Az etruszkoktól a királyság bukásáig Őskori és ókori történelem római történelem Az etruszkoktól a királyság bukásáig ELTE BTK TI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor agocs.nandor@nyme.hu

Italia őskora i.e. 5000 k. – neolitikum i.e. 3000 k. - rézkor i.e. 1600-1200 – középső bronzkor Terramara-kultúra (Pó völgye) nagy, erődített telepek, ló, hamvasztás, gátak Apennini-kultúra (félsziget) kisebb, korhasztásos i.e. 1200-900 – sötét kor

Praenestei fibula (i.e. 600 k.) „Manios med vhevhaked Numasioi”

TABULAE IGUVINAE – OSZK-UMBER i.e. III-II. század A szertartás bevezetéseként a madarakat kell megfigyelni, a baglyot és varjút nyugat felől, a hím és nőstény harkályt kelet felől. Aki a madarakat meg akarja figyelni, elkerített helyen ülve így kérlelje a papot: „Add parancsba, hogy figyeljem a baglyot nyugat felől, a varjút nyugat felől, a hím és nőstény harkályt kelet felől – kelet felől a madarakat, a szent szertartás hírnökeit!” (Tabulae Iguvinae. VI A. H. I.)

PYRGI - ETRUSZK

Arrezoi Kiméra (i.e. 400 k.) Monteleonei szekér (i. e. 530) Házaspár szarkofágja (i.e. 520 - 510 k.) Táncosok és zenészek a Leopárdok sírjából Tarquiniaból (i.e. 480 – 450) Piacenzai máj (i. e. III – II. sz.)

Veii alaprajza Portonaccio templom (i.e. VI. sz. vége)

Veii, Portonaccio templom (i. e. VI. sz. vége). Róma, Forum Boarium (i Veii, Portonaccio templom (i.e. VI. sz. vége) Róma, Forum Boarium (i.e. VI. sz. utolsó harmada)

Etruszkok thallasokrácia i.e. 540 – alaliai tengeri ütközet (etruszk-pun – Phókis) Sikertelen támadás Kymé/Cumae ellen i.e. 510 – Sybaris pusztulása i.e. 509 k. - Róma elvesztése i.e. 474 – kyméi tengeri csata (etruszk – Syrakusai) Dódekapolis - 12 városállam szövetsége Tages és a disciplina Etrusca (libri haruspicini, libri fulgurales, libri rituales) lucumo (lauchume) zilath saeculum bucchero kantharosz

Tomba François Volci - i.e. 325-300 k.

Disciplina Etrusca

A Forum Romanum a Kr. e. 9-7. században L IIB/III L IIIB2

Palatinus, védőfal 2. periódusa, L IVA

A Város alapítása Septimontium i.e. 753. április 21. Romulus „Nem ok nélkül szemelték ki ezt a helyet az istenek és emberek a Város megalapítására: a halmok vidéke rendkívül egészséges, a folyó a legjobb helyen vonul ahhoz, hogy a belső vidékek terményeit elszállítsa, s a tenger felől is jól megközelíthető; a tenger itt van a szomszédunkban, kihasználhatjuk minden előnyét, de nincs túlságosan közel ahhoz, hogy idegen hajóhad veszélyt jelentsen; egyszóval ez az Italia közepén fekvő táj páratlanul alkalmas arra, hogy Városunkat hatalmassá növelje.” (Livius AUC 5, 54. - Muraközy Gyula fordítása) A Város alapítása Septimontium i.e. 753. április 21. Romulus Numa Pompilius, Tullus Hostilius, Ancus Martius Tarquinius Priscus, Servius Tullius, Tarquinius Superbus i.e. 508-507 – szerződés Karthagóval Lapis niger - i.e. 570-550 k.

Tomba François Volci - i.e. 325-300 k.

Társadalom, a populus Romanus előkelők és a többiek tribus (Tities, Ramnes, Luceres) familia – gens (Fabia, Aurelia, etc. – 300 db) – curia – coviria – Quvirites (30 db) pater familias curiones – comitia curiata curio maximus comitia curiata: népgyűlés, családi jogi ügyek, tisztviselők megerősítése, hadszervezet (10 lovas, 100 gyalogos curiánként) cliens (tsz. clientes) patricii = equites – plebeii rex/interrex senatus (100 300)

A „Serviusi Alkotmány” (Livius AUC I. 43) Supra classem 18 centuria Prima classis (- 100.000 as) 82 centuria (40 seniores, 40 iuniores, 2 fabrum) galea, clipeus, ocreae, lorica, hasta, gladius Secunda classis (100.000 – 75.000 as) 20 centuria (10-10) galea, scutum, ocreae, hasta, gladius Tertia classis (75.000 – 50.000 as) 20 centuria (10-10) galea, scutum, hasta, gladius Quarta classis (50.000 – 25.000 as) 20 centuria (10-10) hasta, verutum Quinta classis (25.000 as – 11.000 as) 32 centuria (15-15, 1 cornicines, 1 tubicines) Infra classem 1 centuria – proletarii

Comitia centuriata A comitia centuriata, melyet a centurialis beosztás alapján tartottak, vált a köztársaságkor comitium maximumává, azaz a legfőbb és legfontosabb népgyűlésévé. Mivel kifejezetten katonai alapon szerveződött, a polgárok fegyveresen vettek részt rajta, ezért a Campus Martiuson tartották (fegyveres hadsereg nem léphetett a Város területére!). A katonai főhatalommal és általános imperiummal bíró magistratusok, a consul vagy a praetor hívta össze és elnökölt rajta. Hatáskörei: – a fontosabb magistratusok (consul, praetor, censor) választása; – háború és béke kérdése; – a fontosabb államügyek tárgyalása; – törvényhozás (ennek java része 218 után átment a comitia tributa hatáskörébe – 240-től amúgy sem volt az uralkodó osztályoknak többsége!); – a ius provocationis alapján a magistratustól fellebbezett, főbenjáró bűncselekmények tárgyalása. A mariusi hadseregreform eleve kikezdte a polgárok általános katonai szerepvállalását, majd a principatus elejére a comitia centuriata hatásköreinek jó része is elenyészett, míg végül többé össze sem hívták. (Pozsárkó Csaba: Ius Publicum)