Budapesti Műszaki Főiskola CAD/CAM szakirány A CAD/CAM modellezés alapjai Előadás Integrált termékmodellek Dr. Horváth László.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Adatbázis gyakorlat 1. Szerző: Varga Zsuzsanna ELTE-IK (2004) Budapest
Advertisements

INTERNET.
Prototype Kft. Prototype kft. - Alapítás ban - 8 alkalmazott - A Stratasys Inc. képviselet - MK-Technology GmbH képviselet - GOM GmbH képviselet.
A Blown-up rendszer Biczók Gergely Rónai Miklós Aurél BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Turányi Zoltán Richárd Ericsson Traffic Lab Valkó.
Az integrált áramkörök (IC-k) tervezése
A Microsoft rendszermenedzsment víziója A Dynamic Systems Initiative A System Definition Model Az üzemeltetésre tervezett szoftverek A SDM jelentősége.
Intelligens szoftver megoldások acélszerkezeti tervezéshez.
Az integrált áramkörök (IC-k) típusai
Vizuális modellezés Uml és osztálydiagram UML eszközök
Ember László Hálózatok (Networks) ISO-OSI TCP/IP.
Informatika.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott.
6. Előadás Alkatrészkapcsolatok modellezése
Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Szak CAD/CAM szakirány Forgácsolási technológia számítógépes tervezése II. 4.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
9. Előadás Gyártási folyamatok modellezése
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 2. Kontextuális.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mérnöki Informatikus.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 6. Modellezés.
Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Szak CAD/CAM szakirány Forgácsolási technológia számítógépes tervezése II. 6/1. előadás Adatcsere tervezőrendszerek.
Dr. Horváth László – PLM – CCM – 2. előadás: Határfelület-ábrázolás és Euler -i topológia A CAD/CAM modellezés alapjai Dr. Horváth László Budapesti.
A virtuális technológia alapjai Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott Matematikai Intézet 4. Előadás Alakmodell fejlesztése Alak építése.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 8.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott.
Az ACIS modellező rendszer Dr. Horváth László. Alapvető jellemzők A Spatial Technology Inc. terméke. Objektum orientált és kereskedelmi modellező alapját.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 10.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 2. Előadás 2,5 tengelyű marási ciklusok.
A modellező rendszerek közötti adatcsere és szabványai Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 8.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc 9. Előadás és.
A virtuális technológia alapjai
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
A CAD/CAM modellezés alapjai
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 11.
Létező hálózatok Kapcsolat-orientált csomagkapcsolt adathálózat: X.25.
Számítógéppel integrált gyártás (CIM)
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 5. előadás Alkatrészek, szerelési.
Integrált termékmodellek Budapesti Műszaki Főiskola CAD/CAM szakirány A CAD/CAM modellezés alapjai Előadás Integrált termékmodellek Dr. Horváth László.
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 1. előadás Bevezető a számítógépen.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 4. Előadás Vezérlésfüggetlen NC ciklusok.
Budapesti Műszaki Főiskola CAD/CAM szakirány A CAD/CAM modellezés alapjai 2001/2000 tanév, II. félév 1. Előadás A számítógépes modellezés fogalma, szerepe.
Bevezetés az alakmodellezésbe I. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 5. Előadás Fúrási és esztergálási.
Bevezetés az alakmodellezésbe II. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 9. előadás Műszaki tervezőrendszerek.
1 A geometriai modell és struktúrája Budapesti Műszaki Főiskola A CAD/CAM modellezés alapjai 2000/2001 tanév, II. félév 2. előadás A geometriai modell.
Szerelési egységek modellje
Összefüggések modelleken belül Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév.
Adatbázis-kezelés JAG,
Hálózati alapismeretek
Mechanikai rendszerek leírása
Számítógépes tervezőrendszerek c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 4. Laboratóriumi.
Adatbázisszintű adatmodellek
Programozás III JPA.
Informatika (Bevezetés az informatikába)
UML használata a fejlesztésben, illetve a Visual Studio 2010-ben
MIB Dokumentáció.
Krossz-diszciplináris termékdefiníció
Termékadatok menedzselése és cseréje
Termékadatok menedzselése és cseréje
Modellezés funkcionális alaksajátosságokkal
Alaksajátosságokkal való módosításon alapuló alakmodellezés
A termék mint rendszer modellezése
Előadás másolata:

Budapesti Műszaki Főiskola CAD/CAM szakirány A CAD/CAM modellezés alapjai Előadás Integrált termékmodellek Dr. Horváth László

Tartalom A termékmodellezés igénye A mestermodell elv Mestermodell és alkalmzási modellek Asszociativítás modelladatok cseréjénél A STEP termékmodell szabvány Entitások leírása Express nyelven

A termékmodellezés igénye Tendencia: konfigurálható termékek, nagyszámú változatban. Temék konfigurálása a megrendelő igénye szerint mint rutinszerű tevékenységgé válik. Az egyedi termékek modellezése külön-külön már nem ésszerű. A változatok vagy érvényes elemkombinációk hatékony számítógépi leírása szükséges. Generikus termékstruktúrák modellezésének kifejlesztése vált fontossá. Objektum orientált programozás adta lehetőségek kihasználása.

A mestermodell elv A termékmodellezés egyik alapelve. A termék adatainak csoportjait egy logikai modellben kezelik: A termék mint egységes egész modellezhető. Mindíg egyetlen aktuális mestermodell van. Alkalmazási modellek adatai asszociatív kapcsolatban lehetnek a mestermodellel, így annak változásáit automatikusan követhetik. Kétirányű automatikus módosítás valósítható meg.

Mestermodell és alkalmzási modellek

Asszociativítás modelladatok cseréjénél A hagyományos modelladat-cserénél a modellt létrehozó rendszer és a modell kapcsolata megszűnik. Cél: az integrált modelleken belüli asszociativ kapcsolatokat kiterjeszteni a modellnek az integrált rendszeren kívüli alkalmazásairais. Napjainkban megvalósuló módszer, még elsősorban azonos termékek installációi között. A modell módosítása esetén az integrált modellezőn kívüli világba átvitt modell automatikusan módosítható.

A STEP termékmodell szabvány STEP (Standard for Exchange of Product Model Data = Szabvány termékmodellek adatcseréjéhez). Nemzetközi adatkommunikációs szabvány termékmodellezéshez és adatcseréhez. Egyéb adatcsere-szabványosítási tevékenységekkel (pl. IGES) koordinálták. Számos korábbi adatcsere szabvány egyesítését határozták el az ISO a STEP szabványban. Gépészeti, elektromos, elektronikai és szerkezeti tervezéshez egyaránt. A modellezési alap: a PDES projekt termékmodellek fejlesztésére. Termékekkel kapcsolatos információk egységes modell-ábrázolása valósul meg. 1994: Európa és USA számos nagyvállalata: STEP nemzetközi termékadatcsere-szabványként való implementálásának és alkalmazásba vételének meggyorsítása. A STEP szabványt 1994 -ben az ISO 10303 szám alatt regisztrálták. Jelenleg is folyamatosan fejlesztik.

A STEP Valamennyi CAD/CAM rendszerrel kompatibilis semleges temékmodell szabvány. A mestermodell elv valósul meg benne. Komplett, tömör és konzisztens. Adatcsere információveszteség nélkül. Adatok a termék teljes élettartamára. Az eredeti cél: az ipari automatizálás kiszolgálása.

Modellezés referenciamodellekkel Integrált erőforrások (Integrated Resources): Generikus erőforrások (Generic Resources). Alkalmazási erőforrások (Application Resources). Az ipari alkalmazási területekhez alkalmazási protokollok (Application protocol, AP). Például: AP 203 - Configuration-Controlled 3D Design Geometria, termékstruktúra és konfiguráció-management. Fejlesztését a PDES Inc. irányította. AP 214 - Core Data for Automative Mechanical Design Az autóipar fejlesztette ki. Autóipar-orientált geometria, termékstruktűra, alaksajátosságok, anyagok, tűrések.

A PDES modell háromrétegű felépítése A fő különbség az IGES és a PDES között: Az IGES -ben: entitások. A PDES modell komplex modell, szakterületi (alkalmazási) modellek. A STEP a PDES -ben definiált és szabványosított formális modelleket tartalmazza. Az alkalmazási réteg a felhasználót és a PDES környezetet kapcsolja össze. Az alkalmazási területekkel kapcsolatos információk leírása referencia-modellek formájában. IDEF1 és a NIAM információ-modellezési módszerek. A logikai réteg típus-csoport és alkalmazás-specifikus adatstruktúrák konzisztens és gépfüggetlen leírása. A logikai rétegen az alkalmazási modellek az integrált termék-információs modellben (IPIM - Integrated Product Information Modell) egyesülnek. EXPRESS leírónyelv. A fizikai rétegen az adatcsere fájl adatstruktúráit és adatformátumait definiálják. Hatékony átvitelt biztosító fájlméret, megfelelő feldolgozási idő.

A STEP termékmodell elemei és struktúrája

Geometriai alapelemek a STEP -ben

Entitások leírása Express nyelven ENTITY számítógép egyszerű attribútumok: gyártmány:STRING; sorozatszám: INTEGER; memóriamérete:REAL; másutt definiálandó attribútumok: szín: colourtype; tulajdonos:person; előző tulajdonosok: LIST 0,? OF person; kötöttségek: UNIQUE sorozatszám; WHERE memóriamérete0.0; ENDENTITY; ENTITY szerszámgép SUPERTYPE OF ONEOF (fúrógép, eszterga, marógép); ENDENTITY; ENTITY marógép SUBTYPE OF ONEOF (szerszámgép); ENTITY point SUPERTYPE OF ONEOF (Descartes -i pont, pont görbén, pont felületen); SUBTYPE OF (geometria)