mozog. Gázok belső energiája összefügg a sebességgel. Mivel a sebesség is függ a hőmérséklettől, így az energia is: Gázok belső energiája, hasonlóan a sebességhez, molekulánként eltérő lehet, és a sebességeloszláshoz hasonló eloszlást mutat.

A gázállapot. Gáztörvények A gázok diffúziója Ha egy edény válaszfallal elhatárolt részeibe két különböző minőségű, de azonos nyomású és hőmérsékletű gázt teszünk, a válaszfal eltávolítása után mindkét gáz áthatol a másik térbe mindaddig, míg a rendelkezésre álló térfogatot ki nem töltik. Ez az önként végbemenő folyamat a diffúzió. A diffúzió lassú folyamat. Ennek oka, hogy a molekulák mozgásuk során gyakran ütköznek. Az ütközések között haladhatnak csak a részecskék egyenes vonalban a „céljuk” irányába az ütközések zegzugos pályára kényszeríti őket. Graham-törvénye: a diffúziósebességek aránya a moláris tömegek négyzetgyökével fordítottan arányosak. A diffúzió feltétele a koncentráció-különbség. Növekedésével a diffúzió gyorsabb lesz. A diffúzió sebességét a hőmérséklet emelése is növeli, mert nagyobb a részecskék sebessége. A diffúzió sebességét a nyomás csökkentése is növeli, mert a részecskék ütközés nélkül nagyobb utat tudnak megtenni.

A gázállapot. Gáztörvények A reális gázok A tökéletes gázok valójában nem léteznek, a tökéletes állapotot a permanens gázok viselkedése közelíti. (Lásd a 4. dia.) A gázok többi – jelentős része – a reális (valódi) gázok csoportjába tartozik. A reális gázokra a tökéletes gázokra levezetett gáztörvények csak módosítással alkalmazhatók, hiszen a reális gázok viselkedése már anyagi minőségtől is függ. A reális gázok viselkedésének eltérése a tökéletes gázokétól két okra vezethető vissza: – a reális gázok molekulái között fellépő kölcsönhatásokra (kohézió), – a molekulák véges kiterjedésére. A reális gázok állapotegyenlete, a Van der Waals egyenlet, anyagi minőségtől függő állandókat (a és b) is tartalmaz, de így is csak közelítően írja le az állapotváltozásokat:

A Van der Waals egyenlet grafikus értelmezése A gázállapot. Gáztörvények A Van der Waals egyenlet grafikus értelmezése p Hőmérséklet V A hőmérséklet növelésével egyre inkább megközelítjük a tökéletes állapotot, az izotermák egyre inkább hasonlítanak a Boyle-Mariotte törvénynek megfelelő hiperbolához. A színessel jelzett izoterma felett a gázok nem cseppfolyósíthatók. Ez a kritikus hőmérséklet. A kritikus hőmérséklet alatt a légnemű anyagot gőznek nevezzük.

Képletgyűjtemény a tökéletes gázokhoz Izoterm állapotváltozás: (Boyle – Mariotte tv.) Izobár állapotváltozás: (Gay-Lussac I. tv.) (Gay-Lussac II. tv.) Izochor állapotváltozás: Egyesített gáztörvény: Tökéletes gázok állapotegyenlete: Gázok abszolút sűrűsége: Gázok relatív sűrűsége: Gázok átlagsebessége: Gázok diffúziósebességének aránya: