ACT SME: A kis- és középvállalkozások határon átnyúló üzleti kapcsolatainak elősegítése Képzési modul Nemzetközivé válás AZ ACT-SME projectet az Európai Bizottság, Erasmus Plus Programja támogatásával finanszírozzák. Ez a publikáció és tartalma csak a szerzők véleményét tükrözi, és a Bizottság nem felelős az itt tartalmazott információk semmilyen felhasználásáért.

Nemzetközivé válás Definíció A nemzetközivé válás történelme A nemzetközivé válás hatékony területei A nemzetközivé válás pozitív és negatív hatásai

Mi a nemzetközivé válás Nemzetközi termékek és szolgáltatások növekvő kereslet-kínálat egyensúlya Külföldi közvetlen befektetés liberalizációja és rövid távú tőkemozgás Több szervezetből álló társaságok változó szerepe A termelési hálózat újbóli megalkotása nemzetközi platformon Új technológiák, gyorsuló információs technológiák és fenntarthatóság Világgazdaságok integrációja a «dereguláció» koncepció elfogadásával

Mi a nemzetközivé válás?

Mi a nemzetközivé válás? Nagyobb piacok Nagyobb verseny Globális kereslet

A nemzetközivé válás történelme A nemzetközivé válás fő szakaszai 1. Iparosodás / ipar leépülése Az iparosodás a déli részeken (különösen Kínában és Indiában) a második hullámban valósult meg, míg az északi országok az első hullámban iparosodtak. 2. Nemzetközi megközelítés / divergencia Az észak és a dél közötti bevétel különbség csökkent a második hullámban, míg nőtt az első hullámban. 3. Kereskedelem A kereskedelmi volumen mindkét hullámban nőtt, de a növekedést megállították a világháborúk és a világválság.

A nemzetközivé válás történelme 4. Fejlődés Az északi országok az első hullámban fejlődtek. A déli országok a második hullámban fejlődtek többet. Az első hullámban az északi országokban és az Egyesült Királyságban volt látható a fejlődés, míg a déli országok gyorsabban fejlődtek a második hullámban. 5. Urbanizáció Nagyvárosok voltak délen már a XIX. Század előtt. Az első internacionalizációs folyamat felgyorsította a városiasodást északon. Délen a második hullámban történt az urbanizáció. 6. Országok közötti különbségek A jövedelem különbségek és a munkanélküliség problémái nőttek az északi országokban.

A nemzetközivé válás történelme (1870-1914) Az első hullám: Nemzetközivé válás – a tengerentúli felfedezések, a vasútfejlesztés és a távíró feltalálásának politikai, katonai és kereskedelmi hatása. Az internacionalizációval a politikai, katonai és kereskedelmi hatások kiterjedhetnek a tengerentúli felfedezések, a távíró feltalálása és a vasút fejlődése segítségével. (1914-1945) Stagnálási időszak: Válság alakult ki az I. Világháború után – majd a Nagy Gazdasági Világválság 1929-ben. II. Világháború – az internacionalizáció stagnált.

A nemzetközivé válás történelme Második hullám: a II. Világháború végén kezdődik, ez az időszak hozzájárult az internacionalizációhoz. Az olyan nemzetközi intézmények, mint az IMF, a Világbank, GATT, és a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet hozzájárulnak a nemzetközivé váláshoz. A nemzetközivé válás egy másik mérföldköve az 1970-es években történt. A Bretton Woods rendszer összeomlásával megszűnt a fix átváltási rendszer.

A nemzetközivé válás történelme 1980 és az 1980-at követő időszak az internacionalizáció harmadik időszaka kezdetének tekinthető. Az ebben az időszakban történt fejlesztések felgyorsították a nemzetközivá válás folyamatát. A mai világ úgy tekinthető, mint az a korszak, amikor a nemzetközi kereskedelem a csúcspontján van. Olyan tényezők, mint az új piacok felbukkanása, növekvő kereslet és többlet felgyorsították a nemzetközivé válást.

A nemzetközivé válás történelme Az internacionalizációt gyorsító tényezők; A társaságok belépnek a nemzetközi piacokra Növekvő és különböző kereslet Technológiai fejlődés növekvő sebessége Hatékony versenyplatform megjelenése

A nemzetközivé válás történelme A Kommunikációs és Szállítási terület fejlődései támogatták egymást, így a nemzetközivé válás tovább fenntartható.

Az internacionalizációt befolyásoló tényezők Internacionalizáció a gazdaságban Internacionalizáció a politikában és az adminisztrációban Internacionalizáció kulturális területen

Internacionalizáció a gazdaságban Nemzetközi kereskedelem és befektetések elterjedése Tőkemozgás szabadsága Gazdasági szervezetek világszerte Külkereskedelem növekvő volumene Multinacionális társaságok növekvő tevékenységei Növekvő külföldi tőkebefektetés

Internacionalizáció a politikában és az adminisztrációban Gyengülő nemzet-állam terület Kormányhatóságok csökkenő folyamatai Erősíti a helyi adminisztrációt Számításba veszi az emberi jogokat és szabadságot Tiszta rendszert hoz létre

Internacionalizáció a kultúrában Nyugati kultúra dominanciája a többi kultúra felett Kulturális hibridizáció Növekvő fogyasztói kultúra megközelítés

Az internacionalizáció pozitív hatásai A nemzetközi területen végzett üzletnek vannak pozitív és negatív hatásai is: Pozitív hatások Új üzleti tevékenységek nemzetközi platformon Fejlődés a kommunikációban és a telekommunikációban Növekvő hitelek és befektetések

Az internacionalizáció pozitív hatásai Technológia transzfer és know-how. Hatékony emberi erőforrások. Törvények, emberi jogok és adminisztrációs módszerek betartása. Energia és kommunikációs infrastruktúra.

Az internacionalizáció negatív hatásai A negatív hatások a következők: Nagy és nemzetközi társaságok fontossá váltak Alacsony költségű munkaerő növekedése Helyi körülmények kihasználása és a környezet rombolása. A munka, ami a szegények tőkéje, versenytényezővé válik. Bérkorlátozás a nem képzett munkaerőnek.

Az internacionalizáció negatív hatásai Egyenlőtlen jövedelem elosztás, ahogyan a világ nemzetközivé vált Hagyományokat, helyi és nemzeti értékeket lerombolja. A nemzetállam fenyegetéssel és kockázattal néz szembe A természetes környezet védelme megtört, és szennyeződés történt.

www.actsme.eu Köszönöm a figyelmet!