Az információs társadalom joga 2. Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó egyetemi docens Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetem Üzleti Jogi Tanszék

Ismétlő kérdések Jellemezze az információs társadalmat! Mi jellemzi az információs társadalom szabályozását? Melyek azok a jogterületek, amelyek az információs társadalom működésével kapcsolatos szabályokat biztosítják?

adatok

1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról  „elismerve a hazai IKT ágazat kiemelt jelentőségét, és az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket, valamint e területen az állami ösztönzés fontosságát, elfogadja a 2014–2020 időszakra szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), ezzel összefüggésben felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Stratégiának a kormányzati portálon való közzétételéről”

Nemzeti Infokommunikációs Stratégia Meghatározza a kormányzati szintű célkitűzéseket Meghatározza a hozzárendelt szervezeti támogatást Meghatározza a végrehajtás felelőseit (IT-ért felelős miniszter, hatóságok) Meghatározza a hozzá igazított költségvetés mértékét Digitális infrastruktúra: a digitális szolgáltatások nyújtásához és igénybevételéhez szükséges sávszélességet biztosító elektronikus hírközlési infrastruktúra rendelkezésre állása a hálózat valamennyi szegmensében (gerinc-, felhordó- és helyi hálózat);  Digitális kompetenciák: a lakosság, a mikro- és kis –és közepes vállalkozások, illetve a közigazgatásban dolgozók digitális kompetenciáinak fejlesztése, az elsődleges (digitális írástudatlanság) és másodlagos (alacsony szintű használat) digitális megosztottság mérséklése, a mikro- és kisvállalkozások és a közigazgatásban dolgozók képessé tétele az IKT rendszerek bevezetése által előálló üzleti lehetőségek felismerésére és kihasználására, illetve a tartósan leszakadók részesítése a digitális ökoszisztéma előnyeiből (e-befogadás);   Digitális gazdaság: egyrészt a szűkebben értelmezett IKT szektor, másrészt az általa biztosított elektronikus (kereskedelmi, banki stb.) szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások külső és belső informatikai rendszereinek fejlesztése, illetve az IKT- fejlesztésekre és az IKT-n alapuló fejlesztésekre irányuló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzése;   Digitális állam: a kormányzat működését támogató belső IT, a lakossági és vállalkozói célcsoportnak szóló elektronikus közigazgatási szolgáltatások, illetve az állami érdekkörbe tartozó egyéb elektronikus (pl. egészségügyi, oktatási, könyvtári, kulturális örökséghez kapcsolódó vagy az állami adat- és információs vagyon megosztását célzó) szolgáltatások, valamint e szolgáltatások biztonsági hátterének biztosítása. NFM, KIM NGM EMMI BM HM VM Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) és egyéb KSZ-ek NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Releváns egyetemek, főiskolák Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) Egyéb szervezetek (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) Nemzeti Innovációs Hivatal Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal

Szabályozás mint alapvető eszköz a célok elérésére

Társadalmi normák általában  reális, kölcsönös elvárások  az eltérést büntetik/az igazodást jutalmazzák fajtái: erkölcsi szokás illemszabályok (etikett – köszönés, megszólítás) vallás szakmai – technikai jog

JOG magatartásszabályok összessége  mindig emberi kapcsolatokat szabályoz  keletkezése az állam keletkezéséhez és működéséhez kapcsolódik  az állami szervek révén kényszeríthető ki  az adott társadalmi rendszer védelmét is jelenti

A jogszabály jellemzői  érvényesség (alaki, tartalmi)  hatály (területi, időbeli, személyi, tárgyi)  általánosság  ismételtség (minden ismétlődő esetben alkalmazandó)  szankcionáltság  hipotetikus szerkezet (jövőbeni szituáció)  reciprocitás (kölcsönösség): minden jogosultsággal szemben mások által tanúsítandó, elvárható magatartás áll szemben

JOGSZABÁLY a jogalkotás során meghatározott eljárás keretében meghatározott formában és elnevezéssel létrejött jogi akarat, amely jogi normákat foglal magában

A jogalkotás jellemzői  meghatározott jogi rendben jön létre  jogi norma tudatos létrehozása  előre történik a szabályozás  általánosan megfogalmazott jogi norma jön létre  a társadalom széles körére vonatkozik  a (politikai, gazdasági) hatalmat gyakorló csoport érdekeit fejezi ki (is!)  stabil, de rugalmatlan

JOG és az ÁLLAM kapcsolata  állam: szervezet, a politikai berendezkedés része  jog: norma  magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése az állami szervekhez kötődik, s amelyek tükrözik az állami szerv politikai meghatározottságát  adott társadalomban kötelező az érvényesülése, betartását az állam kényszerítheti ki

JOGFORRÁS jogrendszer alkotóelemei  országos vagy helyi szinten rendezi a társadalmi viszonyokat  egymásra épülnek, kiegészítik egymást  hierarchikus rendben állnak  többféleképp csoportosíthatók (tárgy, ki, hogyan)

JOGFORRÁSI HIERARCHIA  igazodik a jogalkotó állami szervek hierarchiájához  alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes magasabb szintűvel, ha mégis, elméletileg “nem létezik”

JOGSZABÁLYOK – törvény, rendelet  Központi (országos) jogszabályok  Alaptörvény Sarkalatos törvények (Médiatv., Infoszabtv.)  rendes törvények (Szjt., Szt.)  törvényerejű rendeletek  központi szervek rendeletei (hírközlési, média)  Helyi jogszabályok (önkormányzati rendeletek) + NEMZETKÖ̈ZI SZERZŐDÉSEK (pl. frekvenciakiosztásról, BUE, EJEE)

TÖRVÉNY általános  széleskörűen tekinti át a társadalom állapotát  alapvető viszonyokat szabályoz a tartósság igényével  stabil, rugalmatlan  a társadalmi nyilvánosság előtt zajlik

RENDELET közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége  a szabályozási szükségletet törvény határozza meg  a felhatalmazást is rendszerint törvény adja meg  a társadalmi viszonyok szűkebb területét szabályozza  kevésbé stabil  kevésbé zajlik a nyilvánosság előtt?

TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET  szocializmus jogszabályformája volt  a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa  ma már nem lehet alkotni, de számos van még hatályban  módosítani csak törvénnyel lehet

UNIÓS JOG SZABÁLYOZÁSI KOMPETENCIÁJA  alapja: a tagországok átruházott hatásköre  irányultsága: az Unió céljainak megvalósítása  az alapító szerződésekben kijelölt keretek között

https://ec.europa.eu/commission/priorities/digital-single-market_en

https://juliareda.eu/me-for-you-in-europe/

Információs társadalommal kapcsolatos portálok http://hirlevel.egov.hu https://twobirdsideas.hu http://copy21.com http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak http://nmhh.hu http://digitalisinnovacio.hu

Patricia Wallace: Az internet pszichológiája, 2002. Osiris http://www.spring.org.uk/2010/10/internet-psychology.php Alkalmazott Pszichológia 2014, 14 http://ap.elte.hu/archivum/2014_1/