A magyar magánjogi és büntetőjogi kodifikáció története A klasszikus büntetőjog magyar kodifikációja: Az 1861-1874 közötti korszak büntetőpolitikai programja Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D. gosztonyi@ajk.elte.hu

Háttér Sok javaslat (1712, 1795, 1827, 1843), de nincs kodifikáció Oktrojált osztrák jog használata A politikai és a jogi helyzet jelentősen eltér a korszakban! 1861: OBÉ --> ITSZ (3 féle kimenet az egyes törvényeknél) „A magyar büntetőtörvények és törvényes gyakorlat az osztrák büntetőtörvénykönvynél szelídebbek lévén, azok szerint lesznek a myagar törvények visszaállítása előtt elkövetett bűntettek és kihágások elítélendők” Visszatérés az 1848 előtti időszak gyakorlatához

Degré Alajos: “Szerencsétlen lépés volt ez, mert a régi magyar büntetőjog nemcsak kodifikálatlan volt, még általános elvei sem voltak leszögezve.” Két pozitívum: “nemes és nem nemes között többé különbség nem lehet” “a testi büntetés alkalmazásának helye bűntetteknél egyáltalán nem leend”

1860-as évek Teljes igazságszolgáltatási káosz Bírák többsége nem ismerte a feudális magyar joganyagot Minden bíró más joganyag alapján ítélkezik (feudális magyar / tervezetek / osztrák)

Pauler Tivadar Vallás- és közoktatásügyi miniszter 1852-től 1878-ig a büntetőjog tanáraként a Pesti Egyetemen dolgozott Az egyetem jogtudományi kara az 1860–61 és az 1865–66-os tanévre dékánná, a négy kar pedig az 1861–62. tanévre rektorrá választotta A Magyar Jogász Egylet első elnöke A Kúria legfőbb ítélőszéki osztályának bírája Vallás- és közoktatásügyi miniszter Igazságügy-miniszter (1872-1875 és 1878-1886)

1864 Büntetőjogtan. I–II. Pest: Pfeifer Ferdinánd, 1864 Letölthető:

„Midőn e munkámat először közrebocsátottam, bizton remélettem, hogy netaláni másod kiadása, az annyi idő óta várva-várt hazai rendszeres büntetőtörvénykönyv alapján készülend. Kedvező fogadtatása mindazáltal, melynél fogva nem csak Akadémiánk a Sztrokay-jutalomra méltónak itélte, hanem példányai is már a mult tanév lefolyta alatt teljesen elfogytak, ismételt kiadását jelen alakjában, tanitásaim érdekében sürgős szükségünek tüntette fel. Kellő figyelemmel az irodalom haladására, az időközben történt változtatásokra, megérintettem ebben, az ausztriai büntetőtörvénykönyv legujabb módositásait is; de minthogy azok csak a birodalmi tanácsban képviselt országokra nézve birnak hatálylyal, mig Erdélyben, Horvát-Tótországban előbbi intézkedései maradtak érvényben, ez utóbbiakat is meg kellett emlitenem. Bátorkodom remélem, hogy az olvasó közönség munkám jelen kiadását, ugyanazon jóakaratú rokonszenvvel fogja fogadni, melyben első megjelenését részeltetni szíveskedett.” (1869)

Tankönyv (és gyakorlati kézikönyv) SPECIÁLIS ELEGY: Magyar feudális büntetőjogi gyakorlat 1843-as javaslat Német észjogi iskola Osztrák Btk. Kombinált rendszer, amely nem csak az oktatást, hanem a praxist is ki tudta szolgálni Kvázi Btk-ként funkcionált A választott módszer fő oka: gyakorló bíróként Pauler ismerte az átlag magyar bíró képzettségének és ismeretanyagának hiányosságait

Horvát Boldizsár Igazságügy-miniszter (1867-1871) 1867: tanácskozás az igazságügyi reformok irányának megjelölésére Elköteleződés az 1843-as javaslat mellett Csemegi Károly, aradi ügyvéd meghívása a minisztériumba miniszteri titkárnak