Dr. Kovács Árpád Államháztartási pozíciók I. negyedévében

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
Advertisements

A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
GKI Zrt., Gazdasági folyamatok, 2008 Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt április 2.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Az adórendszerek változásai az elmúlt évtizedekben Halmosi Péter.
Az Európai Unió története
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
Rácz Margit MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgató Szeptemberi helyzetkép az eurózóna válságáról.
Rácz Margit MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgató Válság és válságkezelés az eurózónában.
Helyzetértékelés és kérdésfelvetések dr. Oszkó Péter november 14.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
Inflációs Jelentés november Kovács Mihály András.
Inflációs Jelentés február elemzői fórum Kovács Mihály András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
GKI Zrt., Öngólok után – kell egy gazdaságpolitika Szeged, október 1. Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
EU II..
Készítette: Ékes Ildikó és Cserháti Ilona
Agrárgazdaság és a mai vidék viszonya és mai konfliktusai Dr. Buday-Sántha Attila egyetemi tanár.
GKI Zrt., Bizalom és beruházás Budapest, május 19. Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt.
Felsőoktatási munkatársak képzési célú mobilitása - STT 2014/2015.
Magyar államadósság és a kötvénypiac
„Családtámogatások, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézió” műhelykonferencia Budapest, november 24. Dr. Pulay Gyula, főigazgató, ÁSZ.
A magyar gazdaság várható helyzete
Kormányszóvivői tájékoztató. Tájékoztató a gazdaságról Dr. Veres János pénzügyminiszter szeptember 14.
Budapest, március1 Dr. Kovács Árpád Gondolatok az államháztartás működéséről.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Inflációs jelentés Elemzői fórum Kiss Gergely február.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
A világgazdasági régiók növekedése (előző év = 100)
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Lesz-e növekedés az „elrugaszkodás éve (2012)” után? március 26. Dr. Molnár László Vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. „2012 igazi rejtélye nem.
A felsőoktatási intézmények gazdálkodásának szabályozása az új felsőoktatási törvényben Prof. Dr. Katona Tamás.
A magyar költségvetésről másképpen
Áttekintés a gazdaság állapotáról Prof. Bod Péter Ákos Budapest, március 27.
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
Hogyan pályázzunk ? Az EUGA program az innováció szolgálatában Vicze Gábor.
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
Fizetési mérleg jelentés
„I. Alternatív finanszírozási stratégiák” Sopron, október 3.
Makrogazdasági kilátások, december Magyar Nemzeti Bank Pellényi Gábor december 18.
A magyar mezőgazdaság szerkezete
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – szeptember Magyar Nemzeti Bank Gábriel Péter, igazgató szeptember 24.
Az oktatás, az egészségügyi, valamint a szociális ellátás, mint versenyképességi tényezők Április 6. Dr. Molnár László Vezérigazgató GKI Gazdaságkutató.
Franciaország – Magyarország Bilaterális gazdasági kapcsolatok Nikoletti Antal Helyettes Államtitkár NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM.
Újabb megszorítások: Varga Mihály november 3. Költségvetés 2009.
Magyar-román gazdasági kapcsolatok Bogár Ferenc gazdasági tanácsos.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
A magyar gazdaság helyzete 2009 őszén MKIK, 2009 október 14
Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai
Első vállalati tapasztalatok az EU felvétel után
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
Dr. Papanek Gábor Európa versenyképessége
A foglalkoztatáspolitika jövője az Európai Unióban
Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Dr
Fizetési mérleg jelentés április
Az ÁFA-csökkentés szükségessége és hatása a zöldség-gyümölcs ágazatban
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Fordulatok után / fordulatok előtt
Friedrich Ebert Stiftung Szociális párbeszéd és ipar 4.0 konferencia
GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS, 2015’
A magyar gazdaság versenyképessége:
Előadás másolata:

Dr. Kovács Árpád Államháztartási pozíciók 2009. I. negyedévében XVII. Vezérigazgatói Találkozó Röjtökmuzsaj Dr. Kovács Árpád Államháztartási pozíciók 2009. I. negyedévében 2018. szeptember 17.

Témakörök az állam gazdasági funkciói, a közháztartás, a világ változásai, a nemzeti versenyképesség, ezen belül az államháztartás, a központi költségvetés szerepe, és pozíciói 2009. I. negyedévében. 2018. szeptember 17.

2018. szeptember 17. AZ ÁLLAMSZERVEZET TELJESÍTMÉNYE EGYÜTTMŰKÖDÉS HATÉKONYSÁG Részvételre, kooperációra buzdító magatartás Célszerű, eredményes gazdálkodás Konszenzus képes tevékenység Reagáló képes működés Elszámoltatható tevékenység Átlátható működés ELLENŐRIZHETŐSÉG AZ ÁLLAMSZERVEZET SZABÁLYOS MŰKÖDÉSE TÖRVÉNYESSÉG Esélyegyen- lőséget, mások gondolatát befogadó szabályozás Törvényeket, szabályokat követő magatartás 2018. szeptember 17.

A versenyképességet meghatározó tényezők és feltételek Globális verseny, világgazdasági kilátások Kulturális és hagyománybeli tényezők Társadalmi és politikai tényezők Állami intézmények, kor- mányzat (államháztartás) Versenyképesség Technológiai, technikai tényezők Vállalati szféra Nemzetközi szerve- zetek és intézmények, integrációs feltételek 2018. szeptember 17.

A jelenlegi költségvetés makrogazdasági kockázatai 1. (ÁSZ 2008 A jelenlegi költségvetés makrogazdasági kockázatai 1. (ÁSZ 2008. november) A 2008. évi teljesítmény túl optimista előrejelzésére épül (GDP-növekedés, export alakulása, infláció) Irreálisan alacsony a foglalkoztatottak számának 0,6%-os csökkenési prognózisa A foglalkoztatás lényegesen nagyobb arányú csökkenése érezhetően kihat a keresettömegre, ezen keresztül a háztartások fogyasztására és a költségvetés bevételeire 2018. szeptember 17.

2018. szeptember 17.

GDP növekedési index 2018. szeptember 17.

2018. szeptember 17.

2018. szeptember 17.

Nemzetközi versenyképességi rangsor Forrás: World Competitiveness Yearbook, 2018. szeptember 17.

A GDP és az egy főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme az EU-ban és az USA-ban (%) Forrás: European Commission: Economic forecast, Autumn 2008. 2018. szeptember 17.

A potenciális GDP növekedési üteme (%) Ország 1982-1991 1992-2001 2002 2003 2004 2005 Belgium 2,1 2,3 1,9 2,0 NSZK 3,9 1,6 1,5 1,7 Görögország 1,2 2,6 3,1 3,3 3,5 Spanyolország 2,9 2,8 2,7 Franciaország 2,2 Írország 3,6 7,2 6,6 5,2 5,3 4,7 Olaszország 2,4 1,8 1,4 Hollandia Ausztria Portugália Finnország 2,5 GMU Dánia Svédország Egyesült Királyság EU-15 USA 3,2 3,0 Megjegyzés: Luxemburgra nincs adat.. A potenciális GDP-t a COBB-Douglas termelési függvény megközelítéssel becsülték. Forrás: OECD Economic Outlook, 2004. No. 75., 2004/2 2018. szeptember 17.

Egy órára jutó kibocsátás A termelékenység éves átlagos növekedési üteme az EU-ban és az USA-ban (%) Ország GDP/foglalkoztatott Egy órára jutó kibocsátás 1961-1990 1992-1996 1997-2001 2002-2006 1990-1995 1995-2003 2004 Belgium 3,2 1,3 1,4 2,3 1,6 3,6 Németország 2,7 2,8 2,1 3,5 1,9 0,7 Görögország 4,2 0,1 3,4 0,6 3,1 3,0 Spanyolország 1,8 0,2 0,5 -0,3 Franciaország 3,3 1,2 Írország 3,9 4,1 4,9 Olaszország 1,0 Luxemburg 2,5 1,5 0,9 1,1 3,7 Hollandia 1,7 Ausztria Portugália 4,7 2,4 0,3 Finnország 2,2 2,6 Euro area n.a. Dánia Svédország 2,0 Egyesült Királyság 2,9 EU-15 Magyarország 3,8* 5,6 AU-10 (új tagok) EU-25 USA Megjegyzés: n.a.: nincs adat Forrás: European Commission: Economic forecast, Autumn 2008., EUROSTAT; * becsült adat 2018. szeptember 17.

Forrás: Költségvetési előirányzatok, Pénzügyminisztérium 2018. szeptember 17.

Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2009 között terv 2018. szeptember 17.

Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2009 között terv 2008-tól módszertani változás 2018. szeptember 17.

Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1993-2009 között terv 2018. szeptember 17.

Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1993-2009 között terv 2018. szeptember 17.

Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2009 között terv 2018. szeptember 17.

A főbb költségvetési kiadási tervadatok indexei 1993-2009 Forrás: Költségvetési törvények 2018. szeptember 17.

Államadósság-állomány adatok 2008. III. n. év végén Kötelezettség Ebből: hitel Nem pü. Vállalatok 44 535 16 489 Államháztartás 18 620 1 545 Háztartás 9 166 8 492 Forrás: MNB, Nemzetgazdasági pénzügyi számlák, konszolidált, időszakvégi állományok 2018. szeptember 17.

Államadósság-állomány növekedési adatok 2007. III. n. év és 2008. III Államadósság-állomány növekedési adatok 2007. III. n. év és 2008. III. n. év között Kötelezettség Ebből: hitel Nem pü. vállalatok 2440 1490 Államháztartás 566 -215 Háztartás 1544 1502 Forrás: MNB, Nemzetgazdasági pénzügyi számlák, konszolidált, időszakvégi állományok 2018. szeptember 17.

2018. szeptember 17.

Makrogazdasági prognózisok 1. Makrogazdasági jellemzők 2008 2009 Benyújtott költségvetés PM módosított EU január GDP növekedése előző évi áron % 1,8 1,2 -1,0 -1,6 Fogyasztói árindex % 6,4 3,9 4,5 2,8 Alkalmazottak számának vált. % -0,6 -2,0 Háztartások fogyasztási kiadása 1,1 0,2 -3,8 -2,6 Közösségi fogyasztás 0,5 0,1 Beruházás 1,0 4,0 -0,9 -4,0 Termékek és szolgáltatások exportja 7,6 4,1 -2,9 Termékek és szolgáltatások importja 8,1 2,4 -3,3 GDP értéke folyó áron Mrd Ft 27 220 28 490 27 690 27 370 GDP kiesés a benyújtott költségvetéshez képest   800 Államháztartási bevételkiesés 340 2018. szeptember 17.

Makrogazdasági prognózisok 2. Makrogazdasági jellemzők 2008 2009 Benyújtott költségvetés Várható PM módosított EU január GDP növekedése előző évi áron % 1,8 0,9 -1,0 -1,6 Fogyasztói árindex % 6,4 6,1 4,5 2,8 GDP deflátor 5,2 5,3 3,0 Háztartások fogyasztási kiadása 1,1 0,7 -3,8 -2,6 Közösségi fogyasztás -2,0 -0,8 0,2 0,1 Beruházás 1,0 -1,7 -0,9 -4,0 Termékek és szolgáltatások exportja 7,6 5,9 3,9 -2,9 Termékek és szolgáltatások importja 8,1 6,0 2,4 -3,3 GDP értéke folyó áron Mrd Ft 27 220 27010 27 690 27 370 GDP kiesés a jóváhagyott költségvetéshez képest   210 320 Államháztartási bevételkiesés  80 130 2018. szeptember 17.

A jelenlegi költségvetés makrogazdasági kockázatai 2. (ÁSZ 2008 A jelenlegi költségvetés makrogazdasági kockázatai 2. (ÁSZ 2008. november) Túlbecsülte az export növekedésének lehetőségét (3 százalék) Alulbecsülte (1 százalékpont) a hitelfinanszírozás visszaesésével járó fogyasztáskiesést (A lakossági fogyasztás 10 százaléka hitelből valósul meg.) Fennáll a „túlfékezés” kockázata! 2018. szeptember 17.

A legfrissebb EU előrejelzés tanulságai Nem vészhelyzeti prognózis A kormányok fő feladata a visszaesés ütemének fékezése. Ennek eredményeire a II. félévtől számít Az alacsony infláció segíti a lakossági fogyasztás és ezen keresztül a gazdaság stabilizálódását 2018. szeptember 17.

Vészhelyzeti prognózis Makrogazdasági jellemzők 2009 PM módosított „Vészprog-nózis” EU január GDP növekedése előző évi áron % -1,0 -3,0 -1,6 Fogyasztói árindex % 4,5 3,2 2,8 GDP deflátor 2,9 3,0 Háztartások fogyasztási kiadása -3,8 -3,2 -2,6 Közösségi fogyasztás 0,2 -0,8 0,1 Beruházás -0,9 -4,0 Termékek és szolgáltatások exportja 3,9 -2,9 Termékek és szolgáltatások importja 2,4 -2,5 -3,3 GDP értéke folyó áron Mrd Ft 27 690 26960 27 370 GDP kiesés a jóváhagyott költségvetés képest 730 320 Államháztartási bevételkiesés 300 130 2018. szeptember 17.

2018. szeptember 17.

A magyar GDP és az export eltérő trendvonala (változás az előző évhez százalékban) 2018. szeptember 17.

Az export alakulásának hatása a GDP-re A magyar export mintegy 80 százaléka a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatoknál koncentrálódik. Ez az export jelentős részben nem belföldi termelésen, alapul, hanem a kivitel céljából beszerzett importon. A multinacionális vállalatok által dominált ágazatok exportjának visszaesése elsősorban az exporthoz felhasznált import hasonló arányú csökkenését eredményezi, de közvetlenül csak kisebb arányban eredményezi a magyar hozzáadott érték mérséklődését. A közvetett negatív hatásokat mai ismereteink alapján még nem lehet megbecsülni sem. 2018. szeptember 17.

Kitörési pontok A belföldi felhasználás visszaesésének fékezése A hazai vállalkozások versenyképességének, túlélési esélyeinek javítása Európai Unió által támogatott programok Állami (kereslet) piac Közbeszerzés Lakáspiac 2018. szeptember 17.

Az EU-források alakulása Év Forrás típusa Költségvetésben megjelenő EU- források összesen (Milliárd forint) Kifizetendő, ill. megelőlegezendő EU források összesen (Milliárd forint) 2007. terv EU-forrás 467 658 Költségvetés 166 tény 287 455 172 2008. 633 823 221 2009. tény 775 1003 183 2018. szeptember 17.

Az ”állami piac” nagysága az EU-ban és Magyarországon Megnevezés EU-15 2007 2007 tény 2008 KP 2009 KP 2010 KP   Állami kereslet (piac) a GDP%-ban 10,0 12,1 10,8 10,6 Ebből: beruházások 2,4 3,6 3,5 3,2 3,3 Állami piac az összes kiadás %-ban 21,7 24,3 22,4 22,8 23,5 2018. szeptember 17.

Lefelé pörgő spirál Az export (dinamikája) mérséklődik A GDP visszaesik A költségvetés bevételei csökkennek Vissza kell fogni a költségvetési kiadásokat Tovább süllyed a háztartások fogyasztása, a közösségi fogyasztás és a beruházások Tovább zuhan a GDP, romlik a hazai vállalkozások versenyképessége 2018. szeptember 17.

Következetések A vészprognózisok önbeteljesítők lehetnek A megszorító intézkedések további visszaesést okoznak egyszerre több területen is , ez pedig további bevételkiesést jelent a költségvetésnek A hitelezési válság miatt leginkább érintett területekre szükséges az intézkedéseket koncentrálni Vezetés jégén: nem fékezni, kerülni a hirtelen mozdulatokat, óvatosan, de határozottan kormányozni 2018. szeptember 17.