A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

Afrika, a „fiatal” kontinens
A gazdasági fejlettség mutatói
A Föld mezőgazdasága.
Afrika.
Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete
Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Urbanizáció a fejlődő országokban
AZ EMBERISÉG ÉLELMEZÉSI HELYZETE
NÉPESEDÉSI ÉS URBANIZÁCIÓS VÁLSÁG
Észak Dél ellen.
A Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban
Afrika.
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
Készítette: Csapó Botond
Afrika népessége Varga Kristóf 7./a
Afrika a fiatal kontinens
Afrika, a „fiatal” kontinens
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és.
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
Amerika. Lakói Őslakosok: eszkimók, indiánok(Ázsiából) Bevándorlók(gyarmatosítók): - angolok, franciák(Angol-Amerika  USA, Kanada) - spanyolok, portugálok(Latin-Amerika.
Éhező kontinens Készítette:Turcsányi Kristóf. Afrika A világmásodik legnagyobb kontinense Több mint egy milliárdan élnek itt Országai a legszegényebbek.
A felvilágosult abszolutizmus
Az észak-amerikai gazdasági centrum
Portugália.
Fekete Afrika A 2. Világháború jelentős hatással volt Afrikára. A háború után a legtöbb afrikai országban napirendre került a függetlenség kihívása. A.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG
AFRIKA Gazdasága Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Európa fogalma, határai, ismérvei
A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan iparosodó országai
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Európa regionális földrajza
Afrika népességfejlődése között
Földünk demográfiai folyamatai (összegzés)
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója
Készítette: Bakos Ilona, Derceni Középiskola, 2013
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Délkelet – Ázsia országai
Az észak-amerikai gazdasági centrum
CIVILIZÁCIÓS ÖVEZETEI
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Rangsoroláson és pontozáson alapuló komplex mutatók
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Előadás másolata:

A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Trópusi Afrika fogalma Trópusi-Afrika egyéb elnevezései Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de sértő) Szubszaharai Afrika (Subsaharan Africa) Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika nélkül) Jellemzői Negrid lakosság többsége Szahara elválasztó szerepe Inkább keresztény Északi határa vitatott Mauritániától (Ny) Szudánig (K) 17 mó km2 (V11%) 760 mó fő (V11%) Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika 2

Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú elmaradottság Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia De: D-Ázs: komoly fejlődés, Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart lépést term szaporodással)  egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5%  többi országa 0,8%) Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő  élelmiszer/fő csökken, túlzott legeltetés  elsivatagosodás Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3) Egy-két exp-termék (ásványi nyersanyag vagy mg-i termék)  függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása Belső területek: elzártság Túlnépesedés Belpolitika: békés v. konfliktusok 3

Sajátos, elsősorban Trópusi-Afrikára jellemző térségspecifikus okok 4

1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége” Trópusi környezetben nem volt szükség Ruházkodásra Tartós hajlékra Termények raktározására Nem kedvezett a társ–gazd, termelőerők fejlődésnek I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése 5

2. Külső kapcsolatok hiánya Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a külvilágtól Késői felfedezés XV–XVI. sz.: csak a partvidék XIX. sz. vége: belső területek Sokáig tartó elszigeteltség okai Szárazföldön: Szahara (max. néhány karavánút) Tengeren: tagolatlan tengerpart (partok mögött magas peremküszöbök) Folyókon (Kongó, Nílus): vízesések, zuhatagok Esőerdők, forró, párás égh., trópusi betegségek Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek  több mint ezer nyelv 6

3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya Cecelégyfertőzés  fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen  eke helyett kapa, szúróbot Hagyományos kapás égető–vándorló gazdálkodás  csekély terméktöbblet  nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom  csak nemzetiségi, törzsi kötelékek Eu-nál alacsonyabb társ–gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is 7

4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai Eleinte portugál felfedezőutazók XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg partvidéki erődökben Cél: Indiába vezető hajóút biztosítása Később rabszolga-kereskedők, gyarmatosítók XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba  több tíz milliós emberveszteség  hatalmas területek elnéptelenedése XIX. sz.: gyarmati háborúk  termelőerők pusztulása XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása (főleg brit és francia) Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok, világhatalmi pozíció erősítése Eleinte: fejadó, nyers erőszak  később: bányászat, ültetvényes mezőgazdaság Világgazdaság: Trópusi-Afrika függő helyzete 8

5. Ésszerűtlen államhatárok 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 állam), de még rosszabb helyzet Függetlenség illúziói helyett realitás Függőség Sorozatos gazdaságpolitikai hibák (szocialista kísérletek néhány országban) Mesterséges határok  vallási, nyelvi és törzsi viszályok Fegyveres konfliktusok Háborús menekültek Gazdasági elnyomorodás  migránsok 9

Nem jut a termelés bővítésére Kevés bevétel: alacsony nemzeti jöv Sok kiadás  nem a termelés bővítésére költenek, helyette: Elemi szükségletek, közvetlen fogyasztás: élelmiszer, ruházkodás (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások) Társadalmi feszültségek  erős hadsereg, fegyverkezés Állami adósságok törlesztése Alapvető kommunális infrastruktúra megteremtése Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák, kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére: Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra)  új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól) 10

Alulurbanizált kultúrrégió Városlakók aránya kicsi (<40%) Óriási falu–város különbség Nagyvárosok főleg tengerparton Legnépesebb város: Lagos (Nigéria): VR11 (~10,4 mó) Kinshasa (Kongó): VR15 (9,4) 11