Egy csepp EKG. Tematikai elemek 1. A szívizomsejtekben keletkező akcióspotenciálok. Az ingerképzés és ingerületvezetés celluláris mechanizmusa. Az ingerületvezető.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

A legelső oldalon a főlap látható, a mérés időpontjával, a három fő értékkel. A „Zustand „ mutatja meg a szív EKG tevékenységének értékét nullától ötös.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Miért dobog a szívünk?.
Szívműködés élettana.
A SZÍV.
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Összehasonlitó Élettan III. Gyakorlat
Műveletek logaritmussal
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A keringési rendszer felépítése és működése
A KERINGÉSI RENDSZER.
Hullámoptika.
A szívritmus zavarok (aritmiák) általános mechanizmusai
A szív vizsgálata Dr Vass Andrea.
Ingerképzési zavarok dr. Bierer Gábor.
Koszorúér betegség dr. Bierer Gábor.
Ingerületvezetési zavarok
Oxiológia 10. Márovics Pál.
Szív, keringés Dr. Kalapos István.
A középérték mérőszámai
A szív és a vérkeringési rendszer
PTE PMMK Matematika Tanszék dr. Klincsik Mihály Matematika III. előadások MINB083, MILB083 Gépész és Villamosmérnök szak BSc képzés 2007/2008. őszi félév.
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Mérnöki Fizika II előadás
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
KERINGÉSI RENDSZER.
Programozás C-ben Link és joint Melléklet az előadáshoz.
Terheléses kardiológiai vizsgálómódszerek június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Lifepak elvezetéses EKG Pulzoxymeter Vérnyomásmérő
Keringésmegállást okozó szívritmuszavarok
Az ingerképzés zavarai
Ritmuszavarok diagnosztikája
Az electrocardiológiai diagnosztika speciális szempontjai obesitásban
Dr. Gelléri Dezső PhD, Dr. Jevelovszki Éva
Dr. Őze Béla,Dr.Gellér lászló, Dr.Sághy László,Dr.Valkó József,
szinuszcsomó AV csomó jobb bal
Az idegrendszer mozgató működése
11. évfolyam Rezgések és hullámok
A KERINGÉS ÉLETTANA.
A SZÍV (COR) elhelyezkedése
Idegsejtek élettana I.
EKG a klinikumban dr. Szilágyi Szabolcs Semmelweis Egyetem
Ingervezetési zavarok
A keringési rendszer.
Star Trek Idegrendszer I. szex.
Aritmiák Székely Andrea.
A szív és a keringés: Amit még nem tudunk Rudas László, Szeged, 2010 november 12.
Elektromágneses hullámok
Az ultrahang világa Készítette: Gór ádám.
A rés-sejtkapcsolódás (gap junction) szerepe az iszkémia okozta aritmiákban és prekondicionálásban.
Mechanikai hullámok.
Az elektrokardiográfia alapjai és a HomeEKG rendszer
Az erek felépítése típusai külső réteg: rugalmas kötőszövet; középső réteg: izomsejtek és/vagy rugalmas rostok belső réteg: vékony, rugalmas érbelhártya.
TRIGONOMETRIA.
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Orvosi jelek számítógépes feldolgozása, zajszűrés
Nulla és két méter között…
Épületelemek árnyéka.
ÁRAMERŐSSÉG.
II. rész március 22. Elektrokardiográfia a nővéri gyakorlatban azaz kóros EKG jelek értelmezése.
Az EKG szűrés tapasztalatai iskoláskorú gyermekeken és serdülőkön
Munkagazdaságtani feladatok
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
ELEMI GEOMETRIAI ISMERETEK
Star Trek Idegrendszer I. szex.
Munkagazdaságtani feladatok
Szív anatómiája és fejlődése
Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Centrum
Szögfüggvények és alkalmazásai Készítette: Hosszú Ildikó Nincs Készen.
Előadás másolata:

Egy csepp EKG

Tematikai elemek 1. A szívizomsejtekben keletkező akcióspotenciálok. Az ingerképzés és ingerületvezetés celluláris mechanizmusa. Az ingerületvezető pályarendszer. 1. Az EKG keletkezésének mechanizmusa. A dipol-vektor, az elektromos tengely és elektromos főtengely fogalma. Az elektromos vektor térbeli leképezése az idő függvényében. Az elektromos főtengely állásának meghatározása. 2. Az EKG elektródák felhelyezési pontjai. Standard EKG elvezetések. Az Einthoven háromszög, a hexa-axiális rendszer. A sztenderditás feltételei. 3. Speciális elvezetések (paravertebralis, dorzális, jobb kamrai). 4. Technikai hibák EKG vizsgálat során.

1. A fiziológiás EKG görbe. 2. Időintervallumok meghatározása és értelmezése. A szív elektromos frekvenciájának meghatározási lehetőségei. 3. A fiziológiás hullámok eredete, keletkezési mechanizmusa, jellemzői. 4. Opcionális hullámok az EKG görbén. 1. Ingerképzési zavarok keletkezési mechanizmusai: acceleratio, pótritmus, re-entry. 2. A főbb supraventricularis és ventricularis ingerképzési zavarok: SVES, pitvarfibrilláció, pitvari flattern, VES, kamrai tachycardia, VF. Re-entry tachyarrhythmiak.

1. Ingerületvezetési zavarok: I°, II°, magasfokú és III° SA, AV blokk. Intraventricularis vezetési zavarok 1. Pitvari és kamrai terhelés EKG jelei. Strain jelek. 1. Myocardialis ischaemia EKG jelei: angina pectoris, Prinzmetal angina pectoris, ACS EKG diagnosztikája. 1. Ioneltérések EKG jelei. 2. Cerebralis folyamatok következményes EKG eltérései. 3. Gyógyszerhatás az EKG görbére.

Lábvíz Willem Einthoven ( ) holland orvos és fiziológus. EKG felfedezése ban, orvosi Nobel-díj 1924-ben.

Az EKG „csak” egy vizsgálat… Jöhet a többi!

Hogyan készül az EKG??

Cellularis ingerülevezetés Ajánlott helyek a neten e témában normalis-mukodese.htmlhttp:// normalis-mukodese.html hivatal/EA17_Kering%C3%A9si_rendszer_fel%C3%A9p%C3%ADt %C3%A9se_%C3%A9s_m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9se.pdfhttp://tf.hu/files/docs/tanulmanyi- hivatal/EA17_Kering%C3%A9si_rendszer_fel%C3%A9p%C3%ADt %C3%A9se_%C3%A9s_m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9se.pdf diagnosztika/ekghttp://sotepedia.hu/aok/targyak/korelettan_es_klinikai_laboratoriumi_ diagnosztika/ekg

A depolarizáció és repolarizáció során dipól vektor keletkezik. A vektor a dipól pozitív pólusa felé mutat. Az akciós potenciál 3. fázisának végén az elektromos egyensúly helyreáll. Az ionos egyensúlyt pedig aktív ionpumpa mechanizmusok fogják biztosítani.

Hexaaxiális rendszer Einthoven-féle bipoláris végtagi elvezetések ezeknél a három mért végtag (JK, BK, BL) közül csak kettő között mérünk az I-es elvezetés legfelül van, a két kar között –ez oldalirányból tekint a szívre, a bal kar felől, vagyis a hexaaxiális rendszer 0˚-áról (szemből 3 óra) a II-es van jobbról, a JK és a BL között –ez a bal láb felől tekint a szívre, a hexaaxiális rendszer 60˚-áról (szemből 5 óra) a III-as van balról, a BK és a BL között –ez a jobb láb felől tekint a szívre, a hexaaxiális rendszer 120˚-áról (szemből 7 óra)

Normál EKG keletkezése

Right Side

Left Side

EKG Rhythm Interpretation Ingerület vezetés Sinus csomó AV - csomó HIS nyaláb Tawara szárak Purkinje rostok PM CELLS

AV NODE

EKG – de minek?

Hogyan keletkeznek az elvezetések?

…némi magyarázattal

Einthoven háromszög - utoljára

Honnan, hova?

Elektromos jelenségek, nem minden következmény nélkül

Normál EKG

Amikor a méret is számít…

Idő, tér, hullámok, szakaszok, távolságok, nagyságok

Frekvencia számítás Ritmusos szívműködés esetén a következő képletet alkalmazd: 60 osztva RR távolság. (Az RR-t secundumban fejezzük ki.) Egy példa Két R hullám között 15 „kiskockát” látunk. Ha tudjuk, hogy 1 kiskocka 40 msec, azaz 0,04 sec, akkor 15 kiskocka 15-ször 0,04 sec, ami egyenlő: 0,6. Hatvanat elosztjuk ezzel a 0,6-al, ami egyenlő 100-al. A frekvencia tehát 100/min.

Frekvencia számítás Nem ritmusos(!) szívműködés esetén a következő módszert alkalmazd: Számolj, és jelölj is ki 6 másodpercet. Mivel 1 sec az 25 mm, mert 25 mm/sec a papírsebesség, így két vastag vonal között 1 sec telik el. Hat függőleges vonal pedig 6 sec-ot jelent. Számold meg, hány R hullámot látsz 6 sec alatt! Szorozd meg az eredményt 10-el, és máris megkapod, hogy 60 sec alatt alatt hány R hullám lenne. Ennyi a frekvencia. Ha hosszabb „csík” áll rendelkezésedre, akkor pontosabb eredményt kapsz, ha 10 sec alatt számolod meg az R hullámokat és az eredményt 6-al szorzod.

A feladatokról – úgy általában Ha egy feladat megoldására önállóan törekedtek, akkor bizony tévedhettek. Ez talán hátránynak tűnhet, pedig nem az, inkább becsületes munkának nevezném. Viszont így tudni fogom, értitek-e az adott problémát és tovább léphetünk-e rajta, vagy érdemes még kicsit átbeszélni, hogy teljesen világos legyen mindenki előtt minden. Ha a feladatot társaitok segítségével oldjátok meg, akkor sem 100%-ig biztos a jó megoldás. Viszont: 1.Nem fogom megtudni, hogy még kellene az adott témával foglalkoznunk. 2.Ezért a vizsgán fog kiderülni, hogy mégis jó lett volna. 3.Vizsga = saját munkátok, a saját munkahelyeteken, a saját betegeitekkel. 

1. feladat: mennyi a frekvencia?

2. feladat: mennyi a frekvencia?

… és ez QRS nómenklatúra

Még mindig az elnevezési rendszer

?

Végtagi elvezetések – I.

Végtagi elvezetések – II.

Végtagi elvezetések – III.

Goldberger féle elvezetések

Hogyan keletkezik az „aVR”?

Hogyan keletkezik az „aVL”?

Hogyan keletkezik az „aVF”?

És ha a vektorok összeadódnak…

Ingerület terjedés

Wilson féle elvezetések helye

Még mindig Wilson…

Mellkasi elvezetések

3.-4. feladat A VR 3-4 jobb kamrai elvezetésekkel milyen kardiológiai természetű anomáliákra derülhet fény? A VR 5-6 -nak miért nincs értelme?