Vese, vizeletelvezető rendszer, medencefenék Vese, nephron, ureter, húgyhólyag, urethra Zsiros Viktória Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 2018.04.09.

A kiválasztó szervrendszer részei 1. Két vese a vizelet képzés helye 2. Két ureter a vesékből vezetik a vizeletet a hólyagba 3. Húgyhólyag vizelet tárolás 4. Urethra a vizeletet a külvilág felé vezeti

A vese funkciója A) A káros anyagok eltávolítása B) A vízháztartás egyensúlyának fenntartása C) A sóháztartás egyensúlyának fenntartása D) A vérnyomás szabályozása E) A sav-bázis egyensúly szabályozása F) Erythropoietin, renin termelés

A vese Páros szerv, amely a gerinc két oldalán helyezkedik el a hasüregben, de a hashártya mögött (retroperitonealisan) Tömege kb. 130-140 g Bab alakú, függőlegeshez közelálló tengellyel Convex lateralis, conkáv mediális; mediális oldalán hilummal Apikális csúcsán a mellékvese helyezkedik el A jobb vese lentebb helyezkedik el a máj jelenléte miatt Vese vetülete a háton -craniálisan: 12. thoracalis csigolya -caudálisan: 3. lumbalis csigolya

A vesék retroperitonealis helyzete viscarális lemeze a peritóneumnak (zsigerek felszínét borító lemez) Peritonem ürege (a zsigeri és fali peritonealis lemez által közrezárt térség) parietalis lemeze a peritóneumnak ( fali lemez) vesék Retroperitoneum: a hashártya (pontosabban a dorsalis parietalis hashártya lemeze) mögötti térség

„Szomszédos” szervek vetületei Ventrális aspektus „Szomszédos” szervek vetületei Jobb Bal Dorsalis aspektus

A vese tokjai Capsula fibrosa - rostos tok 2. Capsula adiposa pararenalis zsír fascia renalis capsula adiposa 2. Capsula adiposa - perirenalis zsírszövet - beterjed a sinus renalisba (a veseöbölbe) capsula fibrosa vese 3. Fascia renalis - kötőszövetes membrán – elválasztja a perirenális zsíszövetet a pararenálistól - vesét érintő sebészi beavatkozásnál nyílást kell ejteni - a fascia renalis nyitott distálisan az ureter körül!!

Vese – makroszkópia Vizelet elvezető Vizelet képző Calyx minor, major Pelvis renalis (vesemedence) Urether Húgyhólyag Urethra Sinus renalis (zsír tölti ki) Vese parenchyma

Vese – makroszkópia Külső struktúrák: Hilus renalis: Vena renalis Arteria renalis Urether Belső struktúrák: Cortex Medulla Calyx minor (kiskehely) Calyx major (nagykehely) Pelvis renalis

medulláris kapillárishálózat Vese struktúrája efferens arteriola afferens arteriola kéregállomány a., v. interlobularis vese glomerulus a., v. arcuata velőállomány vese piramis a., v. interlobaris a. renalis v. renalis medulláris kapillárishálózat papilla renalis zsírszövet ductus papillaris

PHYSIOLOGY OF ADULT HOMO SAPIENS - URINARY APPARATUS Nephron vese strukturális és funkcionális egysége: primer vizelet képzése majd végleges vizelet kialakítása vesetestecske (corpusculum renale Malpighi)→ primer vizelet (kéregállomány) vesecsatorna (tubulus renalis) → végleges vizelet (velőállomány) PHYSIOLOGY OF ADULT HOMO SAPIENS - URINARY APPARATUS http://www.ufrgs.br/imunovet/molecular_immunology/kidney.html Vizelet képzés a vérből történik!!!

A szűrlet (később vizelet) képzése során a felesleges víz, ionok, bizonyos gyógyszerek, illetve festékanyagok (urobilonogén) kerülnek kiválasztásra. Ezek eltávolítása mellett nélkülözhetetlen az anyagcsere bomlástermékek kiürítése is. Ezek közül a legfontosabbak a karbamid és a húgysav. Ezek az anyagok a májban alakulnak ki. A karbamid a fehérjék bontása során, míg a húgysav a nukleotidok bázisaiból képződnek. A szűrlet fehérjementes vérplazma, és a vesetestecskékben keletkezik. A vér nagyobb ozmotikus nyomása miatt a szűrletből a víz jelentős része passzívan visszaszívódik. Az ionok (főleg Na+-ionok) többsége aktív transzporttal jutnak vissza a vérbe. A nefron csatornarendszerének sejtjei aktív kiválasztást is végeznek (egyes gyógyszerek, festékek, szteroidok itt hagyják el a szervezetet). A Henle-kacs leszálló ága a víz, míg felszálló ága az ionok számára átjárható. A két szakaszban az ellentétes irányban mozgó folyadék anyagai fokozatosan átrendeződhetnek (ellenáramlás elve), ezért a kacs visszafordulásánál a legtöményebb a szűrlet. A homeosztázis beállítása az elvezető csatorna további szakaszán történik. Itt is zajlik visszaszívás és kiválasztás, de azt különböző hormonok (a víz esetében - elsősorban az antidiuretikus hormon; ADH) befolyásolják. A homeosztázis leglényegesebb tényezői közül csak a testfolyadék hőmérsékletének beállítását nem végzi a vese. (wikipedia – kiválasztó szervrendszer)

Vesetestecske (Corpusculum renale Malpighi) I. Bowman-tok a vesecsatornácska labdaszerűen kitágult és önmagába visszatüremkedett vak vége → parietális lemez (egyrétegű laphám) → visceralis lemez (podocyták) → Bowman-tok üreg Glomerulus artériás kapillárishálózat arteriola afferens és efferens, be- és kilépés az érpólusnál fenesztrált endothelium (5-70 kDa közötti molekulák jutnak át, 70 kDa feletti vérfehérjék már nem) http://php.med.unsw.edu.au/embryology/index.php?title=File:Nephron_histology.jpg#filehistory

Tubulus renalis felosztható: 1. proximalis csatorna: → pars convoluta → pars recta 2. tubulus intermedius: → pars descendens → pars ascendens 3. distalis csatorna: → pars recta → pars convoluta 4. összekötő csatorna Proximális csatorna egyrétegű kefeszegélyes köbhám basalis csíkolat cortex Vékony segmentum alacsony, organellumokban szegény laphám leszálló szárban a sejtek membránjában akvaporin-1→ H2O felvétel Distális tubulus köbhámsejtek kefeszegély nincs bisális csíkolat fejlett medulla Gyűjtőcsatorna kefeszegély nélküli köbös sejtek membránjukban vízcsatornák→ víz visszaszívás Cortextől a medulla felé haladva az interstitium ozmotikus nyomása nő→passzív H2O felvétel!! Medical Illustration Source book: Andrea Charest portfolio http://www.medillsb.com/ArtistPortfolioThumbs.aspx?AID=5281 http://php.med.unsw.edu.au/embryology/index.php?title=File:Nephron_histology.jpg#filehistory

A vese erei a. renalis és v. renalis a. renalis →aa. interlobares → aa. arcuatae→ aa. interlobulares → vasa afferentia→ vasa efferentia → vv. interlobulares → vv. arcuatea → vv. Interlobares → v. renalis

Vesemedence (pyelon) Legyezőszerűen elágazó izmos falú tömlő, amely a vesesinusban helyezkedik el Elkeskenyedő része a vesekapun ívszerűen áthajolva megy át az ureterbe Ágai az ún. vesekelyhek (calyx): nagykelyhek (3) és kiskelyhek (3x3), befogadnak 1 (néha 2) vesepapillát

A vese kelyhek (calyx) és a vesemedence (pelvis renalis) A koncentrált vizeletet a vese parenchyma gyűjtőcsatornái ( amelyek a papilla renalis csúcsán nyílnak) a calyx minorba vezetik → tölcsér alakú nyúlvány szomszédos calyces minores összenyílnak →calyx major-t formálva Calyces majoris az infundibulumba vezetik a vizeletet pelvis renalis – az alsó és felső infundibulum egyesülése pelvis renalis- tölcséralakú elvékonyodik hilus renalison áthaladva az ureterben folytatódik infundibula

Húgyvezeték (ureter) 30 cm hosszú, 5 mm vastag nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső A vesemedencét a húgyhólyaggal köti össze Két szakaszát különböztetjük meg: hasüregi szakasz (pars abdominalis) kismedencei szakasz (pars pelvina) Nevezetes kereszteződései: 1. a. testicularis ill. a. ovarica 2. a. iliaca interna 3. ondóvezeték ill. a. uterina Vérellátása: a környező szervek által alkotott érhálózatból A húgyvezeték nem passzívan vezeti le a vizeletet, hanem a falában található simaizomzat perisztaltikus mozgásával továbbítja a vizeletet a húgyhólyagba. (wikipedia – kiválasztó szervrendszer) ureter ductus defferens

Húgyhólyag (vesica urinaria) a vizelet tárolására szolgál üreges izmos falú szerv

Vesica urinaria Infraperitoneális Apex, fundus, basis Trigonum vesicae: 2 ureter benyílása és urethra belső nyílása 4. Hám: urothelium 5. Átlagos űrtartalom: 300ml

Urothelium (átmeneti hám) vesemedence húgyvezeték húgyhólyag Ernyősejtek Körtesejtek Basalis réteg (henger v. köbhám)

Férfi húgycső Kb. 20 cm hosszú, „S” alakban görbült, nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső Belső és külső nyílás Részei: pars prostatica, pars membranacea, pars cavernosa Cowper mirigyek: a pars membranacea-ba nyílnak, síkosító hatású váladék Belső záróizom: simaizom, akaratlagosan nem működtethető Külső záróizom: harántcsíkolt izom, akaratlagos

A női húgycső Rövid, kb 3-4 cm hosszú, tágulékony nyálkahártyával bélelt cső, erős izomzattal bír Belső és külső nyílás (vestibulum vaginae-be nyílik) A hüvely elülső falával szorosan összenőtt Belső záróizom: simaizom, akaratlagosan nem működtethető Külső záróizom: harántcsíkolt izom, akaratlagos mozgás (diaphragma urogenitale átfúrása)

Medencefenék Diaphragma pelvis: függőleges, tölcsér alakú struktúra, amit a m. levator ani hoz létre. Három részből épül fel: m. iliococcygeus m. ischiococcygeus m. pubococcygeus Nyílásai: Hiatus genitalis Hiatus analis

Diaphragma pelvis (inferior nézet)

Medencefenék Diaphragma urogenitale: vízszintes, trapéz alakú lemez, amit a m. transversus perinei profundus hoz létre. Tartalmazza a m. sphincter urethraet- vizeletürítési kontroll. Nyílásai: húgycsőnek+ hüvelynek (nő) húgycsőnek (férfi)

Diaphragma urogenitale

FORRÁSOK: Google Wikipedia Funkcionális anatómia!! kezdő kép: http://napidoktor.hu záró kép: http://naturahirek.com

Köszönöm a figyelmet!