A magyar energiastratégia dilemmái Dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár 172. Energiapolitikai Hétfő Este, 2017. október 9.

Nemzeti Energiastratégia Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség Célok Energia-hatékonyság Megújulók Nukleáris energia Regionális együttműködés Intézményrendszer Eszközök

Eredmények az energiapolitika stratégiai eszközei mentén Eredményesen növeltük az energiahatékonyságot és csökkentettük az energiafelhasználást Jócskán meghaladtuk az EU által számunkra 2020-ra előírt 13%-os megújuló részarányt, csaknem elértük a Magyarország által önként vállalt célkitűzést A Paks I. blokkok üzemidő-hosszabbításával 20 évre garantálható a folyamatos, olcsó és környezetbarát villamos energia. A létesülő blokkokkal 60 évre rendeztük az ország áramigényét Magyarországnak sikerült megerősítenie energiapozícióit és erősítenie energiafüggetlenségét. Mérsékeltük a hazai fogyasztók kiszolgáltatottságát, növeltük az energiaszolgáltatások terén a kiszámíthatóságot

Nemzetközi vizsgálatok és értékelések A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) átfogó vizsgálata a hazai energiarendszerről A magyar kormány kérésére végzett vizsgálatok Nemzetközi Fizikai Védelmi Tanácsadó Szolgálat (IPPAS) 12 napos követő-missziója (2017) EPREV (Emergency Preparedness Review)-misszió (2016) Elismerések Atomok a Békéért (Atoms for Peace Award) díj (2016) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) Együttműködő Központjává jelölte ki a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontját (MTA-EK) (2016)

Hogyan tovább? Ebben sincs dilemma! DEKARBONIZÁCIÓ

„Atom-Szén-Zöld” forgatókönyv Az ország villamosenergia-ellátását garantáló energiamix 2030-ig (ill. 2050-ig) „Atom-Szén-Zöld” forgatókönyv Atomenergia hosszú távú alkalmazása Paks I. 4. blokk üzemidő-hosszabbítás Paks II. projekt megvalósítása Megújuló energiaforrások Fosszilis energiatermelés

A megújulók fokozottabb integrálása Háztartási méretű kiserőművek Magyarországon Problémák (szubvenciók hatása, hurokáramlások, technikai-technológiai korlátok, költségek-folyamatos befektetések) Megoldási eszközök tárolás, közlekedés zöldítése hálózatfejlesztés, kiszabályozó tartalék erőművi háttér Forrás: MEKH

A közlekedés zöldítése Alternatív üzemanyagok Töltőinfrastruktúra-fejlesztés E-mobilitás CÉL: Magyarország a közlekedésfejlesztés fősodrába, a jármű- és üzemanyag-technológiák kutatás-fejlesztésének élenjárói között legyen.

Hazai villamosenergia-infrastruktúra Bős (SK) – Gönyű (HU) – Nagygyőröd (SK) 2020. végéig Sajóivánka (HU) – Rimaszombat (SK) 2020. végéig Kisvárda (HU) – Nagykapos (SK) 2029. végéig Hévíz (HU) – Cirkovce (SL) 2018. végéig Forrás: MAVIR

Hazai fosszilis alapú villamosenergia-termelés Forrás: MAVIR

Nemzetközi trendek A fosszilis tüzelőanyagok (földgáz, kőolaj) a globális energiarendszer fontos elemei maradnak. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság csökkentik az importigényt A kőolajkereslet lassú növekedésben 2040-ig – a bioüzemanyagok használata fokozódik + közlekedési elektrifikáció Legnagyobb keresletnövekedés: földgáz Kína és Közel-Kelet igényei intenzíven emelkednek Megduplázódik az LNG kereskedelme Megtorpan a szén keresletének növekedése 2040-ig 30%-kal nőhet a globális energiafelhasználás Globális energiakereslet földrajzi átrendeződése Környezetvédelmi aggályok

Ellátásbiztonság az EU-ban Az EU energiaigénye egyre nő, bár üteme lassul. Az EU energiafogyasztásának 54%-át importból fedezi. Nagyfokú sérülékenység! (sok ország csak egy útvonalon/egy forrásból jut energiához) CEF Uniós pénzügyi támogatás feltételei TEN-E PCI-lista

Földgázellátás-biztonság (Forrás: ENTSOG)

A fogyasztók Árak Az állam szerepe Ösztönző projektek

Beruházások és K+F+I A jövő hazai energiatechnológiai prioritásai: a nukleáris energiatermelés, a megújuló alapú és egyéb alternatív energiatermelés, a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő fosszilis alapú energiatermelés, az alternatív meghajtású közlekedés, az energiahatékonyság, kiemelten az épületenergetika terület, az energiaszállítási és -tárolási technológiák, az okos rendszerek, valamint az ipari energiahatékonyság és kibocsátás-csökkentés KFI tevékenységei. Forrás: IEA

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!