Életközösség- házasság- család a XXI Életközösség- házasság- család a XXI. században – utópia vagy az egyetlen kiút? Kopp Mária, Skrabski Árpád www.magtud.sote.hu 2007. február 10. Házasság Világnapja, Pécs

Mennyiben alakult ki új helyzet az utolsó évszázadban? Korábban szigorúan szabályozott közösségi lét – a házasság, család helye ebben nem volt megkérdőjelezhető ma felbomlottak a korábbi közös normák által szabályozott közösségek- egy-egy ember számtalan „közösség” része, ugyanakkor magányos a bizalmon alapuló, életre szóló valakihez tartozás a legalapvetőbb lelki-testi igény – szülő-gyermek, házastársi kapcsolat

A bizalmon alapuló, életre szóló kapcsolatok jelentősége A külső világ bizonytalansága, ellenségessége miatt soha nem volt ilyen fontos az életre szóló elkötelezettség, bizalom - mind a gyermekek megfelelő szocializációja -mind a felnőttek testi-lelki egészsége szempontjából - a fogyasztói társadalom üzenete: az emberi kapcsolatok is fogyasztási cikké váltak- jobb partnerre cserélni a megunt régit

A fogyasztói szemlélet következményei: Magányosan szorongó, depressziós emberek tömegei- ma már 40 év alatt a leggyakoribb munkaképesség csökkenést okozó állapot leginkább manipulálhatóak, ez a fogyasztói társadalmat mozgató erők célja Erkölcsi tartás, közös normák nélküli, anómiás emberek tömegei Unalommal, belső ürességgel jellemezhető fiatalok- drog, agresszió Önrontó körök kialakulása: az anómia, értékvesztés átörökítése

Depresszió súlyossági csoportok

A fogyasztói ideológia jellemzői: Az ember célja az egyre több fogyasztás, ez az önértékelés alapja, Deklaráltan fogyasztási cikké válnak az emberi kapcsolatok is, természetes jobb partnerre cserélni a meguntat, csak a saját siker számít, ennek érdekében akárkit tönkre lehet tenni, az egyéni siker érdekében lehet hazudni, rágalmazni, a részvénytársaságok erkölcsi nihilizmusa, amelyeknek deklarált célja a részvényesek profitjának maximalizálása, nem számít, ez mennyi emberi igazságtalanságot eredményez (Corporation dokumentumfilm)

A fogyasztói értékrend és az anómia kapcsolata Az értékrenddel nem rendelkező, magányos ember a legjobb fogyasztó, leginkább manipulálható a reklámok által az ép személyiségű, nem anómiás ember, társadalom ellent tud állni a manipulációknak, mivel erős személyes kapcsolatai, belső értékrendje, életcéljai megvédik

Miért veszélyes az anómiás állapot? Társadalmi normák, közös erkölcsi elvek meggyengülése (Dürkheim, Andorka Rudolf) A szocializáció alapja, hogy bízhatok azokban, akikhez tartozom, a társadalom működése kiszámítható a életnek van célja és értelme ennek hiánya állandó bizonytalanságot, „tanult tehetetlenséget”, krónikus stressz állapotot eredményez

A bizalom a társadalom testi, lelki, gazdasági fejlődésének az alapja Fukuyama:az amerikai társadalom fejlődésének gyökere: megbízhatóság, igazmondás, ennek megsértése a legsúlyosabb társadalmi szankciókkal jár Ennek kialakulásában alapvető a család szerepe a léleknek az azonosságtudat olyan fontos, mint a testnek a kenyér hiánya a társadalom széteséséhez, erkölcsi és gazdasági zülléshez vezet

Az anómia gyakorisága ma Magyarországon végzettség szerint: A teljes népesség 46 %-a nem anómiás 54 % -ot anómiás lelkiállapot jellemez, ez az arány a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű rétegben 74 % a nyolc általánost végzettek között 64 % A legmagasabb anómiaérték 48-szor magasabb bizalmatlansággal, 21-szer magasabb rivalizálással, írigységgel jár együtt

A mai helyzet pozitív és negatív jellemzői

A nők új helyzetének pozitív oldala: A nők iskolázottsága védi a gyermekek, a férfiak, a család egészségét A nők sokrétű szerepe a társadalomban kihívás mind a nők, mind a férfiak számára Etológiai örökség: hímeknél dominanciára törekvés, nőstényeknél a fészek, utódok védelme Ne a nő legyen jobb férfi, mint a férfiak, hanem kölcsönösen tanuljunk egymástól

A család szociológiai funkciói Közös gazdasági tevékenység (ma újra kell teremteni) Gyermekvállalás, a társadalom reprodukciója- a demográfiai krízis megoldása Szocializáció- a közös normák, értékrend, magatartási minták megtanulása Felnőttek pszichés védelme

Melyek a pozitív változások? Korábbi érdekközösség – házasságok, regények témája, gyerekkori élmények Magas gyermekhalandóság Nők helyzete - első orvosnők, nagy királynék példája (Fest Sándor- Skóciai Margit, Malcolm) Ma az életszövetség a cél – nincs kényszer

Családfejlődés A család gazdasági egység: - házasság anyagi szempontok szerint, a földesúr beleszól a jobbágy házasságába, földnélkülieknek megtiltják. - a házasságon kívüli szexualitás tolerált, a szerelmi viszony házasságon kívüli, az így született gyermekeket felnevelték. - a gyermekek fiatal korukban más családhoz szegődtek, - a gyermekek 25 %-a meghalt

Családfejlődés XVI-XVII. sz. korlátozott patriarchális XVIII. sz-tól zárt, otthonközpontú, nukleáris. A család elveszíti gazdasági alapját – az érzelmi individualizmus kibontakozása Háború a család körül: A kritikusok meg akarják szüntetni, a neotradicionalisták meg akarják védeni a hagyományos családot

Mi lehet a problémaközpontú jövőkép? A krízis újszerű fejlődés alapja lehet Érdekközösség helyett valódi életközösség- mivel a választás ma szabad a férfiak és nők közös értékei – új típusú kapcsolatok, a fiatalokat felkészíteni a családi életre, kommunikációs csapdák elkerülése alapvető

Családfejlődés Trieszt-Szentpétervár vonal: Nyugaton késői házasságkötés, az egzisztencia megteremtését követően Keleten korai házasságkötés, a szülők befogadják az új párt A rendszerváltást követően terjed a nyugati minta Magyarországon

A család alapvető testi-lelki egészségvédő szerepe A szerető, harmonikus család a legfontosabb egészségvédő tényező az emberek túlnyomó többsége ilyen családot szeretne- miért nem sikerül? Az ellenségességgel teli, agresszív, bántalmazó család, szülő a legsúlyosabb veszélyeztető tényező A családon belüli konfliktusok, nehézségek megelőzése alapvető népegészségügyi feladat volna

Feminista csapda: Nem lehet szembeállítani a női és férfi érdekeket Finnországban a nők kényszerítették ki a férfiakat védő népegészségügyi programot Észak-Karéliában - nem akarjuk, hogy a férjeink meghaljanak Familista, nem feminista szemlélet szükséges

Az életszövetség jellemzői Önkéntes vállalás mindkét fél szempontjából Új alak, nem pozitív illúzió Skrabski Árpád: A boldogságkeresés útjai és útvesztői www.avkf.hu Akarom hogy legyél - ezzel szemben a másik legyőzése, kisebbségi érzés

Az életközösség ismérvei Nem lehet birtokolni, elkötelezettség útján részévé lehet válni. A közösségi érzés elnyomja a hatalomra törést. (Adler, Allport) Szereteten alapul: „Jó hogy vagy, azt akarom, hogy még inkább legyél.” Olyan intim kapcsolat amelyben nem korlátozzák, hanem tágítják egymás terét. (Allport) Mindkét félben meglévő transzcendens igény - az élet értelmének közös keresése - felbonthatatlan egységet hoz létre.

Az érdekközösség ismérvei Birtokolni és kontrollálni akarja a kapcsolatot 1. kompromisszumos megállapodás, ennek sajátos értelmezése, 2. a másik terének korlátozása, 3. a másik kiszolgáltatott helyzete (anyagi, lelki), 4. következmények: gyakran erőszak a családban

A társas támogatás pszichofiziológiája, protektív szerepe: Oxitocin, vasopressin központi szerepe - S Knox, SW Porges munkássága a társas támogatás hatásának közvetítésében az oxitocin és vasopressin központi szerepet játszik - krónikus stressz- állapot megelőzése -anya-gyerek, intim, bizalomteli testi kapcsolat 1982- A szorongás pszichofiziológiája, Ideggyógyászati Szemle társadalmi tőke, bizalom- védőfaktor!

Korai stresszérzékenység “Szociális stresszmodell:”: anya-gyermek kapcsolat, a kötődés zavara - a leszakadó rétegekben ma gyakoribb “protest, despair, detachment”- a sérülékenység fokozódása, “huzalozva” az agyban Kötődés-elmélet- Bowlby, 1969, Hermann Imre, Fónagy Péter Koragyerekkori kontroll-élmények - nagyobb stressz-tolerancia - modern gyermeknevelési paradoxon - inadekvát coping

A házasságot veszélyeztető tényezők A házastársi kapcsolatot állandóan építeni kell Érdeklődni kell a partner munkája, érdeklődési köre iránt (együttműködő házaspárok). A munkahelyen kialakulhat másokkal intenzív szellemi együttműködés. A munkahelyi „csapatépítés” rombolhatja a házastársi kapcsolatokat. A válás azzal kezdődhet, ha valamelyik fél olyan önálló társaságot alakít ki, amelyiknek a másik nem része.

Az idősek szerepe a családban Generációs felelősség: nem a saját problémái, hanem a fiatalok sorsa érdekli. Szeretne segíteni, illetve adni a fiataloknak. Létre kell hozni a fiatalok és idősek együttműködését. Szembe kell néznie számos veszteséggel (státusz, befolyás, munkalehetőség, betegség). Az irreális teljesítmény-attitűd öngyilkossághoz vezethet. A személyiség érettségét meghatározhatjuk úgy, hogy egyre kevesebb feltétellel képes koherens létezésre (megbízhatóság, életcélok, élet értelme)

A magyar társadalom ma is családbarát A házasságot, életközösséget tartják a boldogság forrásának Általában monogám kapcsolatok, a csalódások után új „ideális” partner keresése

A magyar társadalom családbarát: 87.3 % a házasságot tartja a legjobb életformának, 70,5% úgy véli, nem lehet igazán boldog, akinek nincs gyermeke. (Pongrácz Tiborné) Kívánt gyerekszám Gyerekszám Abortusz házas 2.23 1.31 0.29 élettárs 2.09 1.14 0.42

Milyen életformát tanácsolnak a fiataloknak % Pongrácz Tiborné www.dmrek.hu % teljes po-puláció házasok fiatal házasok élettárs fiatalok egyedül éljen 2.4 1.7 1.6 2.6 1.8 7.7 4.3 3.6 21.8 18.8 élettárs & házas 58.2 56.0 74.5 66.8 76.7 házas-ság 29.1 35.6 19.0 6.8 1.0 nem tudja 2.7 2.5 1.4 2.0

Litvánia Belgium Finnország Ny-Németország Szlovénia Lengyelország Nem lehet igazán boldog, akinek nincs gyermeke Litvánia Belgium Finnország Ny-Németország Szlovénia Lengyelország Kelet-Németország Csehország Hollandia Olaszország Magyarország 21,3% 31,8 % 41,6 % 49,0 % 51,3 % 54,5 % 59,5 % 60,6 % 61,7 % 62,1 % 70,5 % Pongrácz Tiborné www.dmrek.hu

Kívánt/tervezett gyerekek száma Nem akar gyereket 2,5 % Egy gyereket szeretne 11,3 % Két gyereket szeretne 60,3 % Három gyereket szeretne 20,4 % Több gyereket szeretne 5,5 %

A nemek közötti kölcsönhatás jelentősége: A nők anyagi helyzettel való elégedetlensége fontosabb veszélyeztető faktor a férfiak számára, mint a férfiak saját elégedetlensége (a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul) Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678. A nők iskolázottsága igen fontos védőfaktor a férfiak részére

A nők szerepe a középkorú férfiak életkilátásaival kapcsolatban: Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

A nők megváltozott helyzetének kihívásai: A fogamzásgátlás új körülményei: A nemek közötti viszony alapjaiban változott meg A gyermekvállalás valóban vállalás lenne, azonban ez egyáltalán nincs így, A kívánt gyermekek nem születhetnek meg

Alapvető probléma a családok, a gyermeket akarók kiszolgáltatottsága Munkahelyi kiszolgáltatottság - pl. áruházláncok Egzisztenciális bizonytalanság Az iskolázott nők hátrányos helyzete Fogyasztói szemlélet a gyermekvállalással kapcsolatban

Népesedési helyzet: Utoljára 1980-ban volt pozitív a népesedési arány Magyarországon 1992-ben lépte át először a 30 ezret a fogyás 1999-ben 48 565 fő fogyás 2001-ben 35.136 fő fogyás- 13.429 javulás, ez 28 %-os javulás 1999-hez képest, visszafordítható a negatív tendencia 2003-ban ismét 41.176, 2004-ben 37 355 fő fogyás (1000 lakosra számítva -3,7)

Nemzetközi összehasonlítás: Ilyen mértékű népességfogyás csak a Baltikum országaiban, Oroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában tapasztalható. A szomszédos országok közül Szlovákiában (-0.1), Szlovéniában(- 1.1), Csehországban(-1.7) is sokkal jobb a helyzet (Demográfiai Évkönyv, 2004)

A norvég példa: Gro Harlem Brundtland miniszterelnök, öt gyermek édesanyja, WHO elnök a férfiak önértékelésében is fontosak a családi feladatok – hetente egy nap otthon a gyerekkel nem csak a nők, de a férfiak várható élettartama is nőtt az egyik legjobb népesedési helyzet (+3.1)

Terhességek számának alakulása 1980 és 2004 között

Az abortuszok aránya az összes terhességen belül

Módszertan A minták a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 16, illetve 18 év felett Hungarostudy 1988: 20.902 személy Hungarostudy 1995: 12.463 személy Hungarostudy 2002: 12.640 személy Keresztmetszeti, hosszmetszeti összefüggések

Módszerek Hungarostudy 2002 kérdőíves vizsgálat 117 kérdéscsoport (kb. 300 kérdés) Egészségi adatok, betegségek, bio-pszicho-szociális háttértényezők 12634 személy (5654 férfi, 6980 nő), otthoni interjú A kérdezőbiztosi feladatot a Védőnői Szolgálat munkatársai végezték

Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei Pszichoszociális faktorok: ·      megbirkózás ·      társas támogatás ·      ellenségesség ·      társadalmi tőke ·      reménytelenség .      impulzivitás ·      elégedettség ·      életcélok · vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzők ·      demográfiai jellemzők · a viszonylagos lemaradás mutatói Életminőség és egészségi indikátorok: . WHO életminőség kérdőív . egészségi állapot jellemzői Mentális egészség mutatói: ·     Beck Depresszió Skála, ·     Szorongás-skála Vitális kimerültség Életmód és stressz: ·   dohányzás ·    alkohol ·    drog ·  munka-, kapcsolati stressz      · életesemények, szükségletek 

A jó párkapcsolatban élők Házastársa, élettársa az önhöz legközelebb álló személy, bizalmasa? Problémáikat közösen szokták megoldani? Házastársával (élettársával) közösen töltik szabadidejüket? „3” értéket adó házasok: 5250 (86.1%) élettársak 570 (82.8%)

A partnertől kapott támogatás Házastárs, élettárs segít ] A partnertől kapott támogatás Házastárs, élettárs segít % nem 1,7 keveset 2,5 átlago-san 8,8 nagyon 79,4 összesen 100,0

Segítség, amire a partnerüktől számíthattak 1988-ban, 1995-ben, 2002-ben a nők a férfiak

Kívánt/tervezett gyerekek száma Alapelv: a kívánt gyermekek megszületését kell támogatni! Mit jelent ez a mai magyar társadalomban? Nem akar gyereket 2,5 % Egy gyereket szeretne 11,3 % Két gyereket szeretne 60,3 % Három gyereket szeretne 20,4 % Több gyereket szeretne 5,5 %

Hol születnek meg kevésbé a kívánt gyermekek? A felsőbb végzettségű nők és férfiak egyaránt több gyereket szeretnének, ezzel szemben közöttük születnek meg legkevésbé a kívánt gyermekek! Miért? A társadalom nem támogatja, hogy a magasabb végzettségű nő pl. az otthoni segítséget kifizesse, hogy ezzel a hivatásában is eredményeket érjen el, nem kompenzálják, hogy eleve hátrányba kerül a hivatása terén, ami pedig az államnak is nagy veszteség

A kívánt és a tényleges gyerekszám eltérése iskolázottság szerint, a 45 évnél fiatalabb magyar nők között:

Tervezett és tényleges gyerekek számának különbsége a 42 évesnél fiatalabb férfiak körében, végzettség szerint (tanulók nélkül)

Tervezett és tényleges gyerekek számának különbsége a 42 évesnél fiatalabb nők körében, végzettség szerint (tanulók nélkül)

Hogyan segítsük elő a kívánt gyermekek megszületését? A kívánt gyermekek megszületése az egész társadalom ügye - állam, munkahelyek, önkormányzatok felelőssége, különben nem lesz nyugdíj és egészségbiztosítás Pl. “Otthon segítünk” mozgalom támogatása Biztosítani, hogy a nők képzésének eredménye ne vesszen el - az iskolázott nők kompenzálása, ha gyermeket vállalnak

A magasabb végzettségű nők hátrányos helyzetének kompenzálása: Ne csak általában a társadalom, hanem a munkahelyek, önkormányzatok vállalják a családbarát attitűdöt Ez azonban hosszú távú érdek, az államnak komolyan kell támogatnia azoknak az érettségizett, szakközépiskolát, egyetemet végzett nőknek a gyermekvállalását, akiknek ez jelenleg rendkívüli anyagi és szakmai hátrányt jelent.

A családi állapot szerepe a kívánt gyermekek megszületésében Nemek közt nincs különbség Egyértelmű kapcsolat mutatható ki a különböző állapotok és a gyerekvállalási kedv közt élettársi kapcsolat nem kedvez a gyermekvállalásnak – mégis fontos a papír? elváltak esetében nagyobb az eltérés – szintén a gyerekvállalás és a biztonság kapcsolatára utal

A kívánt gyermekek száma a vallásgyakorlás függvényében, 41 éves korig

Kívánt gyermekek száma a vallásosság függvényében, 41 éves korig

A vallás fontossága és a gyerekszám kapcsolata (31 éves korig) (variancia-analízis, életkor, végzettség és nemek szerint korrigálva)

A vallásgyakorlás és a gyerekszám kapcsolata (32-41 éves kor) (variancia-analízis, életkor, végzettség és nemek szerint korrigálva)

Partnertől várható támogatás, élettársi kapcsolatban még fontosabb A gyermekvállalás pszichológiai háttértényezői lépésenkénti regresszió-elemzés szerint: Legfontosabb: Partnertől várható támogatás, élettársi kapcsolatban még fontosabb összesen 15 %-ot, nőknél 12 %-ot, férfiaknál 22 %-ot magyaráz a gyerekszám különbségeiből Hány gyereket szeretne? További 9 % Vallás fontossága Szomszédtól várható támogatás Kooperativitás Munkahelyi kontroll nőknél negatív, ffiaknál pozitív

A gyermekvállalás szociális háttértényezői: Nőknél az anya, férfiaknál az apa iskolai végzettsége a legfontosabb negatív tényező, iskolázottság is - idősebb korban vállalnak gyereket Férfiaknál a saját anyagi helyzet pozitív Nőknél a család anyagi helyzete pozitív Az anyagi helyzet további jellemzői negatívak, pl. gépkocsi-tulajdon

A gyermekvállalás és az egészségi állapot: Férfiaknál az egészségi állapot önbecslése pozitív kapcsolatban Nőknél negatív kapcsolatban A gyermek vállalás ára ma: A nők esetében rosszabb pszichológiai és általános egészségi állapot, kevesebb segítség barátoktól, kollégáktól ez a társadalom bűne, mások helyett is vállalt felelősség

Alapvető probléma a családok, a gyermeket akarók kiszolgáltatottsága Munkahelyi kiszolgáltatottság – pl. áruházláncok Egzisztenciális bizonytalanság Az iskolázott nők hátrányos helyzete Fogyasztói szemlélet a gyermekvállalással kapcsolatban

A bántalmazás hatása (OR) a lelki zavarok kialakulására (Csoboth Csilla, 2005)(Better Health for Women, 1998) BDI Szorongás Partner 3.155 2.914 Fontos személy 2.206 2.580 Elmúlt év 2.781 2.425 Félelem a családban 3.691 4.940 Szexuális erőszak 3.075 3.744

Depressziós tünetegyüttes előfordulása

Az aktív korosztályban a munka központi szerepe: Két probléma: ha nincs, bizonytalan, vagy ha túl sok az alacsony munkahelyi biztonság, az alacsony kontroll, a társas támogatás hiánya és a hét végi munka a depressziós tünetegyüttes igen szignifikáns előrejelzője Nőknél a főnökkel való elégedettség fontosabb A depresszió megelőzésében a jövedelemmél fontosabbak a fentiek 2001-es EU-dekrétum - a munkahelyi vezetők munkaköri kötelessége a lelki egészség megőrzése a munkahelyen!

Alapvető, a teljesítmény szempontjából nem szükséges kötöttségek minimalizálása A jól-lét kritériuma a kontroll élmény a munkaidő rugalmassága – az EU-ban nálunk legalacsonyabb (12 %) azoknak az aránya, akik rugalmasan oszthatják be a munkaidejüket, Svédországban 58 %. A röghöz kötöttség minimalizálása - heti egy napnál több telemunka - nálunk a legalacsonyabb, Hollandiában a leggyakoribb Kiszabadulás a fizikai tér fogságából – a szabadság új értelmezése és korlátai

Mit kell tenni? Családi életre való felkészülés támogatása A kívánt gyermekek megszületésének támogatása A magasabb végzettségű nők hátrányos helyzetének ellensúlyozása A munkahelyi kiszolgáltatottság kontrollja - szemben áll az ország érdekeivel, nyugdíj, egészségügyi krízis! Segíteni a családon belüli bizalmat, az életközösség fennmaradását!

Irodalom: Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62,351-367. Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Sciences and Medicine 51, 1350-1361. Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, 78-85. Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678. Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest Kopp M, Kovács M (2006) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest