Sejtorganellumok az exocytotikus útvonalon

Az előadások a következő témára: "Sejtorganellumok az exocytotikus útvonalon"— Előadás másolata:

1 Sejtorganellumok az exocytotikus útvonalon
(transzláció, ribosoma, nucleolus, dER, Golgi-app., szekréció, exocytosis) Dr. Röhlich Pál prof. emeritus Transzláció, ribosoma, nucleolus, durva ER, Golgi, szekréció ÁOK 2013/2014 I. félév: A sejtbiológia alapjai

2 Transzláció (fehérjeszintézis)
A génexpressziónak a transzkripciót követő második, fontos állomása: fehérjék összeszerelése aminosavakból a mRNS-ben tárolt információ alapján. Hozzávalók: 1. mRNS a génről RNS-re lemásolt információ az összeszerelendő aminosavak sorrendiségére. (kodonok, start-kodon: AUG, 3 stop-kodon, egy aminosavat több kodon is kódolhat, kezdőpont 5’-vég)  aminosavkötő hely 2. tRNS: fontos adapter molekula, egyik végén a rá specifikus aminosavat köti, átellenes végén a mRNS kodonját kötő komplementer bázistriplet (antikodon) van. mRNS-en kodonkötő hely   Kétdimenziós szerkezet Háromdimenziós szerkezet szimbólum

3 Polyribosoma: több ribosoma „felfűzve” egy mRNS szálra (több ribosoma működik egyidejűleg egyetlen mRNS-en). 3. ribosoma a fehérjeszintézis „munkaasztala”, két makromekuláris alegységből áll, (nagy alegység: 3 RNS + 49 fehérje, kis alegység: 1 RNS + 33 fehérje), a két alegység a transzlációban kapcsolódik össze. Nagyság: 24 nm. Három tRNS kötőhely (A-, P- és E-hely), mRNS-kötőhely.   EM kép A komplett fehérjeszintetizáló gépezet  A transzláció ismétlődő alapmozzanata: egy aminosav hozzákötése a peptidlánchoz (a lánc hosszabbodása: elongáció). A 3 lépésből álló ciklus minden hozzákötendő aminosav esetében ismétlődik. 3 

4 Magvacska (nucleolus)
Basophil testecske a sejtmagban, RNS-specifikus festékekkel festődik. „Ribosoma-gyár”: az rRNS transzkripciójának és a ribosoma-alegységek összeszerelésének a helye. Több más ribonukleoprotein (tRNS, SRP, …) is itt alakul ki. magvacska idegsejtben A ribosomák képződése: A haploid készletben 5 kromoszóma tartalmaz rRNS géneket, többszörös példányban (nucleoulus organisator regio: NOR). A többnyire egyetlen nagy magvacskában a 10 kromoszóma NOR szakaszai egymás felé fordulnak. Az átírt rRNS enzim segítségével 3 darabra vágódik, egy további kis darab (5,4S RNS) egy másik kromoszómáról származik. A ribosoma-fehérjék magimporttal jutnak be a cytosolból a magpórusokon keresztül, a nucleolusban komplexálódnak az ott átírt RNS-sel. A kialakult ribosoma alegységek magexporttal szállítódnak ki a cytosolba. FM kép  granuláris komponens (ribonukleoprotein részecskék) filamentáris komponens (RNS darabok) Magvacskák száma: interfázisban 1 nagy nucleolus, sejtosztódás elején és sejtosztódás után több kisebb (a NOR kromoszómáknak megfelelően) Intenzív fehérjeszintézis morfológiai jele a fénymikroszkópban: nagy magvacska és basophil cytoplasma (sok ribosoma miatt) EM kép 

5 A peptidlánc sorsa a szintézis után A fehérjék szétosztása (sorting)
A végső térbeli szerkezet felvétele (feltekeredés): vagy spontán (az aminosavsorrend meghatározza a végső, harmadlagos szerkezetet!), vagy segítséggel (chaperonok: belső üreggel rendelkező nagy fehérjekomplexek, belső terük segíti a peptidlánc helyes végső szerkezetének kialakulását) Hibás szerkezetű fehérjék lebontása. Felismerő fehérjekomplexek, megjelölés kis fehérjével (ubiquitinnel), lebontás fehérjebontó komplexben, a proteasomában. Kémiai módosítások (poszttranszlációs módosítások). Pl. reaktív csoportok (pl. OH) felvitele, célzott fehérjehasítás, szénhidrátláncok rákapcsolása, … Fehérjék célbajuttatása (sorting, targeting). Jelentősége. Lokalizációs jelek (egy vagy több, néhány aminosavból álló peptidszakaszok), a jelet felismerő receptorfehérjék a célorganellumokban, transzportmechanizmus. A fehérjék szétosztása (sorting)

6 Az endoplasmás reticulum → Golgi-app. útvonal
Fehérjék: export (szekréciós) fehérjék lysosomális fehérjék integráns membránfehérjék ER-Golgi rezidens fehérjék 

7 Az endoplasmás reticulum (ER)
Szerkezete: csőszerű és lapos zsákszerű elemek (tubulusok ill. cisternák) egymással összefüggő rendszere a cytoplasmában. Az elemek membránból és általa határolt belső térből állnak. Elektronmikroszkóppal fedezte fel Porter és Palade Kétféle változat: durva felszínű ER: (a membránokon ribosomák) és sima felszínű ER. EM kép 

8 A durva felszínű endoplasmás reticulum (dER)
Erősen fejlett forma: sok párhuzamos cisterna: ergastoplasma (hasnyálmirigysejt részlete) Kevésbé fejlett forma: néhány cisterna és tubulus hálózata (lutein sejt részlete)  EM kép EM kép 

9 Kotranszlációs transzport (vektoriális transzláció)
Mi történik a dER-ben? Fő funkció: bizonyos fehérjék szintézise, membránon átjuttatása és módosítása Kotranszlációs transzport (vektoriális transzláció) Ribosomán megindul a fehérjeszintézis, első aminosavnyi szakasz: ER-lokalizációs jel (szignálszekvencia). A jelet egy ribonukleoprotein komplex (signal recognition particle: SRP) ismeri fel. Hozzákötődik, leállítja a transzlációt. SRP maga is jelként szerepel, az azt felismerő receptor a dER inegráns membránfehérjéje (SRP-receptor). A ribosoma-SRP komplex ezzel a dER membránjához kötődik. Az SRP leválik, folytatódik a transzláció, a peptidlánc az ER membrán csatornáján csúszik át. A ribosomát a csatorna köti a membránhoz. A transzláció végén:a szignálpeptidet egy enzim levágja, a csatorna szétesik. szignál-szekvencia  csatorna 1 2 3 4

10   A kotranszlációs transzport befejezése:
1. export és lysosomalis fehérjék esetén a peptidlánc teljesen bekerül az ER lumenébe  2. transzmembrán fehérjék esetén a lánc áthaladását a lánc egy hidrofób szakasza, a stop-transzfer szakasz akasztja meg. Ezzel a fehérje a membránban marad.  A szignálszekvencia levágódik (szignálpeptidáz enzim) Módosulások a dER-ben: Tekeredés, ellenőrzés, korrigálás chaperonokkal N-glikozilálás kezdete (mannózban gazdag cukorlánc rákapcsolása) OH-csoportok felvitele (egyes fehérjéknél) Diszulfidhidak (S-S) kialakítása

11 Golgi-apparátus Felfedezője: Camillo Golgi ( ), 1898-ban ezüstözési technikával idegsejtekben hálózatot mutatott ki („apparato reticolare interno”). Nobel-díj 1906. Fénymikroszkópos kimutatása: speciális ezüstimpregnációval, tartós ozmiumsavas kezeléssel vagy immuncitokémiával Lokalizációja a sejtben: a mag mellett. Építő elemei: a dictyosomák (kis szemcseszerű elemek), melyek önállóan is jelen vannak, vagy hálózatba rendeződnek. A XX. sz. közepéig sokan műterméknek tartották.   hálózat dictyosoma Golgi-apparátus immuncitokémiai kimutatása tenyésztett kötőszöveti sejtben, Golgi-rezidens fehérje elleni ellenanyaggal Két idegsejt spinális ganglionból, Aoyama ezüstimpregnáció.

12 A Golgi-komplex (dictyosoma) elektronmikroszkópos képe
kondenzáló vacuolum trans-Golgi hálózat (TGN)  dER cis-cisterna trans-cisterna cis-Golgi hálózat Golgi-vesiculák 

13 Történések a Golgi-apparátusban
Osztályozás: dER fehérjék vissza, többi előre. Lysosomális fehérjéken a mannóz foszforilációja (Man-6-P jel) dER dER → Golgi vesiculáris transzport Felesleges mannózok eltávolítása cis oldal  acetilglukózamin rákapcsolás galaktóz, sziálsav rákapcsolás glükozaminoglikánok szintézise) trans oldal Osztályozás, szulfát csoportok rákapcsolása lysosomális fehérjék exportfehérjék membránfehérjék lysosoma felé sejtmembrán felé glikoziláció (N-glikoziláció befejező szasza, O-glikoziláció: sejtburok, glikoproteinek, glikolipidek, nyákanyag), glükozaminoglikánok, proteoglikánok szintézise (extracelluláris mátrix)

14 Fehérjetranszport két modellje a Golgi-apparátusban
 Vesiculáris transport a cisternák között Cisternák előrehaladása: cis oldalon épül, trans oldalon szétdarabolódik

15 Osztályozás a trans-Golgi hálózatból
Exocytosis: vesicula vagy vacuolum kinyílása a sejtmembránon a két membrán fúziójával. Jelentősége. Osztályozás a trans-Golgi hálózatból Sejtmembrán felé A. Membránfehérjék kijuttatása a sejtmembránba a trans-Golgi hálózatból lefűződő vesiculákkal, állandóan zajlik, vesiculák exocytosissal kinyílnak a felszínre B. Szekréciós fehérjéket tartalmazó vesiculák vagy vacuolumok lefűződnek a trans-Golgi hálózatról, exocytosissal kinyílnak a sejtmembránra, váladékuk kiürül Szabályozott exocytosis: exocytosis csak külső jelre (jelátvitel). Pl. hízósejt Konstitutiv exocytosis: folyamatosan, külső jel nélkül 2. Lysosoma (ill. annak korai alakja, a késői endosoma) felé Lysosomális fehérjék lokalizációs jele: mannóz-6-foszfát, szállító receptorok: Man-6-P-receptorok 

16 Két széli szekréciós granulum exocytosisa
Exocytosis szekréciós sejtben (hízósejt) membránfúziós hely   Szekvenciális exocytosis: befelé haladva a granulumok fokozatosan egymásba nyílnak. Két széli szekréciós granulum exocytosisa

17 Felhasznált illusztrációk forrása:
 Röhlich: Szövettan, 3. kiadás, Semmelweis Kiadó Budapest  Alberts – Johnson – Lewis – Raff – Roberts – Walter: Molecular biology of the cell. 5. kiadás, Garland Science  Saját prep. és/vagy felvétel, ill. rajz  Campbell – Reece: Biologie, Spektrum - Fischer