A LIMBOURG TESTVÉREK MINIATÚRÁI

A németalföldi születésű Limbourg testvérek, Herman, Paul (Pol), és Johan (Jan) voltak a gótika korának leghíresebb miniatúrafestői. 1404-ben Jánosnak, Berry hercegének, (V.(Károly Fr. Király fiának) szolgálatába álltak. A művelt, művészetpártoló főúr tulajdonában volt a kor egyik legnagyobb műgyűjteménye. A művészek első jelentős megbízatása egy hóráskönyv díszítése volt. Ezt a könyvet ma Belles Heures du Dúc de Berry címen ismerik és a New York-i Metropolitan Museum-ban látható. A könyv 1409-re készült el, és a hercegnek annyira tetszett, hogy szinte azonnal megbízta őket egy újabb jelentős munkával, ami a főművük, az 1416-ban befejezetlenül maradt Hóráskönyv (Tres Riches Heures de Duc de Berry) (Franciaországban, a chantilly-i Musée Condé-ban található.) A testvérek közül Paul nagyon jó viszonyban volt a herceggel, aki kinevezte kamarássá, és ékszerek mellett megajándékozta egy bourges-i házzal is. Paul megismerkedett Gillette la Mercière-rel, és 1411-ben feleségül vette a mindössze 12 éves lányt. A házasság gyermektelen maradt. 1416 első felében meghalt Berry hercege, majd a három Limbourg testvér is, mindnyájan mindössze harmincadik évük körül jártak. A gyorsan egymás után következő halálesetek oka ismeretlen, lehetséges, hogy a korban oly gyakori járványok egyike, valószínűleg pestis végzett velük. A Très Riches Herres munkálatai félbeszakadtak, az 1440-es években folytatta egy művész, valószínűleg Barthélemy van Eyck, majd 1485-ben Jean Colombe fejezte be I. Károly savoyai herceg részére.

A Belles Heures a következő kódexnek szinte előképe. Tartalmazza Szent Katalin legendáját nagy méretű képekkel illusztrálva, és Mária életének jeleneteit, valamint Krisztus szenvedésének epizódjait is (Angyali üdvözlet)

A Szent Miklós megsegíti a hajósokat című miniatúra az első az európai festészetben, amely a természeti erők elszabadulását ábrázolja.

A Très Riches Herres du Dúc de Berry a késő középkori miniatúrafestészet legismertebb képviselője, a testvérek művészetének kiteljesedése. A kalendáriumban itt is a hónapra jellemző tevékenységek ábrázolása található, de a képek realizmusa meglepő. A testvérek munkái közük ezek a miniatúrák a legismertebbek, szinte egy-egy kis festmény mindegyik. Szakítottak azzal a gótikus hagyománnyal, hogy a háttér általában arany vagy dús aranyozású zöld vagy kék, általuk visszanyerte természetes színeit. A kép alsó sávjában játszódó fő jelenet mögött a táj egy részletét ábrázolták, és a képek terét egy-egy vár tömege zárja le. A miniatúrák sokat elárulnak a kor udvari és paraszti életéből, aprólékos ábrázolásukkal a kutatóknak az ismeretek bő tárházát jelentik. Felfedezhető Berry hercegének portréja éppúgy, mint az azóta elpusztult, gótikus Louvre, a mai palota elődje.

A Très Riches Heures két fő részből áll. A tulajdonképpeni hórákat tartalmazó részben bibliai jeleneteket találunk, például a Paradicsomkert (Teremtés, Bűnbeesés és Kiűzetés) körkompozícióba foglalt, nagyszerű, gótikus arany kútházzal díszített lapját.

A Tres Riches Heures leghíresebb része: a kalendárium, amelynek tizenkét lapját felül félkörívű mezőbe foglalt zodiákus-ábrázolások töltik ki, alattuk pedig a megfelelő hónaphoz illő jelenetek, a paraszti és az udvari élet idealizált bemutatása, a háttérben egy-egy jelentős várkastély pontos ábrázolásával. napra pontosan leolvasható, hogy az egyes jegyek uralma a hónap melyik napján kezdődik

Március hónapnál, a Halak és a Kos jegye, valamint a szárnyas lovak vontatta szekéren ülő Sol-Apolló alatt, a szántás és szőlőmetszés munkálatai jelennek meg, a háttérben pedig Berry hercegének lusignani kastélya.

A kalendáriumi rész végén az Asztrológiai ember ábrázolása a megbízó érdeklődéséről árulkodik.

A Limburg-testvérek művészete nem csak kiemelkedő kvalitása miatt fontos, hanem azért is, mert egyik közvetlen előkészítője, stílusforrása volt az 1430-as években, a Flémalle-i Mester és a van Eyck testvérek révén kibontakozó németalföldi festészetnek.