Képek gyűjteménye a Cerebellum előadáshoz Dr. Magyar Attila 2013. Október 04.

Be

A vermis és a hemiszfériumok dorzális nézetben A vermis és a hemiszfériumok ventrális nézetben Be

Be

Be

Be

Be

A kisagyi tonsillák elhelyezkedése a foramen magnum felett (az alsó beékelődés veszélye) Be

Agyi beékelődés megnövekedet intrakraniális nyomás esetén fennáll a veszélye annak, hogy agyrészletek csontos (foramen magnum) vagy inas (incisura tentorii) nyílásba nyomulva megszoruljanak oka: vérzés, tumor a koponyaüregben, agyi ödéma, liquor elvezetési zavar felső agyi beékelődés: középagy/incisura; tünetei (kóma: ARAS sérülés; fénymerev pupillák: középagyi reflexközpontok sérülése), etc. alsó agyi beékelődés: agytörzs + kisagyi tonsillák/formane magnum, tünet: medulla összenyomódás, légézsi központ leállás, halál (akár percek alatt is!)

A vermis hosszmetszete a jobb oldalról fotózva Jól láthatók a folia és fissura cerebelli, a velőlemezek (fehérállomány: Marklamellen), és a szürkeállomány részei Be

Be

A kisagykéreg szövettani képe Be

A kisagy sjt- és rosttípusai KF: kúszórost (Kletterfaser) MF: moharost (Moosfaser) Bergman gliasejt: lásd a kisagy fejlődését, a neuronok kivándorlását a ventrikuláris zónából Fananas-féle gliasejt, szárnyas asztrocita (Flügelastrozyten): nem nagyon kellenek a vizsgán A többi igen. Korbzelle: kosársejt Sternzelle: csillagsejt Körnerzelle: szemcsesejt Marklamelle: fehérállomány Be

Purkinje sejt Be

A kisagy beosztása a kapcsolatai alapján: Vestibulocerebellum: kapcsolat a vesztibuláris apparátussal (ide tartozik: lobus flocculonodularis) Spinocerebellum: kapcsolat a g.velővel (ide tartozik: vermis és a paravermális zóna) Pontocerebellum: kapcsolat a nagyagykéreggel (ide tartoznak a kisagyféltekék jelentős részben) Tre

vestibulo-, spino- és pontocerebellum: ezek a kifejezések, fogalmak nagyjából átfednek a régebben használt, a kisagy evolúcióját tükröző fejlődéstörténeti nevekkel (fogalmakkal): archi- (megfelel a vestibulo-), palaeo- (megfelel a spino-) és a neocerebellum (megfelel a pontocerebellumnak). archi/palaeo/neocerebellum: ma már nem annyira használatosak ezek a nevek

A kisagykéreg általános kapcsolási sémája fehérállomány str. granulosum str. ganglionare str. moleculare moharost kúszórost szemcsesejt szemcsesejt axonja parallelrost Purkunje sejt Golgi sejt kosársejt Purkinje sejt axonja kisagyi mag serkentő neuron gátló neuron Be

Szemcsesejtek: a teljes agy idegsejtjeinek ¾-e szemcsesejt! A Purkinje sejtek dendritfája közel 200.000 szinapszist képez parallelrostokkal (azaz kb. ugyanennyi szemcsesejttel) kúszórostok: kizárólag az oliva inferiorból származnak minden más afferens: moharost kisagyiu efferensek: az afferensek 2,5% -át teszik ki (azaz 40x több belép, mint kilépő idegrost) A legtöbb idegsejttípus a kisagyban gátló (GABAerg), egyedül csak a szemcsesejtek serkentők (glutatmáterg)

sejttípus mely rétegben? transzmittere afferentációja efferentációja Purkinje sejt str. ganglionare GABA kúszórost, szemcsesejt kosársejt csillagsejt kisagyi magvak (részben közvetlenül a vesztibuláris magvakhoz) str. grnulosum Glutamát moharost Golgi sejt str. granulosum str. moleculare Tre

A kisagyi afferensek, efferensek és kapcsolási szerkeze alaprajzaa Tre A kisagyi afferensek, efferensek és kapcsolási szerkeze alaprajzaa Minden afferens (1) kollaterálsiokat ad le a megfelelő kisagyi magvak neuronjaihoz (2) és aztán a kéregben végződnek közvetlenül (mint kúszórost; 3) vagy közvetve (szemcsesejtek révén, nincs ábrázolva!) a Purkinje sejteken (3). A Purkinje sejtek számos gátló impulzust kapnak (5). A kisagykéreg egyedüli efferensei a Purkinje sejtek axonjai (6). A kisagy egyedüli efferensei a kisagyi magvak projekciós neuronjainak axonjai (7). Ez utóbbiak is serkentők (glutamát).

Vestibulocerebellum (vörös nyilak): Afferensek: tr. vestibulocerebellaris, mely kollaterálsiokat ad le: ncl. fastigii Központ: vermis (nodulus és lingula) Efferensek: tr. cerebellovestibularis a ncl. fastigii-ből a vesztibuláris magvakhoz és a formatio reticularishoz (a flocculusből közvetlenül futnak rostok a vesztibuláris magvakba!) Tre

Spinocerebellum (zöld nyilak): Afferenzen: tr. spinocerebellaris post., mely kollaterálisokat ad le: Ncl. emboliformis és globosus Központ: vermis és paravermális zóna Efferenzen: a ncl. globosi és emboliformis-ból főleg a tr. cerebellorubralis lép ki a ncl. ruberhez (onnan a tr. rubrospinalis tovább, mint extrapiramidásli pálya vagy tr. tegm. centr. az oliva inf-hoz, feed-back), kisebb részben azonban a auch tr. cerebellothalamicus is (a VL-hez, innen a mozgatókéreghez) Tre

Pontocerebellum (sárga nyilak): Afferensek: tr. pontocerebellaris (hídmagvakból); kollaterálisokat ad le: ncl. dentatus Központ: hemiszfériumok Efferensek: tr. cerebellothalamicus (a VL-hez, innen a mozgatókéreghez) valamint a tr. cerebellorubralis (a ncl. ruberhez) Tre

Afferens pályák a pedunculus cerebell. INF-on keresztül: tr. spinocerebell. post. és tr. cuneocerebell. (spinocerebellum), tr. vestibulocerebell. (vestibulocerebellum), tr. olivocerebell. (spino- és pontocerebellum) a pedunculus cerebell. MED-on keresztül: tr. (vagy fibrae) pontocerebell. (pontocerebellum) a pedunculus cerebell. SUP-on keresztül: tr. spinocerebell. ant. (spinocerebellum) (kétszer kereszteződő pálya!), ipszilaterális pálya kontralaterális pálya

Afferens pályák ped. cerebell. med. ped. cerebell. inf. ped. cerebell. sup. 3: hídmagvak 10: oliva inf. Tre

Efferente Bahnen durch Pedunculus cerebell. INF: Tr. cerebellovestibularis (beidseitig) durch Pedunculus cerebell. MED: KEINE durch Pedunculus cerebell. SUP: Tr. cerebellothalamicus zum Thalamus-VL, Tr. cerebellorubralis zum Ncl. ruber Ipsilateral Kontralateral

Efferens pályák ped. cerebell. sup. ped. cerebell. inf. Tre 1: direkt rostok a v.magvakba 3: vesztibuláris magvak 5: ncl. fastigii ped. cerebell. sup. ped. cerebell. inf. Efferens pályák 2: ncl. dentatus 3,4: ncl. glob. és emb. 5: ncl. ruber 7: Thalamus, VL 8. primer mozgatókéreg Tre

A nagy feed back kör tr. rubrospinalis tr. cerebellorubralis VL tr. olivocerebellaris kollaterálisok minden kisagymaghoz hemiszfériumok, vermis, paravermális zóne ncl. dentatus, globosi, emboliformis tr. cerebellorubralis tr. rubrospinalis tr. tegmentalis centralis VL Tre

Tre

Források Be: Benninghoff-Drenckhahn: Anatomie, Urban&Fischer, 2008 Tre: Trepel: Neuroanatomie, Urban&Fischer, 2004