Vulkánok

Általánosságban: A vulkánok avagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka. A Föld vulkánjait kialakulásuk oka szerint két csoportba soroljuk: Többségük a távolodó és közeledő kőzetlemezek határain (az aktív lemezhatárokon) alakul ki,kisebb részük az aktív peremszegélyektől távol, a köpenyhőoszlopok (köpenycsóvák) fölötti forrópontokon jön létre. A magma felszíni tevékenysége a vulkanizmus: ebből keletkeznek világszerte a vulkáni kúpok, vulkáni hegységek. Vulkanizmusról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét (ilyenkor láva lesz belőle). Olyankor, amikor a magma a mélységben megreked, és ott kristályosodik kőzetté, a folyamat nevemagmatizmus. A vulkáni tevékenység és a hozzá kapcsolódó jelenségek vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik.

Vulkáni kráter – a felszínnek az a tölcsér alakú mélyedése a kürtő felszíni végénél, amelyen a törmelékanyag és a láva a felszínre jut. Alakja, átmérője és mélysége változó. Vulkáni kúpot – a felszínre hozott törmelékanyag és láva építi fel.láva Kaldera – a robbanásos kitörések eredménye. Olyankor képződik, amikor a magmakamrában annyira megnő a túlnyomás, hogy a felszabadult gázok kúp alakban lerobbantják a magmakamrát fedő kőzeteket. Ezután a fedő maradéka koncentrikus törésvonalak mentén berogy a kiürült gázok helyére. A teljes beomló terület elérheti a több száz, vagy akár a pár ezer négyzetkilométert is. A vulkán a fentebb sorolt, számtalan módosulattal és változatban fejlődő formák együttese.

Vulkánok felépítése: Magmakamra (vagy magmatűzhely) – olvadt kőzetekkel teli üreg a Föld szilárd kérgében. Az olvadék a rétegnyomás hatására a törésvonalak mentén a felszín (alacsonyabb nyomás) felé mozdul el, széttolva, felboltozva, illetve magába olvasztva a felette levő kőzeteket. A magmakamrák helyzetét nehéz meghatározni, ezért elsősorban a felszín közeli (1–10 km mély) kamrákat ismerjük. Ha a magma hosszabb ideig tartózkodik a kamrában, összetevői sűrűségének megfelelően rétegeződni kezd. Ahogy kihűl, a szilikátos olvadék egyre kevesebb vizet képes oldatban tartani, és gáztalanodik. A felszabaduló vízgőz (szén-dioxid, kénes gázok stb.) jelentősen megnövelik a kamrában uralkodó nyomást, és amikor a belső nyomás túllépi a rétegnyomást, a vulkán robbanásos kitöréssel kezd működni. Ha a feltörekvő magma megreked a földkéregben, és ott szilárdul meg, mélységi magmás testek keletkeznek, amiket alakjuk és helyzetük függvényében: batolitnak, lakkolitnak, szillnek, kőzettelérnek (dyke-nak) stb. nevezünk. Vulkáni csatorna (avagy diatréma) egy olyan nyílás a földkéregben, amelyen a magma a felszínre tör. A diatrémát általában automagmatikus breccsa tölti ki: a megszilárdult magmában a csatorna oldalairól leszakított kőzetdarabok „úsznak”.

Vulkánok keletkezése: A vulkanológiai és lemeztektonikai kutatások során megállapították, hogy a földi vulkánok elhelyezkedése (néhány kivételével) követi a litoszféralemezek határait. Ezek a vidékek nyitott és mély törésrendszerek, amelyeken keresztül a magma a felszínre juthat. A lemezszegélyek típusától függően a vulkánok divergens vagy konvergens lemezszegélyeken keletkezhetnek. Létezik egy harmadik típusú keletkezési mód is, a forrópont (vulkán) (hot- spot) vulkanizmus, amely csak áttételesen kötődik a lemeztektonikai mozgásokhoz.

Aktív vulkánok: Cotopaxi, Erta Ale,Etna,Eyjafjallajökull,Ferdinandea- sziget,Galeras,Grímsvötn,Kartala,Merapi,Murara,Novarupta,Nyamuragira Nyiragongo, Ojos del Salado, Pichincha,Pinatubo,Reventador,Sangay,Stromboli,Tambora,Tavurvur,Tung urahua,Tupungato,Vulcano,

Mélységi magmatizmus Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk. Érckiválás.

Felszíni vulkánosság Ha a magma kijut a földfelszínre lávárólbeszélünk. A kilépés helyén tűzhányó, más néven vulkánalakul ki. A láva kihűlésével keletkező kőzetek a kiömlési kőzetek.

Kiömlési kőzetek: andezit bazalt riolit Gyors kihűlés –kis szemcsés kristályok.

Tűzhányók eloszlása és a kőzetlemezek

A magma: -hőmérséklete igen magas oC, -nagy mélységből, az asztenoszférából érkezik, -fémekben nagyon gazdag: magnézium, vas, mangán -SiO2-ban szegényebb bázisos kőzetek (bazalt) -Vulkánjainak működéséreelsősorban a lávaömlésjellemző -Formái: Jellegzetes gömbölyded formák párnalávák,pajzsvulkánok. -Pl. Bükk-hegység peremén fekvő Darnó-hegyen és a szarvaskői Várhegy sziklabércein.