Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok „Vadászok és gyűjtögetők művészete” „Pásztorművészet” „Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Délebbre szorultak Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%) 2

Kora ókor Több folyammenti civilizáció Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8–9 mó-s birodalom (Karnak, Luxor, Théba) Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa Indus (mai Pakisztán) – Mohendzsodáró: magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem súlypont folyók helyett Földközi-tenger partvidéke: Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai Libanoni-partvidék É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek 3

Késő ókor Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz.), majd Nagy Sándor meghódította ÉNy-Afr: főníciaiak  punok (gr.: phoinik) Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai ÉK-Afr: görögök Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Egyiptom: Alexandria (Kleopátra) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Bizánci és Perzsa Birodalom 4

Új időszámítás: arabság és iszlám vallás elterjedése Arab-fsz., VII. sz: Mohamed próféta hatására megszületett az iszlám vallás Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika  Iszlám vallás terjedése Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is megelőzte Eu-t) XI. sz.: keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz.: mongol hódítás Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák) 5

Középkor, újkor: török uralom Terjeszkedő Török Birodalom Kisázsia, XI. sz.: törökök első hulláma: szeldzsuk törökök XIII. sz. vége: kisázsiai nagyhatalom: oszmán törökök XIV. sz. közepe: Dardanellák átlépése – Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma (Kisázsia  Iszlám Világ jelentős része) XVI. sz. eleje: egyiptomi (mamlúk) szultán legyőzése  oszmán szultánok iszlám vallás legfelső vezetői (kalifa)  Isztambul: Iszlám Világ vallási + politikai centruma (+évszázadokon át meghatározó szerep Eu. történetében is) Egységesülés, de részleges függetlenség Vallási, politikai és közigazgatásban török hivatalos nyelv Különböző közösségek saját nyelveiket használták (szemben franciák későbbi nyelvi „civilizáció misszió”-jával az Atlasz-vidéken) Egyiptom: jelentősebb vezető Mohamed Ali Gazdálkodás: gyapot, öntözés 6

Egyéb önálló középkori iszlám királyságok Marokkó (marabut hittérítők) Ny-Szudán: Szongháj Birodalom (szúfi hittérítők) Nílusi-Szudán: Fundzs állam (felső-egyiptomi arab hittérítők) XVII. sz.-ig: még független Perzsia (szafavida, kádzsár dinasztia) Közép-ázsiai kánságok Afganisztán/Koraszán és Pakisztán területe Mogul Birodalom része (kp.: Kabul)  mogul = mongol (farszi/perzsa nyelven) 7

XIX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás Európai gyarmatosítás a XIX. sz.-ig Angolok: Pakisztán Oroszok: Közép-Ázsia Franciák: Szahara és Ny-Szudán XVIII. sz.: elkezdődik a Török Birodalom csökkenése Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Franciák: Algéria (protektorátusok: Francia-Marokkó, Tunézia) Spanyolok: Spanyol-Marokkó Nemzetközi igazgatású város: Tanger Török Bir., I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere” Nílusi és arábiai területek függetlenítése (török szultán egyiptomi alkirálya) Angolok: Egyiptom (1882), Nílusi-Szudán 8

XX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás 1911–1912: olasz-török háború Líbia: olaszok De: szenúszi szekta (XVIII. sz-ban alapították, központjuk Kufra) I. vh-t lezáró 1920-as sévres-i döntés: Törökország további területvesztései Franciák és angolok: „Termékeny Félhold” területe Kemál Atatürk győztes török mozgalma  1923-as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió 1939: Törökország visszakapja a szíriai Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon  mai török államterület 9

Önállósulás útján XX. sz. 2. fele: függetlenedések 1922: Egyiptom (királyság) 1951: Líbia (királyság II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) Háború után: ENSZ gyámság angol (Kirenaika, Tripolitánia) és francia (Fezzán) megszállás 3 tartományból független királyság: I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1990-es évek: közép-ázsiai országok Sokáig Szovjetunió része Régi iszlám vallási hagyományok + etnikai hovatartozás  egyre erősebb közel-keleti reorientáció (vallási–etnikai konfliktusok  lassabb fejlődés) 10

Izrael megalakulása Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948-as újjáalapítása Palesztina területén Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az arabok között Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag igen befolyásos Izraellel szembeni feszült viszony általában valamennyi iszlám országot jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló viszonyulás szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak az Iszlám Világon belül 11

Törökország: Atatürk reformjai Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a 12

Gazdaságpolitikai váltás Hagyományos importhelyettesítés Fél évszázadon át Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar Nem volt versenyképes nemzetközi piacon Árrobbanás (1970-es évek), deficit, eladósodás Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) Új liberális gazdaságpolitika 1983 óta Külföldi tőke Magánszektor térnyerése Exportorientált iparágak Idegenforgalom fejlesztése 13