A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (1) Társulások Bakterioplankton Fitoplankton Zooplankton (egysejtűek, kerekesférgek, kisrákok) Magasabbrendű vizinövények.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI
Felszíni vízminősítés gyakorlatának változása Magyarországon
VÍZKÉMIA ÉS HIDROBIOLÓGIA
Kristályrácstípusok MBI®.
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
A tengerek világa.
Gyógyszeripari vízkezelő rendszerek
Vízkémia és hidrobiológia
Felszíni víz monitoring
Biológiai monitoring és mintavétel
Felszíni és felszín alatti víz monitoring
Felszíni vizek minősége
Vízminőségi jellemzők
VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA, VÍZMINŐSÍTÉS
Kémiai szennyvíztisztítás
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
Környezettechnika 5. témacsoport
Hidrológiai monitoringrendszerek
A vízszennyezés mérése, értékelése
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
VÍZKEZELÉS előadás+gyakorlat
Vízminőség-védelem –15. ea.
Tavak morfológiája Vízgyűjtő Area-koefficiens Hossz
Vízminőségi modellezés. OXIGÉN HÁZTARTÁS.
A KDT-KTVF TEVÉKENYSÉGE A GÁTSZAKADÁS UTÁN :
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
Biogáz Tervezet Herkulesfalva március 01..
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
Tavak, tározók rehabilitációja
Felszíni vizek minősége
Környezeti monitoring Feladat: Vízminőségi adatsor elemzése, terhelés (anyagáram) számítása Beadás: szorgalmi időszak vége (dec. 11.), KD: dec. 21.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
NÖVÉNYI TÁPANYAGOK A TALAJBAN
FELSZÍNI VÍZ MONITORING.
Felszíni víz monitoring
Fitoremediáció.
Vízminőség védelem A víz az ember számára: táplálkozás, higiénia, egészségügy, közlekedés, termelés A vízben található idegen anyagok - oldott gázok -
Talajszennyezés.
Vízszennyezés.
A tavak eutrofizációja
A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett.
Felszíni vizek minősége
Vízminősítés és terhelés számítás feladat
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
Vízminőség-védelem Készítette: Kincses László. Milyen legyen az ivóvíz? Legyen a megfelelő… mennyiségben minőségben helyen Jogos minőségi elvárás még,
A vízszennyezés.
VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK
A savas eső következményei
Környezetvédelem.
Környezetvédelem.
VÍZKÉMIA ÉS HIDROBIOLÓGIA
Méréstechnika gyakorlat II/14. évfolyam
Talajminták vizsgált paraméterei Durva homok ( 2,0 - 0,2 mm) Finom homok ( 0,2 –0,02 mm ) Por ( 0,02 – 0,002 mm ) Kolloid agyag ( 0,002 mm alatt ) Fizikai.
Az időszakos Péteri- tó (Kiskunsági Nemzeti Park) keletkezése és üledékképződése.
Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens
VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÍTÉS.
A TISZA-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK JELENE ÉS JÖVŐJE SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM A TISZA-TÓ KÉMIAI VÍZMINŐSÉGE.
Víztisztítás ökológiai szempontjai
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Ökológiai szempontok a szennyvíztisztításban
VÍZKÉMIA ÉS HIDROBIOLÓGIA
Magyarország vízrajza
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Előadás másolata:

A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (1) Társulások Bakterioplankton Fitoplankton Zooplankton (egysejtűek, kerekesférgek, kisrákok) Magasabbrendű vizinövények (makrofiton) Makroszkópos gerinctelenek (csigák, kagylók, szivacsok, stb.) Halak (növényevők, fenéktúrók, ragadozók)

A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (2) Élőhelyek Levegő – víz határfelület Nyíltvíz Üledék (bentosz) Élőbevonat Parti zóna

A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (3) Kölcsönhatások az ökoszisztémában Energia áramlás szintjei Táplálkozási kölcsönhatások Kompetíció Minden elem összefügg egymással

A tápanyagforgalom és a táplálkozási kapcsolatok egyszerűsített folyamatábrája

A folyóvizek (rheális) szinttájai Tájék Szinttáj Ekoszisztémák összessége Forrástájék (krenális) forrásszinttáj eukrenon forrás-kifolyó szinttáj hipokrenon Pisztrángfélék tájéka (rhitrális) felső pisztráng- csermelyek, hegyi szinttáj patakok epirhitron alsó pisztráng- patakok szinttáj metarithron pénzespér- hegyi folyók hiporithron Pontyfélék tájéka (potamális) márnaszinttáj kisebb folyók epipotamon denevérkeszeg- síksági folyók, szinttáj folyamok metapotamon lepényhal-dur- esztuáriumok bincs szinttáj hipopotamon

A Föld-légkör rendszer energiaforgalma I. A légkör külső határára érkező napsugárzás további útja: 100 % = 11 ezer MJ/m2/év (Próbáld, 1981. nyomán)

A fény összetétele állóvizekben, a hullámhossz és a mélység függvényében Fény viselkedése a vízben: Iz = I0 e() Iz = Fényerő „z” mélységben I0 = fényerő felszínen () = extinkciós koeficiens „” hullámhosszon

HŐMÉRSÉKLET van’t Hoff törvény (hőmérséklet 10 °C-os emelése esetén a reakciósebesség 2-3-szorosára nő Általában –10 - +45 °C között vannak élőlények Termofil szervezetek: +45 - +95 °C Mezofil szervezetek Pszichrofil szervezetek (hidegtűrők) Homoioterm élőlények (állandó testhőmérséklet) Poikiloterm élőlények (változó testhőmérséklet) Testhőmérséklet evolúciós hatása Hőterhelés

Tavak típusai, jellemzői TÍPUSOK: Sekély tó Mély tó JELLEMZŐK: Vízgyűjtő méret Vízmélység Felület Parttagoltság Átkeveredés

Az állóvízi (limnális) élettájak

TAVAK HŐRÉTEGZŐDÉSÉNEK FŐBB TÍPUSAI AMITIKUS (állandóan jéggel fedett sarkvidéki tavak) HIDEG MONOMIKTIKUS (télen rétegzett, nyáron átkeveredő sarkvidéki tavak) DIMIKTIKUS (tavasszal és ősszel keveredik, nyáron és télen rétegzett mérséklet égövi tavak) MELEG MONOMIKTIKUS (télen keveredik,, nyáron rétegzett szubtrópusi tavak) OLIGOMIKTIKUS (kevés cirkulációs periódus szabálytalan időközönként, trópusi tavak) POLIMIKTIKUS (állandóan, vagy gyakran van átkeveredés, hideg- vagy melegégövi tavak) MEROMIKTIKUS (állandó rétegzettség, pl. sós tavak)

A HIPOLIMNION ANAERÓBIÁJÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (1) 1. Kémiai következmények Vas redukciója, Fe(OH)3  Fe2+ Mangán redukciója, MnO2  Mn2+ Vashoz kötött foszfor oldódása

A HIPOLIMNION ANAERÓBIÁJÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (2) 2. Biológiai következmények Lebontási folyamat túlsúlya Szén-dioxid felszabadulása pH csökkenése Denitrifikáció, NO3-  N2 Ammónia képződés Szulfát redukció, SO42-  H2S Metán fermentáció, CO2  CH4 Anaerób lebontás során íz és szaganyagok keletkezése

TÁPANYAG (1) Növények Szervetlenből szerves anyagot állítanak elő (fotoszintézis) Bruttó fotoszintézis = nettó + légzés Legfontosabb tápanyagok: C, N, P Liebig törvény C : N : P = 106 : 16 : 1

TÁPANYAG (2) Állatok Szaprofág szervezetek (pl. baktériumok, gombák) Növényevők Húsevők Mindenevők Szaprofág szervezetek (pl. baktériumok, gombák)

Minőség Alkalmasság, jóság Dolgok, jelenségek, folyamatok belső lényegi tulajdonságainak összessége, melyek révén azok egymástól elkülönülnek Alkalmasság, jóság A minőség emberközpontú alkalmazása. Felhasználástól függ a kedvező vagy rossz minőség (Pl. halászat, fürdés, ivóvíz, ipari víz, öntözővíz, stb.)

Vízminőség Régi megfogalmazás: A természetben előforduló víz tulajdonságainak összessége. Új megfogalmazás: A víztest állapota, amely az „n” dimenziós topológiai térben egy ponttal jellemezhető, ahol n = a víztest tulajdonságainak összességével. A valóságban az „n” számú jellemző nem határozható meg, kevesebbel kell beérni (idő, anyagi korlát, stb.)

SZENNYEZŐANYAGOK TÍPUSAI OXIGÉNELVONÓ ANYAGOK (főként szervesanyagok) NÖVÉNYI TÁPANYAGOK (N és P) SZERVES MIKROSZENNYEZŐK (Peszticidek, gyomirtó szerek, szerves vegyipari hulladékok, stb.) LEBEGŐ ANYAGOK NEHÉZFÉMEK (Cd, Cu, Cr, Ag, Hg, Fe, Mn, stb.) FETŐZŐ ÁGENSEK (baktériumok, vírusok, stb.) RADIOAKTÍV ANYAGOK HŐ

A SZENNYEZŐ ANYAGOK HATÁSAI A VÍZI OXIGÉNFORRÁS CSÖKKENÉSE EUTROFIZÁLÓDÁS A TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATOK SÉRÜLÉSE POTENCIÁLIS TOXIKUSSÁG JÁRVÁNYOK ESZTÉTIKAI ÉRTÉK CSÖKKENÉSE KORRÓZIÓ BIOKORRÓZIÓ

ÖSSZES SZENNYEZŐANYAG TERHELÉS HÁTTÉRTERHELÉS (TERMÉSZETES EREDET) IPARI/KERESKEDELMI TERHELÉS HÁZTARTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ TERHELÉS MEZŐGAZDASÁGI TERHELÉS MÚLTBELI SZENNYEZÉSEKBŐL SZÁRMAZÓ MARADVÁNY TERHELÉS

VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK SZERVETLEN KOMPONENSEK SZERVESANYAGOK NÖVÉNYI TÁPANYAGOK FÉMEK SZERVES MIKROSZENNYEZŐK BIOLÓGIAI SZENNYEZŐK RADIOAKTIVITÁS

1. ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK Vízhozam, m3/s Vízhőfok, °C Oldott oxigén, mg/L pH Vezetőképesség, S/cm, 20 °C-on

2. SZERVETLEN KOMPONENSEK (mg/L) Anionok: klorid, szulfát, karbonát, hidrokarbonát, fluorid, Kationok: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, mangán

3. SZERVESANYAGOK (mg/L) TOC, DOC, BOI5, KOIMn, KOICr

4. NÖVÉNYI TÁPANYAGOK Összes P, PO4-P Összes N, NH4-N, NO2-N, NO3-N SiO2-Si

5. Szervetlen mikroszennyezők Összes Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As Oldott Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As Szilárd Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As

6. SZERVES MIKROSZENNYEZŐK Fenolok és homológjai (C6H5OH) Klórozott szénhidrogének

7. BIOLÓGIAI SZENNYEZŐK Vírusok Baktériumok (összes baktériumszám 37 és 20 °C-on, Coliszám, Enterális coliszám, Streptococcus szám, Salmonella, Shigella) Féreg kitartóképletek (pl. ciszták)

8. RADIOAKTIVITÁS (Bq/L) Összes alfa aktivitás Összes béta aktivitás 40K 3H 90Sr

A vízminősítés szerepe a vízminőség-szabályozásban Szennyezőanyag terhelés Vízminőségi problémák Vízhasználati igények Rendszeres vízminőség ellenőrzés Követelményeknek megfeleltetés Osztályozás, trendek Ok-okozati Összefüggések feltárása Alternatív szabályozási javaslatok kidolgozása Döntéshozás Ellenőrzés

A MAGYAR VÍZMINŐSÍTÉSI RENDSZER Felszíni vízre (folyókra, tavakra, tározókra) 250 mintavételi hely volt, ma 150 Komponensek koncentráció értékei szerint Heti, kétheti, havi gyakoriságú mérés Mintegy 50-60 vízminőségi komponens

MSZ 12749 SZABVÁNY (1) A szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja: Oxigénháztartás Nitrogén és foszforháztartás Mikrobiológiai jellemzők Szervetlen mikroszennyezők Szerves mikroszennyezők Toxicitás Radioaktív anyagok Egyéb jellemzők

MSZ 12749 SZABVÁNY (2) Minden egyes vízminőségi komponens éves adatsorát a szabvány előírásainak megfelelően külön-külön kell értékelni. A mértékadó érték a vizsgálat gyakoriságától függően: Amennyiben a vizsgálatok száma több min 12, a 90 %-os összegzett relatív gyakoriságú (tartósságú) érték. Amennyiben a vizsgálatok száma kevesebb mint 12, a legnagyobb vizsgálati eredmény (az oldott oxigént és az oxigéntelítettséget kivéve). Egy-egy csoporton belül a legrosszabb osztály besorolású komponenst kell mértékadónak tekinteni.