A szakiskolai oktatás kiterjesztésének hatása Az 1998-as magyarországi szakképzési reform tanulságai Joris Ghyselsa, Zoltán Hermannb, Iryna Ruda, Melline Somersa a: Maastricht University TIER, b: MTA KRTK KTI „Kísérlet és Empíria - Munkaerőpiaci kutatások 2017” 2017. november 24-25., Szirák

Kutatási kérdés Hatott-e az 1998-as szakiskolai reform a keresetekre foglalkoztatásra az iskolázottságra: a szakmunkás végzetséget szerzők arányára / lemorzsolódásra ? Miért érdekes? → 2010 utáni szakiskolai reformok a szakirodalomban vegyes eredmények

Az előadás vázlata Korábbi eredmények a nemzetközi irodalomban Az 1998-as szakképzési reform Adatok és elemzési minta Leíró elemzés iskolázottság bérek Becslési módszerek Eredmények foglalkoztatás 7. Az eredmények értékelése: megtérülési számítások

Irodalom Tankötelezettségi kor kiterjesztése, egy további iskolaév hatása Card 1999 a többlet-iskolaév hozamában nagy egyéni heterogenitás Grenet 2013 az intézményi környezettől függ a hatás (angol-francia összehasonlítás) Szakképzési reformok Oosterbek-Webbink 2007: a bérek növekedtek a szakképzés kiterjesztésével Hall 2012, 2016: nincs hatás (foglalkoztatás) Malamud-Pop-Eleches 2010: nincs hatás (bérek)

Az 1998-as szakiskolai reform

Adatok és elemzési minta bérek Bértarifa adatfelvétel, 2002-2014 elemzés: 5 főnél többet foglalkoztató vállalatok vállalatokra klaszterezett standard hibák súlyozás: minden év azonos súllyal foglalkoztatás és iskolázottság KSH Munkaerőfelvétel, 2002-2014 23 éves vagy idősebb népesség  Népszámlálás, 2011 (iskolázottság)

Adatok és elemzési minta 1991 utáni kohorszok: csak 1-2 évben figyelnénk meg őket a tankötelezettségi korhatár emelése is érintette őket   a reform előtt a reform után 1. minta 1974/75 … 1982/83 1983/84 … 1991/92 9+9 2. minta 1979/80 … 1986/87 4+4 3. minta 1977/78 … 1980/81 4+4, 2 kohorsz kihagyásával

Leíró elemzés A szakiskolai végzettségűek aránya

Leíró elemzés Keresetek a reform előtt és után 3. minta

Leíró elemzés Keresetek a reform előtt és után 3. minta

Leíró elemzés Keresetek a reform előtt és után Log bérek, 2000-es árakon. Születési kohorszonként simított életkor-kereseti profilok.

Becslési módszerek a reform előtti és az azt követő években végzettek kereseteinek, foglalkoztatási arányainak összehasonlítása 1. probléma: nem tudunk éles választóvonalat azonosítani más is változhatott ugyanabban az időszakban pl. reform utáni korosztályok: a rendszerváltás után jártak általános iskolába → összehasonlító megszakított idősorok comparative interrupted time series (CITS) „szomszédos” végzettségi csoportokat hasonlítunk össze: szakiskola – általános iskola szakközépiskola – gimnázium

Becslési módszerek CITS: a hatás a reform előtti trendtől való eltérések különbsége: A-B

Becslési módszerek CITS vs. diff-in-diff: A-B vs. C-D

Becslési módszerek alap CITS modell: Y: log bér / foglalkoztatás V: kezelt csoport (szakiskola vagy szakközépiskola) R: a reform után iskolába járt kohorsz (dummy) E: számított munkatapasztalat C: kohorsz (születési év) θt: megfigyelés éve fix hatás

Becslési módszerek bővített CITS modell: a gyakorlati idő és a megfigyelés évének hatása is végzettségfüggő Y: log bér / foglalkoztatás V: kezelt csoport (szakiskola vagy szakközépiskola) R: a reform után iskolába járt kohorsz (dummy) E: számított munkatapasztalat C: kohorsz (születési év) θt: megfigyelés éve fix hatás λt: megfigyelés éve fix hatás a kezelt csoportra

Becslési módszerek 2. probléma: Számított munkatapasztalat = megfigyelés éve – (születési év + iskolaévek) E θt C V, R → kollinearitás → becslés két lépésben Papay and Kraft (2015) lépés: év-hatások becslése (születési kohorsz kihagyásával) 2. lépés: CITS modell becslése, a megfigyelés évének hatását rögzítve: θt = κt feltevés: a kohorsz és megfigyelési év hatások nem korrelálnak

Eredmények bérek A 2002-2014-es évekre becsült regressziók együtthatói. Függő változó: a kereset logaritmusa. Kontrollváltozók: végzettség, reform kohorsz dummy, gyakorlati idő és négyzete, naptári év fix hatások és születési kohorsz, részmunkaidőben foglalkoztatott, a bővített modellben interakciók. Vállalatokra klaszterezett standard hibák.

Eredmények bérek Főállásban foglalkoztatottak. 3. minta

Eredmények bérek a fenti becslésekben a gyakorlati időre kontrolláltunk: a szakiskolai képzés kiterjesztésének tiszta hatása teljes hatás: Oosterbek-Webbink 2007 több iskolaév, kevesebb gyakorlati idő → kontrolláljunk az életkorra

Eredmények bérek heterogenitás a reform hatásában: egyformán hat az összes 1998 után iskolába járt kohorszra? további interakciókkal bővített modell: V*R*C és R*C

Eredmények foglalkoztatás A 2002-2014-es évekre becsült regressziók együtthatói. Függő változó: foglalkoztatottság (dummy). Kontrollváltozók: végzettség, reform kohorsz dummy, életkor és négyzete, naptári év fix hatások, születési kohorsz, a bővített modellben interakciók.

Eredmények iskolázottság A 2002-2014-es évekre becsült regressziók együtthatói. Függő változó: iskolázottság (dummy). Kontrollváltozók: életkor és négyzete, születési kohorsz.

Eredmények iskolázottság Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 23 évesek között Az adatok forrása: KSH Munkaerőfelvétel 1996-2015.

Eredmények iskolázottság Szakmunkás végzettségűek aránya a 23 évesek között Az adatok forrása: KSH Munkaerőfelvétel 1996-2015.

Összefoglalás és az eredmények értékelése az 1998-as szakképzési reform hatása:   iskolázottság: nem egyértelmű szakiskola nők : foglalkoztatás + bér Ø férfiak: foglalkoztatás Ø bér +   szakközépiskola nincs hatás

Összefoglalás és az eredmények értékelése Megéri a hosszabb szakiskolai képzésbe fektetni? A szakiskolát végzett férfiak bérére becsült hatás: 5-7% 1. a szakiskola bérhozama az általános iskolához mérten a reform előtt: 13-14% 2. belső megtérülési ráta 5%-os hatás esetén: 3% 6%-os hatás esetén: 4% 7%-os hatás esetén: 4,7% Költség: egy év kieső kereset + kb. 500eFt isk. kiadás (2013) Kereseti hozam: 45 éven át

Köszönöm a figyelmet!

Az Országos Kompetenciamérés 2008, 2010, 2012 és 2013-as adatai alapján. A 2010-ben nyolcadikos korosztály eredményei.