A román, a gót és a reneszánsz művészet

Román művészet XI-XIII. sz. eleje Román = rómaias, Rómát utánzó Kialakulása: Franciaország, Németország, Itália Később Európa-szerte elterjed

Építészet Vaskos falak Félköríves boltívek Dongaboltozatok Bordás keresztboltozatok Oszlopok, pillérek Félköríves záródású ablakok, ikerablakok Rózsaablakok Bélletes kapuk Homlokzat: függőleges falsávok Jáki templom

Építészet Pisai székesegyház

Szobrászat Épületek tartozékai Egyszerűsített, elnagyolt formák Zömök, nagy test Érzelmeket nem fejeznek ki Ó- és újszövetségi jelenetek ábrázolása Szimbolikus értelműek

Festészet Falfestmények, kódexillusztrációk, miniatúrák A valóságos tér, háttér, fény-árnyék hiányzik Biblia pauperum: templomi festészet  bibliai történetek

Irodalom, zene Himnuszok, imádságok Kialakul a világi irodalom: – lovagi eszményt dicsőít  lovagénekek (pl. Roland-ének) – első magyar írásos emlékek: Halotti Beszéd és Könyörgés, Ómagyar Máriasiralom Zene: megjelenik a többszólamúság

Gótikus művészet XII-XIV. sz. Franciaországban alakult, majd elterjedt Németországban, Angliában és Magyarországon (Itáliában egyáltalán nem) Csökken az építészet kiemelt szerepe  önálló szobrok

Építészet Vázszerkezet: támív, támpillér, fiatorony Csúcsíves keresztboltozatok Rózsaablakok, kör- és csúcsíves idomok Bélletes kapuk Vízköpők (csapadék elvezetésére szolgáló kőszobrok)

Építészet Reimsi katedrális Kölni dóm

Építészet Notre-Dame Mátyás templom

Szobrászat Érzelmeket fejeznek ki az arcok Mozgásuk kifinomult, de erőteljes Szárnyasoltárok faragványai, domborművei

Festészet Emberi érzelmek kifejezése Finom vonaltervezés Pontosságra törekvő, természethű Üvegfestészet Freskók Olajfestmények Miniatúrák: – arany háttér kiszorul – gyakori hónap ábrázolás Sokszorosító grafika: fa- és rézmetszetek

Festészet rózsaablak M. S. mester: Mária és Erzsébet találkozása

Irodalom, zene Trubadúrkültészet  minnesänger (szerelmi dalnok) Dante: Isteni színjáték Vásári komédiások Drámák  3 műfaj: – misztérium (bibliai történetek), – mirákulum (szentek élete), – moralitás (erkölcsi tanítási célzatú)

Reneszánsz művészet XIV-XVI. sz. Újjászületést jelent  alapja az antik művészet Új korszak kezdete Tudományos és földrajzi kutatások, felfedezések

Eszmei háttér Humanizmus = emberközpontúság „Legfőbb érték a tudás” Reformáció – Az egyház elvilágiasodásának következménye – Cél: visszatérés a Bibliához

Építészet A világi építészet jelentősége nő Boltozatok, kupolák Homlokzat: nyers kő vagy faragott kő Pilaszter: falból kiugró Firenzei dóm pillér Várfalakon óolasz és újolasz bástyák San Lorenzo templom

Szobrászat Aktábrázolás Fő téma: ember és a természet Tudós alapossággal dolgoznak a művészek (anatómia, arányok) Portrék  egyéni vonások Lovas szobrok

Szobrászat Donatello: Gattamelata lovas szobra Michelangelo: Dávid

Festészet Perspektíva (=távlati ábrázolás) Természethű ábrázolás Tértagolás: előtér, középtér, háttér elkülönítése Fény-árnyék hatás Réz- és fametszetek

Festészet Leonardo da Vinci: Mona Lisa Michelangelo: Ádám teremtése

Irodalom, zene Dallamtól független lírai költemények Ókori műfajok felelevenítése (epigramma, óda) Modern prózai műfajok: novella, regény MO.: Janus Pannonius, Balassi Bálint Zene: szabadabb ritmika, szólóének nagy szerepe

XI-XII. század Tömör, vaskos formák, falak Egyszer ű, áttekinthet ő szerkezet Félköríves dongaboltozat, keresztboltozat Kisméret ű ablakok, ajtók Gótika XII. század végét ő l Magas, vékony falak Keresztboltozatos, bordás födémek Csúcsíves boltozat Hatalmas ablakok – világosabb bels ő tér, rózsaablakok, színes ólomüvegek Támívek, támpillérek Magas, csipkézett, karcsú tornyok Kezdet 14. század Fénykor: század antik kellékek felhasználása a jellemz ő : oszlopok, boltívek, kupola, timpanon, mellvédbábok, kapuzat, hármas osztatú homlokzat Reneszánsz