Készítette: Csontosné Nagy Erika Szülőfalum (Forrás: saját fotó) 2018.09.20. Készítette: Csontosné Nagy Erika

(Forrás: http://www.laisla.hu/index.php?pid=100 ) Fekvése Hajdú - Bihar megyében, a bihari síkságon, a Berettyó és a Sebes-Körös folyók találkozásánál fekszik. A legközelebbi város Berettyóújfalu. A 19. századig erősen vizenyős, mocsaras terület volt, az akkori folyószabályozások óta jelentős a környék mezőgazdasága. (Forrás: http://www.laisla.hu/index.php?pid=100 ) 2018.09.20.

Megközelítése Budapestről Közúton: a 4-es főútról Püspökladánynál rátérünk a 42-es útra, majd Berettyóújfalunál a 47-es útra kanyarodunk déli irányba, Szeghalom felé. Vonaton: Keletiből vagy Nyugatiból gyorsvonattal Püspökladány vagy Gyomaendrőd felé, onnan kis piros vonattal Szeghalomig, onnan helyközi buszjárattal Csökmőre. Busszal: Népstadion állomásról Szeghalomig, onnan helyközi buszjárattal Csökmőre. 2018.09.20. (Forrás: http://terkep.t-online.hu/?L=1&S=1&M=1&W=638884%2C225099%2C666993%2C251303&P=1#map )

Természeti adottságai A községet a Berettyó és a Sebes-Körös veszi körül, így a közigazgatási területnek gazdag a madár- és állatvilága: túzok, fácán, vadkacsa és lúd, nyúl, őz. Természetes környezetében él itt Európa legnagyobb madara, a túzok. Itt található a bihari sík legnagyobb túzok dürgőhelye. Minden évben ide jönnek telelni Észak-Európából a réti sasok. 2018.09.20. (Forrás: http://www.hnp.hu/index.php?newlang=hun )

Története Legrégibb írásos feljegyzés a községről Chytmen néven a Váradi Regesztromban 1219-ből való. Első ismert birtokosai a Smaragdusok, majd a Veér család voltak. A hajdani - több ezer holdra terjedő - nádasai a tatárjárás és a török dúlás idején alkalmas búvóhelyet nyújtottak az egész környék lakosságának. Ide tartoznak Czirkó, Cserepes, Barsa, Nyárfás, Halas, Veresmajor, Kóróssziget, Szöcsköd, Nagybánom és Kisbánom puszták, amelyek közül egyik-másik egy-egy elpusztult kistelepülés emlékét őrzi. A község határában húzódik az Ördögárok. 1560-ban már református egyháza volt. 1850-ben 2084 fő lakosa volt, ezek közül 154 földesgazda, 133 zsellér, 63 cseléd és 19 mesterember. Közel 20000 hold területéből 4.5 ezer szántó. 1960-ban 11982 kat. h. területen 3565 fő lakos élt 956 lakásban. A lakosság és a lakások 11%-a külterületeken, elszórt tanyákon található. Csökmő 1974 óta viseli a nagyközség címet. (Forrás: http://www.csokmo.fw.hu/ ) 2018.09.20.

Az itt élők Az első hivatalos magyarországi népszámlálás (1870) alkalmával a lakosság száma 2.693 fő volt. Ettől kezdve folyamatosan csökken, majd a kilencvenes években stagnálás, a kilencvenes évek végén szerény mértékű növekedés tapasztalható (1990-ben 2.238 fő, 1997-ben 2.335 fő) Az ezredforduló óta folyamatosan csökken, mert a halálozások száma meghaladja a születések számát, másrészt , munkalehetőségek híján a község nem tudja megtartani a fiatalokat, akiknek többsége szakmaszerzés után elköltözik. Így 2000 óta 4%-al (94 fővel) csökkent a falu lakóinak száma. (Forrás: Csökmő Polgármesteri Hivatal 2006) (Forrás:Szülőfalum Csökmő.xls) 2018.09.20.

Nevezetességei A községhez tartozik Kóróssziget, amely napjainkban egyre inkább üdülőfaluvá válik. Gazdag madár- és vadvilága van. Itt él - természetes környezetben - Európa legnagyobb madara, a túzok Évente itt telelnek a nyáron Észak-Európában fészkelő réti sasok. Árpád-kori templomalapfal maradványok, sírok. Régészeti leletek: számos pénzérme és egy ritkaságnak számító arany karkötő. A falu legrégibb épülete a református templom, 1756-ban épült barokk épület A falu 1902-ben épült községháza Szalai Sándor építőmester munkája. 2018.09.20. (Forrás: http://www.csokmo.fw.hu/ )

Amire szívesen látjuk SÁRKÁNY NAP Csökmő nagyközség önkormányzata 1991-ben döntött a Sárkány-napi hagyomány felélesztéséről és 1991. augusztus 19-én tartotta meg az első Sárkány-napot. Azóta minden év augusztus 20. környékén megrendezésre kerül az egész napos kulturális műsor és népművészeti kirakodó vásár. A rendezvény apropóját a közismert és már megszelídült, szórakoztató hagyománnyá nemesedett egykori "falucsúfoló" adta. A feljegyzések szerint a nevezetes eset 1789-ben történt, amikor is Csuba Ferenc békési szélhámos kihúzatta a rétből a falusiakkal a "Sárkány"-t. Azóta hívják a csökmőieket "sárkányhúzók"-nak. (Forrás: Csökmői Mozaik 2006 szeptember) (Forrás: http://www.hirado.hu/cikk.php?id=117856 ) 2018.09.20.

Hasznos információk Csökmő Nagyközség Önkormányzata Cím: Csökmő, Kossuth u. 109. Telefonszám: 54/443-601 Fax: 54/443-654 Csökmő Posta Cím: 4145 Csökmő, Kossuth utca 124. Telefonszám: 54/443-118 Nyitva tartás: H-P 8.00-16.00 Szent György Gyógyszertár Cím: 4145 Csökmő, Kossuth u. 140. Telefonszám: 54/443-133 Óvoda és Általános Iskola Cím: 4145 Csökmő, Alkotmány u. 2 Telefonszám: 54/443-368 Fax: 54/515-008 Gondozási központ Cím:4145 Csökmő, Kossuth u. 117 Telefonszám: 54/443-659 Család segítő és Gyermekjóléti szolgálat Cím: 4145 Csökmő, Kossuth u. 110 Telefonszám: 54/443-676 2018.09.20. (Forrás: http://www.laisla.hu/index.php?pid=100 )

Viszontlátásra Csökmőn! (Forrás: saját fotó) 2018.09.20.