Sejtmag, kromatin, kromoszóma. Replikáció.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kromoszómák.
Advertisements

Utazás a sejtben Egy átlagos emberi sejt magja megközelítőleg 510-15 gramm mennyiségű és 1,8-2 méter hosszúságú (3000 millió bázispárnyi) DNS-ből,
Sejtmag és osztódás.
Összefoglaló feladatok
Sejtélettan 2011 masszőr évfolyam.
A sejtalkotók és működésük
A sejtmag szerkezete és működése és működéseI. Dr. habil. Kőhidai László SE, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2008.
Készítette: Bacher József
Sejtjeink jellemzői 4. Lecke 8. osztály.
A sejtalkotók felépítése és működése.
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
DNS replikáció: tökéletes másolat osztódáskor
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
Nukleinsavak – az öröklődés molekulái
Természetismeret DNS RNS A nukleinsavak.
Fehérjeszintézis Szakaszai Transzkripció (átírás)
Az intergénikus régiók és a genom architektúrájának kapcsolata Craig E Nelson, Bradley M Hersh és Sean B Carrol (Genome Biology 2004, 5:R25) Bihari Péter.
Kedvenc Természettudósom:
A sejtmagon kívüli genom
A sejtmembrán és sajátoságai
Az Örökítőanyag.
Génexpresszió (génkifejeződés)
MUTÁCIÓ ÉS KIMUTATÁSI MÓDSZEREI
A kromoszómák működése, jellemzői:
Vezikuláris transzport
A nukleinsavak.
A nukleinsavak.
Nukleusz A sejt információs rendszere
Egészségügyi mérnököknek 2010
A sejtciklus.
Nukleotid típusú vegyületek
NUKLEINSAVAK MBI®.
A genetika (örökléstan) tárgya
Sejtosztódások.
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
Nukleotid típusú vegyületek: nukleinsavak és szabad nukleotidok
Cseh Zsófia és Szili Károly SZTE-ÁOK Orvosi Genetikai Intézet
Sejtmag és osztódás.
Sejtalkotók III..
A sejtalkotók I..
nukleoszómák (eukarióta)
Nukleinsavak énGÉN….öGÉN.
Sejtalkotók, enzimek, sejtciklus
Replikáció, transzkripció, transzláció
DNS szintézis, replikáció Információ hordozó szerep bizonyítéka Avery-Grifith kísérlet Bakterifágos kísérlet.
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
A sejt mozgási rendszere. Citoszkeleton = Sejtváz Eukarióta sejtplazma fehérjeszálakból álló 3D hálózata (fibrilláris és tubuláris struktúrái) Feladat:
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
Sejtciklus Fogalma: Részei: Osztódás
Polimeráz Láncreakció:PCR, DNS ujjlenyomat
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
lecke A gének megváltozása. A génösszetétel megváltozása
Humángenetika Makó Katalin.
A nukleinsavak szerkezete
A sejtmag szerkezete és működése I. Dr. habil. Kőhidai László
A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
Proteomika, avagy a fehérjék „játéka”
Nukleinsavak • természetes poliészterek,
A sejt szerkezete A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
A DNS replikációja Makó Katalin.
Dr. Röhlich Pál prof. emeritus
Sejtorganellumok az exocytotikus útvonalon
A génexpresszió és az ezzel kapcsolatos struktúrák
Egészségügyi ügyvitelszervező szak Bevezető előadás
Izomszövet Dr. Katz Sándor.
Sejtmag, kromatin, kromoszóma. Replikáció.
Dr. Röhlich Pál prof. emeritus
Génexpresszió és az azzal kapcsolatos sejtorganellumok
Előadás másolata:

Sejtmag, kromatin, kromoszóma. Replikáció. Dr. H.-Minkó Krisztina Semmelweis Egyetem Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet 2015 szeptember 15.

Csak az eukariótáknak van sejtmagjuk Prokarióta – nincs sejtmag Eukarióta – van sejtmag A sejtmag mérete a legtöbb sejt esetében 5-10 µm körül mozog.

Figure 1-29 Essential Cell Biology (© Garland Science 2010)

Makrofág (eukaryota) fagocitált baktériummal (prokaryota) bacterium makrophag

A sejtmag fénymikroszkópos megjelenése Gerincvelő – Nissl-festés Mellékhere – Haematoxylin-Eosin festés Vérkenet May-Grünwald-Giemsa festés Üvegpoc – Toluidinkék festés

Többmagvú óriássejtek Izomrost – HE festés Többmagvú óriássejtek fiziológiás körülmények között is keletkezhetnek. Az emberi szervezetben többmagvú (polyploid) sejtek többnyire sejtek összeolvadása során jönnek létre (Syntytium). Óriássejtek részeleges mitózisban, a cytokinesis elmaradása esetén is kialakulhatnak (Plasmodium). Osteoclast csontszövetben – HE festés

A sejtmag egy kompartimentum Sejtmag membrán Sejtmag Durva felszínű ER Ribosoma Sima felszínű ER

A sejtmag tartalma a chromatin

A sejtmag részei: kromatin: bazofilan festődő állomány, lehet laza szerkezetű (eukromatin) és tömött (heterokromatin), fő alkotóelemei a DNS és fehérjék magvacska (nucleolus): 1 v. több rögöcske, bazofil festődés, fő komponensei a rRNS és ribosoma előalakok magburok v. maghártya: a magot borító „hártya”, valójában kettős membrán pórusokkal heterokromatin magvacska eukromatin   magburok

A kromatin fénymikroszkópos megjelenése Interfázisban Sejtosztódás során Euchromatin Enyhén kondenzált DNS, intenzív transzkripció Heterochromatin Erősen kondenzált DNS, csekély transzkripció Látható kromoszómák Maximálisan kondenzált DNS, nincs transzkripció

Nucleolus Basophil testecske a sejtmagban, RNS-specifikus festékekkel festődik. „Riboszóma-gyár”: az rRNS transzkripciójának és a riboszóma-alegységek összeszerelésének a helye. Több más ribonukleoprotein (tRNS, SRP, …) is itt alakul ki. magvacska idegsejtben A riboszómák képződése: A haploid készletben 5 kromoszóma tartalmaz rRNS géneket, többszörös példányban (nucleoulus organisator regio: NOR). A többnyire egyetlen nagy magvacskában a 10 kromoszóma NOR szakaszai egymás felé fordulnak. Az átírt rRNS enzim segítségével 3 darabra vágódik, egy további kis darab (5,8S RNS) egy másik kromoszómáról származik. A riboszóma-fehérjék magimporttal jutnak be a cytosolból a magpórusokon keresztül, a nucleolusban komplexálódnak az ott átírt RNS-sel. A kialakult riboszóma alegységek magexporttal szállítódnak ki a cytosolba. granuláris komponens (ribonukleoprotein részecskék) filamentáris komponens (RNS darabok)

Idegesejt sejtmag EM-felvétel Nucleolus II. Magvacskák száma: interfázisban 1 nagy nucleolus, sejtosztódás elején és sejtosztódás után több kisebb (a NOR kromoszómáknak megfelelően) Intenzív fehérjeszintézis morfológiai jele a fénymikroszkópban: nagy magvacska és basophil cytoplasma (sok ribosoma miatt) Idegesejt sejtmag EM-felvétel Máj – HE festés

(Perinukleáris ciszterna) Maghártya Perinukleáris rés (Perinukleáris ciszterna) Riboszóma Külső membrán Belső membrán Magpórus- komplex Nukleáris lanima

Nukláris lamina Prometafázis Telofázis A nukleáris lamina a maghártya belső membránjának belső felszínéhez fekszik hozzá. Felépítésében a sejtváz intermedier filamentumai közé tartozó lamin fehérjék vesznek részt. Fő funkciója a maghártya stabilizálása és a maghártya felbomlásának és újraképződésének szabályozása. A sejtosztódás kezdetén, a prometafázisban a laminokat enzimek foszforillálják, ami a fehérje konformáció megváltozásához vezet. A foszforilállt laminok disszociációja révén a nukleáris lamina szétesik, amit a maghártya szétesése követ. Az osztódás egy későbbi fázisában, a telofázisban a foszfátcsoport eltávolításra kerül a laminokról. A laminok eredeti konformációjukat visszanyerve ismét kialakítják a laminát, ami körül a maghártya újra összerendeződik.

Magpóruskomplexek a sejtmag belseje felöl nézve. Scanning EM felvétel A magpóruskomplex szerkezete A magpóruskoplexek 8 perifériás egységből (Oktamer) és egy centrális csatornából állnak (EM felvétel) Szám: több száztól több ezerig / mag Méret: Átmérő 50-100 nm, centrális csatorna 10 (-25) nm Molekulasúly: 125 millió Da, 30 különböző fehérjéből épül fel Magpóruskomplexek a sejtmag belseje felöl nézve. Scanning EM felvétel

A magpóruskomplexen keresztüli transzport A magpórusok mindkét irányban lehetővé teszik a makromolekulák szabályozott transzportját a sejtmag és a citoplazma között. A transzport aktív folyamat, és az energiaigényt GTP hidrolíziséből fedezi. A fehérjék kizárólag a citoplazmában, míg a fehérjék szintéziséhez nélkülözhetetlen RNS-molekulák (tRNS, mRNS, rRNS) kizárólag a sejtmagban keletkeznek. Ezek az RNS-molekulák a magpórusokon keresztül vándorolnak ki a citoplazmába. Számos fehérje (replikációs és transzkripciós enzimek, hisztonok, stb.) a magban tölti be szerepét, ezek keletkezésük után a citoplazmából lépnek be a sejtmagba. A riboszómális alegységek is a sejtmagban kerülnek összeépítésre, és az ezeket alkotó fehérjék is a citoplazmából transzportálódnak be a sejtmagba. Magfehérjék importja a citoplazmából a sejtmagba A magfehérjék ún. maglokalizációs szignállal jelzettek (Replikációs enzimek és transzkripciós enzimek, transzkripciós faktorok, hisztonok, laminok, riboszómális fehérjék, stb.) RNS exportja a citoplazmából a sejtmagba (mRNS, tRNS, riboszómális alegységek) A kis molekulák (<50 kDa) szabadon diffundálhatnak A nagy molekulák (>50 kDa) szabályozott aktív transzporttal szállítódnak

Transzport a magpórusokon keresztül Magimport és export jelek: magfehérjéken rövid peptidszakasz(ok)  magimport jel rendben, fehérje a sejtmagban magimport jel hibás, fehérje a cytoplasmában marad A transzport mechanizmusa többféle. Jellemző példa: a fehérje magimportjelét egy importreceptor fehérje ismeri fel, ezt a komplexet a RanGDP fehérje viszi át a póruskomplex csatornáján a magba, ott a GDP GTP-re cserélődik a Ran fehérjén, mire a receptor elereszti a magfehérjét. A receptor a RanGTP-vel együtt visszajut a cytoplasmába.

dER Maghártya Sejtmag

Magpórus dER Maghártya Sejtmag

Pórusok a magburkon   Fagyasztva-tört preparátum, EM felv. Póruskomplexek a magburok lapszerinti metszetén, EM felv.

Genom, kromatin, kromoszóma Genom: az örökítőanyagban tárolt információ összessége. Kromatin: A sejtmagot kitöltő anyag, ami főként DNS-ből, RNS-ből és fehérjékből áll. Kromószóma: A kromatin szerveződési egysége. Állhat egy DNS-kettősspirálból és a hozzá asszociált fehérjékből (egykromatidás kromoszóma), de állhat két DNS-kettősspirálból és asszociált fehérjékből is (kétkromatidás kromoszóma) Kromoszómakészlet: A sejt kromoszómáinak összessége. Az emberi genom 23 különböző kromoszómában tárolódik. A diploid testi sejtek (szomatikus sejtek) mindegyik kromoszómából két darabot tartalmaznak. Az ivarsejtek (Gaméták) haploidok, mert bennük minden kromoszóma csak egyszeresen fordul elő.

DNS: az alapok Hosszú, lineáris makromolekula. Adenin, Guanin, Timin, Citozin. Nukleotid (pentóz+ bázis+ foszfát-csoport) Kettős szálú molekula Antiparalell lefutás. 5’- és 3’- vég Komplementer bázisok: A-T és G-C. Erős negatív töltés a foszfátcsoportok miatt!!! 5’ 3’ 3’ 5’

Replikáció Replikáció: A DNS megkettőződése a sejtmagban. A kettősspirál egy enzim segítségével (Helikáz) egyszálú DNS-láncokká válik szét. A replikáció során az eredeti DNS mindkét szála leolvasásra kerül, és mindkét szál mentén egy-egy új, komplementer és antiparalell lefutású új DNS-szál képződik (szemikonzervatív replikáció). Replikációs enzimek (helikáz, primáz, ligáz, DNS-polimeráz, topoizomeráz). Az újonnan szintetizált lánc mindig a 3’-végen növekszik. Jelentősége: A DNS a sejtoszlás előtt megkettőződik, így mindkét utódsejtbe azonos mennyiségű és minőségű örökítő anyag kerül.

Chromatin struktúra - Fehérjék Nukleoszóma A hisztonok olyan bázikus fehérjék (H1, H2a, H2b, H3, H4), amik pozitív töltésük révén könnyen alakítanak ki ionos kötéseket a negatív töltésű DNS-sel. A H2a, H2b, H3 und H4 hisztonokból két-két darab egy központi magot képez, ami körül a DNS ~1,5-szer feltekeredik. Az így kialakult struktúra a nukleoszóma. H1 Hiszton-mag (H2a, H2b, H3, H4) DNS-kettősspirál A hisztonok mellett ún. nem-hiszton fehérjék is ismertek. Nemcsak a kromatin kondenzálásában, hanem többek közt a génszabályozásban és a replikációban Is szerepet játszanak.

DNS kondenzálódás 2 m DNS elhelyezése egy kb. 10 µm-es térben! Példa: 10 cm-es labdában 2000 m hosszúságú fonal elhelyezése. A DNS fehérjék segítségével feltekeredik, a létrejövő kompakt struktúra a kromatin. A DNS legtömörítettebb állapotában (metafáziskromoszóma) 10.000x-re rövidül meg. A nyugvó sejtmagban a DNS a kondenzálódás különböző szintjein van. DNS „Gyöngyfűzér” Gyöngyfűzér struktúra Szolenoid Solenoid Kromatinhurok Kromatida Metafázis-kromoszóma Kromatida Metafázis-kromosoma

A kromatin fénymikroszkópos megjelenése Interfázisban Sejtosztódás során Euchromatin Enyhén kondenzált DNS, intenzív transzkripció Heterochromatin Erősen kondenzált DNS, csekély transzkripció Látható kromoszómák Maximálisan kondenzált DNS, nincs transzkripció

A genom szerveződése az interfázisban Egy nem osztódó emberi testi sejt kromatinja 46 egykromatidás-kromoszóma között oszlik meg. Ebben az állapotban minden kromoszóma egy DNS-molekulát tartalmaz. Speicher & Carter Nature Reviews Genetics 6, 782–792 (1 October 2005)

A genom szerveződése a sejtosztódás alatt A sejtosztódás során a sejt DNS-molekulái megkettőződnek. Egy adott DNS replikációjával létrejövő mindkét kópia együtt marad. A mitózis során kondenzálódó kromoszómák ún. kétkromatidás kromoszómák (metafázis-kromoszómák), amelyek a fent említett módon létrejött két identikus DNS-másolatot tartalmazzák. Az egy kromoszómához tartozó kromatidákat testvérkromatidáknak nevezzük. A kromatidákat a centromer régió magasságában kohezin fehérjék kötik össze. A centromer körül kinetochor fehérjék találhatók, amik a kinetochor-mikrotubulusok kromoszómához kötődését segítik elő. A sejt kromoszómái a rájuk jellemző hossz, centromer pozíció és a típusos festődési kép alapján azonosíthatóak egyértelműen. telomer p-kar (rövid kar) DNS centromer q-kar (hosszú kar) kinetochor kromatidák

DNA and RNA transcription video - real time http://www.youtube.com/watch?v=TSv-Rq5C3K8

Felhasznált irodalom Neil A. Campbell, Jane B. Reece, und Jürgen Markl : Biologie, 7. Auflage Pearson Studium Alberts – Johnson – Lewis – Raff – Roberts – Walter: Molecular biology of the cell. 5. Auflage, Garland Science Dr. Röhlich Pál és Dr. Szabó Arnold előadásai A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet fény- és elektronmikroszkópos felvételei