Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó 2013 Dr. Parragh László Elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A GDP volumenének alakulása az EU-ban és a V4 országokban, % 2008 2009 2010 2011 előző év = 100 2008=100 változás 2008-hoz EU (27) 0,3 -4,3 2,0 1,5 99,2 -0,8 Eurózóna (17) 0,4 -4,4 99,1 -0,9 Csehország 3,1 -4,7 2,7 1,7 99,7 -0,3 Lengyelország 5,1 1,6 3,9 4,3 109,8 +9,8 Magyarország 0,9 -6,8 1,3 96,1 -3,9 Szlovákia 5,8 -4,9 4,2 3,3 102,6 +2,6 V4 együtt 4,1 -1,9 3,2 104,6 +4,6 1/14/13 2

Mit vártak, mit várnak a vállalkozások a kormánytól?

2008 – pénzügyi válság... és még sok minden más kezelése... Pénzügyi – gazdasági válság (nem is fog érinteni bennünket...) Valamennyi jövedelemtulajdonos eladósodva (részben devizában) Állam, önkormányzatok Vállalati szféra Lakosság Állami kiadások összezuhanása Árfolyam válság és volatilitás A hitelpiac befagyással felérő szűkülése Cserearányok tartós romlása Európai felzárkózás elakadása

A baklövések, elpuskázott lehetőségek kiigazítása: Privatizáció A hazai ipar leépítése A kereskedelem kiszolgáltatása A pénzügyi szektor jelentős része fölötti befolyás elvesztése „Magán-monopóliumok” pl. energetika, telekommunikáció létrehozása A hazai tulajdonlás – tulajdonosok lebecsülése Alacsony hatékonyságú EU-s forrás felhasználás Gyenge KKV termelékenység, alacsony hozzáadott érték, beszállítói láncok hiánya

A megcsontosodott, rossz hatásfokkal működő alrendszerek átalakítása: Teljesítmény ösztönzés, a munka, az értéktermelés középpontba állítása Foglalkoztatási szabályok átalakítása Adórendszer Segélyezés Nyugdíjrendszer Nyugdíjkorhatár Rokkantnyugdíj-rendszer Fegyveres testületek, rendészeti szervek nyugdíjazási gyakorlata Egészségügy

7 Egy évtizede követeljük a megcsontosodott, rossz hatásfokkal működő alrendszerek átalakítását: Oktatás Közoktatás Szakképzés Felnőttképzés Felsőoktatás Közigazgatás Igazságszolgáltás Energiapolitikai intézményrendszer Versenyszabályozás Gazdaságszervezés Rosszul működő rendszer = magasabb adók!

A magyar vállalati hitelállomány alakulása árfolyamhatásoktól megtisztítva 1/14/13 8

A banki tevékenység és hitelezés sajátosságai Magyarországon 2011-ben a magyarországi bankszektorban a közvetlen külföldi tulajdon hányada 89 % A bankok többsége zártkörű részvénytársaságként működik > ez leszűkíti a belföldiek tulajdonszerzésének a mozgásterét A vállalati hitelezés jelentős hányada külföldi tulajdonú bankoktól származik Jelentős a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó tulajdonosi hitelek állománya > vagyis „megkerülik” a Magyarországon bejegyzett hitelintézeteket 1/14/13 10

A vállalati hitelezés tendenciái Az előző negyedévben tovább szigorodtak a hitelfeltételek Tovább csökken a hitelezési képesség Továbbra is alacsony a hitelezési hajlandóság Tovább romlik a vállalati hitelportfólió Magasabb kamatfelár, kockázati prémium és különféle díjak Erősödik a tulajdonosi kölcsön és a tőkeemelés szerepe Az alapkamat csökkentés csökkentheti a hitelkamatokat A takarékszövetkezeti rendszer kitörési pont lehet 1/14/13 11

1/14/13 12

13 Dr. Parragh László, elnök, Kompaktor Emília, közgazdasági igazgató, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013. 3. 12. FDI hozam Megnevezés 2006-2008. évek 2005. év végi FDI állományhoz viszonyítva 2009-2010. évek 2008. év végi FDI állományhoz viszonyítva Összesen 42 16 ebből Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 45 31 Feldolgozóipar 37 20 Szolgáltatások 47 15 Kereskedelem, javítás 33 4 Szállítás, információ és kommunikáció 38 21 Pénzügyi tevékenység 58 26 Többi szolgáltatás 53 13 Forrás: MNB, saját számítás

A KKV termelékenység – foglalkoztatás – jövedelem színvonal összefüggései: A fejlett országokban a KKV foglalkoztatja a létszám cca. 60 - 65 %-át, termeli a GDP 55 - 60 %-át Magyarországon a KKV foglalkoztatja a létszám 55 – 60 %-át, de a GDP mindössze 30 – 35 %-át állítja elő Rendkívül alacsony hatékonyság Nagyvállalati értékelőállítás 12 M Ft/fő/év (EU átlag 14,5) KKV értékelőállítás 4 M Ft/fő/év Kitörési lehetőség: technológia fejlesztés + képzés

40 cm-es kilátó, Bodrogkeresztúr 1/14/13 16

EU-s források Elrontott célmeghatározás Magas elosztási költségek, „súrlódási veszteség” Rosszul működő közreműködői intézményrendszer A támogatásintenzitás rendre alacsonyabb, mint amit az EU előír 5000 fő alatti települések problémája Álságos pályázatok kényszere 200 – 400 napos kifizetések A gazdaság szereplői kiábrándultak az EU-s források magyar rendszeréből 2014 – 2020 stratégiájának felelőssége 1/14/13 17

1/14/13 18

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ország 1 főre jutó GDP PPS EU-27 %-ában 2011 régiók száma 2009 országosan legszegényebb 20-ban leggazdagabb 20-ban Csehország 80 8 − 1 Szlovákia 73 4 Magyarország 66 7 Lengyelország 64 16 5 Románia 49 6 Bulgária 46 Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 1/14/13 19

Kamarai részvétel az EU-s források elosztásában: 2020 Kamarai részvétel az EU-s források elosztásában: Célok meghatározása Mikro- és KKV-k körében a kicsi összegű, de nagy számú pályázatok kezelése Hatékonyság mérése Együttműködés a területi kormányzati döntéshozók és a területi kamarák között A közbeszerzés további korszerüsítése

Nyomasztó problémák: Növekedés! 2121 Nyomasztó problémák: Növekedés! Belső fogyasztás stagnálása / csökkenése Külpiacok bizonytalansága Beruházások történelmi mélypontja Adminisztráció és bürokrácia tényleges csökkenése A végrehajtó hatalom és a politikai döntéshozók közötti disszonancia Energiaárak Mikrók deviza eladósodottsága

A gazdaság számára fontos eredmények: 2222 A gazdaság számára fontos eredmények: Alrendszerek átalakításának megkezdése, főképp Szakképzés Felnőttképzés Felsőoktatás Munkaerőpiac átalakítása Foglalkoztatottság megőrzése, élőmunka terhek csökkentése Közteherviselés átalakítása és segélyezési rendszer átalakítása Adózási szabályok módosítása: 10 kisadó eltörlése, 500 Millió forint adóalapig 10% adókulcs, beruházáshoz szükséges 51 engedély harmadának eltörlése, kistermelői élelmiszerfeldolgozás értékesítési feltételeinek könnyítése stb. Adminisztráció csökkentése - „Egyszerű Állam” Kamarai regisztráció Széchenyi kártya folyamatos fejlesztése

Külgazdaság fejlesztés: 2323 Külgazdaság fejlesztés: A magyar export 80 %-a az EU-ba irányul, ahol recessziós veszély van A Kárpát medence, mint üzleti régió minden itt lakó érdekében újraépíthető „Keleti nyitás” támogatása Vegyes kamarai hálózat felerősítése, tagozatok bővítése Együttműködés a kormányzat és az MKIK között: Kárpát Régió Üzleti Hálózat és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megalakítása Óriási vállalkozói érdeklődés! Kamara mindenütt van

Felsőoktatás: A gazdaság igényeit is figyelembe vevő képzés 2424 Felsőoktatás: A gazdaság igényeit is figyelembe vevő képzés Oktatott szakok áttekintése, intézményi stratégiák módosítása Egyértelmű felelősségi pályák kialakítása a döntéshozatalban Idegennyelv tudás folyamatban történő számonkérése Természettudományos szakoknál és mérnökképzésnél gyakorlatorientáció Nemzeti munkaerő mérleg, pályakövetés Kutatás-fejlesztés segítése és ösztönzése A gazdaság szereplőinek anyagi részvétele a képzésben

2525 Szakképzés: Duális szakképzés bevezetése, munkatevékenységbe ágyazott képzés Fellépés a lemorzsolódás ellen 8 osztályra épülő, 3 éves szakmunkás képzés Gyakorlati képzés erősítése, 1/3-ad közismeret, 2/3-ad szakmai ismeret Új OKJ, áttekinthető, letisztult szakmarendszer (1303 szakképesítési kimenetből 632) Munkaerőpiaci igényekhez illeszkedő normatív finanszírozás Nemzetközi verseny sikerek A válság ellenére javult a saját szakmájukban 9 hónapon belül elhelyezkedők aránya Javult az elhelyezkedők aránya

www.mkik.hu