A MAGAS BIZALOMSZINTŰ TÁRSADALMAK ÉS A TÁRSAS KÉSZSÉG MEGŐRZÉSÉNEK PROBLÉMÁI

Súrlódásmentes gazdaságok

Súrlódásmentes gazdaságok társadalmi tőke és a spontán társas készség …Bizalom szintje magas, spontán szervezetek, állami beavatkozás… Szerződés, kereskedelmi jog – bizalom …növelhető gazdasági hatékonyság, csökkenthető ügyleti költségek… Csökkenő bizalom Bizalom forrása A bizalom forrása általában az, hogy egy közösség tagjainak azonos az értékrendje, s a megfelelő, tisztességes viselkedés így mindenkitől elvárható

Súrlódásmentes gazdaságok „Potyázó probléma” és a megoldás Ha lojalitás elnyomja a gazdasági racionalitást, akkor az nepotizmushoz vagy haverpártoláshoz vezethet. Magas szolidaritás csekély eredmény Kartell – gazdaság kolonca

Súrlódásmentes gazdaságok Hagyományos társas készségnek a hosszú ideje meglévő társadalmi csoportokhoz való lojalitást nevezhetjük, például a középkori árutermelők, akik a katolikus egyház tanai szerint jártak el, ide tartoznak. A spontán társas készség az embereknek az a képessége, hogy összefogjanak, és új csoportokat alakítva innovatív szervezeti keretek között boldoguljanak. Csak akkor hasznos, ha termelő célú gazdasági szervezetek létrehozását segíti elő. A mai társadalmak között a legmagasabb fokon Japánban nyilvánul meg

Japán, egy gránittömb

Japán, egy gránittömb 1868-as Meidzsi–restaurációt követően létrejövő zaibacu „négy nagy” : a Mitsui, a Mitsubishi, a Sumitomo és a Yasuda zaibacu -> keirecu Egy példa arra, hogy hogyan hatnak a hálózatok a cégnagyságra

Japán, egy gránittömb kisvállalkozási szektor keirecu-kapcsolatban áll nagyobb vállalatokkal Családi vezetés -> professzionális „Banto” Az 1945-ös amerikai megszállás következően „keirecu” Az állam szerepe, a Japán Bank A nagy cégek előnye és hátránya

A japán család – Fiúk és idegenek

A japán család – Fiúk és idegenek Japán konfuciánus és sok értéke közös Kínával A japán ie és a kínai csia mukojosi – fogadott fiu A második nagy különbség az elsőszülöttséggel kapcsolatos

A japán család – Fiúk és idegenek A konfucianizmus hatásaként a japánoknál a lojalitás erénye az első Busido a nem japánokkal szembeni bizalom hiánya

A kulturális szokások megjelenése a japán gazdaság világában: Egy élet – egy cég az egész életre szóló foglalkoztatás rendszer - nenko Egyetemi felvételi, pályakezdés, bérezés Vállalat mint egy „család” Japán szakszervezetek

A pénz pórázán

A pénz pórázán a keirecu, a vállalathálózat a legfőbb jellegzetessége a japán gazdaságnak Két fajtája van: vertikális keirecu (pl Toyota) a horizontális vagy piacközi keirecu Átlagosan 31 vállalatot foglal magába Hálózatok nem csak a japán kultúrákban találhatóak

Készítette: Kolláth Enikő