padanyi.jozsef@uni-nke.hu 2015 NKE TUDOMÁNYOS REKTORHELYETTES 2012 NKE STRATÉGIAI REKTORHELYETTES 2011 ZMNE MEGBÍZOTT REKTOR 2008 ZMNE STRATÉGIAI REKTORHELYETTES 2008 EGYETEMI TANÁR 2007 MTA DOKTORA 2004-05 MŰSZAKI DANDÁR mb. PARANCSNOKHELYETTES 2002 ZMNE DOKTORI ÉS HABILITÁCIÓS KÖZPONT mb. ig. 2000 ZMNE INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ 1999 SFOR MŰSZAKI FŐNÖK 1998 SFOR MAGYAR MŰSZAKI KONTINGENS PKHELYETTES 1997 SFOR MAGYAR MŰSZAKI KONTINGENS TÖRZSFŐNÖK 1996 HADMŰVELETI TISZT A VEZÉRKARNÁL 1995 MŰSZAKI EZRED TÖRZSFŐNÖK 1991-94 KANDIDATÚRA 1988-91 ZMKA 1982-87 SZÁZADPARANCSNOK 1981-82 SZAKASZPARANCSNOK

SZIGETVÁRI ZRÍNYI MIKLÓS SZABLYÁJA

MIÉRT A SZIGETVÁRI? A 2016-os év „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” emlékév volt. Az erről szóló határozat a következőket mondja: „…megfogalmazva minden magyar tiszteletét Zrínyi Miklós várkapitány és a szigetvári hősök példaértékű helytállása, cselekvő hazaszeretete és közössége iránt, kifejezésre juttatva a nemzet elkötelezettségét Zrínyi Miklós életének, hagyatékának és tettének megismerése, ápolása irányában, célul tűzi ki, hogy a szigetvári ostrom története, üzenete és dicsősége széles körben ismertté váljon, és példaként szolgáljon …..”

ZRÍNYI MIKLÓS 1508-1566. SZEPTEMBER 7.

SZIGETVÁRI ZRÍNYI MIKLÓS Zrínyi IV. Miklós gróf (horvátul: Nikola Šubić Zrinski) (Zrin, 1508 körül – Szigetvár, 1566. szeptember 7.), 1542-ben horvát-szlavón-dalmát bánná nevezte ki. 1543 nyarán feleségül vette Frangepán Katalint (és birtokait), 5 fiú, nyolc lány gyermek. Zrínyi nem sokban különbözött kortársaitól, erőszakos birtokszerző. 1546-ban a Hampó-Ernuszt örökséget vette el Keglevich Pétertől, aki azt szintén törvénytelenül birtokolta. Ekkor került a kezébe a Drávától északra, Zala megyében fekvő hatalmas muraközi uradalom Csáktornya (Čakovec) központtal, ahová még ebben az évben átköltözött a család. 1566-ban Szigetvár védelme és hősi halála.

IRODALOM Magyar hadtörténelmi emlékek. Szerk. dr. Szendrei János. Kiadja a Kereskedelemügyi M. Kir. Minister, mint az ezredéves kiállítás országos bizottságának elnöke. Budapest, 1896. Kalmár János: Zrínyi fegyverek. Pécs, 1965. (A Janus Pannonius Múzeum füzetei, 7.) Hausner Gábor: Zrínyi Miklós emlékezete. In: Zrínyi-album / Zrínyi Album. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2016. Kovács S. Tibor: Huszárfegyverek a XV‒XVII. században. Budapest, 2010. Krizskó Pál: Az 1563. évi koronázási ünnepély. Századok, 1877. Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Pécs–Budapest, 2016. (Sziluett. Korszerű történelmi életrajzok)

„Zrínyi Miklós fegyverzetét nem lesz módunkban hazahozni…” TRIANON UTÁN „Zrínyi Miklós fegyverzetét nem lesz módunkban hazahozni…”

A KUTATÓCSOPORT

A SZABLYA

A MARKOLAT KUPAKJA

ZRÍNYI MIKLÓS GYŰRŰS PECSÉTJE

1563. szeptember 8-án I. Miksa magyar király koronázása MIRE KÉSZÜLT? 1563. szeptember 8-án I. Miksa magyar király koronázása

MIRE KÉSZÜLT? Zrínyi Miklós 1563. szeptember 8-án Habsburg Miksa főherceg pozsonyi koronázási ünnepségének Zrínyi Miklós vezette a magyar bandériumot és ő vitte az országalmát („az aranygolyóbist, melyen felül kereszt vagyon”). Az előkészületek során Oláh Miklós esztergomi érsek arra buzdította az ország előkelőit, hogy a koronázási szertartáson „fényes pompával, s olyan díszes öltözékben és felszereléssel, amilyen csak telik” jelenjenek meg. Zrínyi életében tehát kiemelkedő politikai és reprezentációs esemény volt a koronázás, ez életének egyik meghatározó időszaka. Mindezekre figyelemmel indokoltnak tűnik, hogy 1563-ban díszes szablyát készíttessen, mely méltó a rangjához, a magyar csapatok generálisi posztjához és az országalma vivőjéhez ezen a jelentős eseményen.

?