ÁLLATÖV: Az asztrológiában – a bolygókról szóló tan mellett – a legfontosabb elem a csillagképek jelentéssel, a földi életre vonatkozó befolyással való.

Az előadások a következő témára: "ÁLLATÖV: Az asztrológiában – a bolygókról szóló tan mellett – a legfontosabb elem a csillagképek jelentéssel, a földi életre vonatkozó befolyással való."— Előadás másolata:

1

2 ÁLLATÖV: Az asztrológiában – a bolygókról szóló tan mellett – a legfontosabb elem a csillagképek jelentéssel, a földi életre vonatkozó befolyással való felruházása

3 s az egyes fázisokat (éveket) a következő állatok jelképezik:
A Kelet-Ázsiában elterjedt kínai állatöv a Jupiter bolygó tizenkét éves ciklusainak felel meg, s az egyes fázisokat (éveket) a következő állatok jelképezik:

4 patkány/egér, ökör/tehén, tigris, nyúl, kígyó, sárkány, ló, juh/kecske, majom, kakas/tyúk, kutya, disznó/vadkan.

5 az európai középkori műveltségben is.
A mezopotámiai (ún. káldeus) csillagászati hagyomány a környező népekre is hatást gyakorolt; megjelenik a perzsa, az egyiptomi a görög, majd a római és az európai középkori műveltségben is.

6 A Nap földi nézőpontból megfigyelt ekliptikus pályájával egybeeső csillagokat képekkel azonosították, s már az ókortól kezdődően tizenkét csillagképet, ún. állatövi jegyet különböztettek meg (az első ismert források a Kr. e. VII. sz.-ban uralkodó Assur-ban-apli ninivei könyvtárának asztrológiai tárgyú agyagtáblái).

7 Kos  Bika  Ikrek  Rák  Oroszlán  Szűz  Mérleg  Skorpió  Nyilas  Bak  Vízöntő  Halak 

8 Az állatöv csillagképei
a Nap tizenkét állomását jelölik az éves körforgás során, amelyek az asztrális, szoláris szimbolikában és a jóslásokban fontos szerepet töltöttek be.

9 s az egyes népek karakterét is ezek befolyásával magyarázza.
Egy görög nyelven fennmaradt forrás a földi hatalmat az állatöv tizenkét csillagképének felelteti meg, s az egyes népek karakterét is ezek befolyásával magyarázza.

10 A hellenizmus korában az asztronómia és az asztrológia egyaránt virágkorát élte;
a teljes állatöv első ábrázolása a hellenisztikus Egyiptomból maradt fenn (a denderai kerek zodiákus ég ábrázolása összetett asztrológiai rendszer elemeként jeleníti meg az állatöv csillagképeit).

11 A Ptolemaiosz-korban gyakran ábrázolták a szarkofágtetőkön Nut égistennő alakját az állatövi jegyektől körülvéve.

12 az uralkodó és a birodalom jövőjének, sorsának megismerését célozták,
Míg a mezopotámiai csillagjóslások – amelyek az állatöv jelentéseit is értelmezték – az uralkodó és a birodalom jövőjének, sorsának megismerését célozták,

13 a hellenizmus korára az egyéni jellemmel és életúttal kapcsolatos asztrológiai jövendölések, horoszkópok a jellemzők (Firmicus Maternus: Asztrológia).

14 nem tartozik a csillagok által befolyásoltak közé,
A császárkori Rómában egyedül a császár, mint „az egész földkerekség ura”, nem tartozik a csillagok által befolyásoltak közé, mivel az ő sorsát kizárólag a legfőbb isten döntése szabályozza (Firmicus Maternus: Asztrológia, II. 30).

15 Aratosz Phainomena (Égi jelenségek) c. tankölteményének invokációjában
a csillagképeket az Isten által teremtett és az ember számára értelmezhető égi jelrendszerként említi:

16 „…ő rögzített jelekül számunkra az égen / csillagképeket: elrendezte, az év folyamára / legjobban mely csillag jelzi az emberi nemnek / ezt vagy amazt az időt” (10–13).

17 amelyek feltehetően, mint égi térkép és naptár,
A római Mithrasz-kultusz ikonográfiájában Mithraszt, a Nap uralkodóját állatövi csillagképek veszik körül, amelyek feltehetően, mint égi térkép és naptár, a beavatottak számára a megváltás útját és idejét, a lélek anyai világból való visszatértét jelentették (Mitra/Mithrasz).

18 A középkorban az állatöv jegyeit más tizenkettes csoportoknak feleltették meg
(pl. tizenkét apostol, tizenkét kispróféta, tizenkét hónap), amelyek az ábrázolásokon Istent, a mindenség középpontját veszik körül.

19 amelyben az üdvösség terve megvalósul
Az állatöv és a hónapok együttes ábrázolása az idő teljességét, a mindenséget szimbolizálja, amelyben az üdvösség terve megvalósul (pl. Utolsó ítélet-dombormű, 1120 k., Autun, St. Lazare-templom; Chartres; Amiens; Párizs; Strasbourg székesegyházának nyugati kapuja).

20 az állatöv négyszer hármas csoportját a négyes rendszerekkel
Az antik hagyományokat (pl. a Kr. e. II. sz.-ban Athénban működő Antiokhosz rendszerezését) felelevenítő késő középkori, reneszánsz korrespondenciatanok az állatöv négyszer hármas csoportját a négyes rendszerekkel (pl. évszakokkal, jellemtípusokkal, elemekkel) feleltették meg.

21 Dürer Az északi égbolt csillagképei c. rézmetszetén (1515)
a körív mentén az állatöv csillagképei láthatók.

22 Az a tan, amely szerint az egyes emberi testrészek a nekik megfeleltetett csillagképpel állnak összefüggésben, a középkori orvoslásban pl. az érvágás gyakorlatában szerepel (ún. érvágás-emberke ábrák).

23 Az állatöv a hóráskönyvek, a kalendáriumok
ikonográfiai tematikájának jellegzetes elemévé vált (l. pl. Berry herceg hóráskönyvében, 1415–1416, Chantilly, Musée Condé).

24 a paloták díszítésében is fontos szerepet kaptak ezek az ábrázolások.
A reneszánsz idején az asztrológiában jártas humanista tudósok programjai nyomán a paloták díszítésében is fontos szerepet kaptak ezek az ábrázolások.

25 Bonfini leírásából tudjuk, hogy Mátyás király palotájában
az emeleti nagyterem mennyezetét az égbolt tizenkét csillagképe díszítette.

26 A szimbólumok az analógiás gondolkodás segédeszközei
„Amint fent, úgy lent” szeretettel: Dr. Laáb Ágnes Zene: Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen Időszimbólumok forráshelye: Pál József – Újvári Edit: Szimbólumtár