Izomszövet Dr. Katz Sándor

A test részeinek mozgatására, valamint belső szervek méretének és alakjának megváltoztatására specializálódott szövet. Elnyúlt, párhuzamos nyalábokba rendezett sejtek építik fel, amelyek elsődleges szerepe az izom összehúzódás (contractio) biztosítása. contractio= myofilamentumok kölcsönhatása

Általános tulajdonságok Kevés extracelluláris mátrix Nagy energiaigény –sok mitokondrium Myofilamentumok jelenléte Nagy kálciumigény – sarcoplasmás reticulum, Ca 2+- pumpák, -csatornák

Filamentumok Vékony filamentumok: Vastag filamentumok: Átmérő: kb. 6-8 nm , hossz: kb. 1 µm AKTIN FEHÉRJÉK: F, G Vastag filamentumok: Átmérő: kb. 15 nm, hossz: kb. 1,5 µm MIOZIN II. FEHÉRJE: minden vastag filamentum 200-300 miozin II. molekulából áll

Az izomsejt citoplazmájának (sarcoplasma) túlnyomó részét aktin- és miozin II. fehérjék foglalják el. Aktin és miozin megtalálható a legtöbb sejttípusban, ahol pl.: exocitózis vagy sejtmigráció van jelen.

IZOMSZÖVET OSZTÁLYOZÁSA (kontraktilis sejtek külalakja alapján) HARÁNTCSÍKOLT IZOM: VÁZIZOM ZSIGERI HARÁNTCSÍKOLT IZOM (nyelv, garat, nyelőcső felső része, rekeszizom ágyéki része) – légzés, beszéd, nyelés SZÍVIZOM SIMAIZOM: (zsigerek, erek fala, belső szemizmok, m. arrector pili)

VÁZIZOM A vázizomban minden izomsejt többmagvú – syncytium. A sejt a fejlődése során kis, egyedi myoblastok összeolvadásával jön létre. Hossza néhány mm-től akár 1 m-ig is terjedhet. A magok közvetlenül a membrán vagy sarcolemma alatt helyezkednek el.

VÁZIZOM

VÁZIZOMROSTOK TÍPUSAI Lassú összehúzódású, oxidatív vagy vörös izomrost: Sok nagyméretű mitokondrium Nagy lipidtartalom Alacsony glikogéntartalom Kis átmérőjű Sötétebb a sok myoglobin és kapilláris miatt Lassan fáradó izom: rekeszizom, testtartást biztosító izmok

VÁZIZOMROSTOK TÍPUSAI Gyors összehúzódású, glikolítikus vagy fehér izomrost: Kevés mitokondrium Magas glikogéntartalom Nagy átmérőjű Kevés kapilláris - világosabb Gyorsan, nagy erőt adó izmok: pl.: m. biceps brachii, m. rectus abdominis

VÁZIZOMROSTOK TÍPUSAI Intermedier izomrost: Sok myoglobin Sok kapilláris Közepes mennyiségű glikogéntartalom Kis és közepes átmérőjű Gyors összehúzódásra képesek, fáradékonyságuk köztes

VÁZIZOMROSTOK TÍPUSAI Jellemzően mindhárom rosttípus jelen van egy adott izomban, az arányuk viszont változó – függően az izom fajtájától.

SZERKEZET Endomysium: izomrostokat körülvevő kötőszövet Perimysium: fasciculusokat körülvevő Epimysium: az izmot körbevevő tömött

HARÁNTCSÍKOLAT (A harántcsíkolt izom fő szövettani jellegzetessége.) Sarcomer: két Z- vonal közötti távolság A- csík: miozin; anizotróp- kettős fénytörő; vastag, sötét ; változatlan hossz I- csík: aktin; izotróp- egyszeres fénytörő; vékony, világos; megrövidül Z- vonal: ehhez kapcsolódnak az aktin filamentumok; sarcomer határa; α- aktinin, dezmin molekulák H- csík: csak miozin; benne M- vonal M- vonal: miozinkötő C-proteinek

CONTRACTIO MECHANIZMUSA (CSÚSZÓ FILAMENTUM TEÓRIA) Az izom-összehúzódás során a vékony és vastag filamentumok hossza nem változik, csak a sarcomer rövidül meg.

REGENERÁCIÓ Nyugvó, tartalék myoblastok révén –satellita sejtek Osztódás után az egyik összeolvad a rosttal, a másik satellita sejt marad Csak ép endomysium esetén van regeneráció

SZÍVIZOM Ugyanolyan típusú és elrendeződésű kontraktilis filamentumokat tartalmaz, mint a vázizom – harántcsíkolatot mutat Erőteljesen festődő harántvonalak is megfigyelhetők – discus intercalaris (Eberth-féle vonal)- ezek révén valósul meg az elektromos és mechanikus kapcsolat a sejtek között Egy sejtmag – centrálisan Sok mitokondrium A hosszú élettartam miatt a mag két oldalán lipidszerű anyag – lipofuszcin halmozódik fel Nem regenerálódik

SZÍVIZOM

SIMAIZOM Általában kötegekbe vagy lemezekbe rendeződött elnyúlt, fokozatosan elvékonyodó végű sejtek formájában jelenik meg Változatos hosszúságú sejtek: 20-200 µm Egy sejtmag – centrálisan A sejtek képesek elasztint, kollagént és egyéb extracelluláris mátrix komponenseket termelni Nincs harántcsíkolat Lassú, de kitartó kontrakcióra képes Regenerációra képes

SIMAIZOM

Kitekintés a klinikumba

Köszönöm a figyelmet! References: Kierszenbaum: Histology and Cell Biology Ross: Histology: A Textbook and Atlas