SZÁMVITEL

Holtartunk… Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Erőforrások egy adott pillanatban Eredménykimutatás Forgalmi szemlélet Teljesítmény (kibocsájtás és erőforrás felhasználás különbsége) Kiegészítő melléklet Az egyes eszköz- és forrásadatok tartalmi megítéléséhez nyújt főképp segítséget. Cash flow kimutatás Pénzeszköz állomány változás, pénzforgalmi szemlélet Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

A beszámoló nagyvonalú elemzése 117 A gazdasági elemzés célja: feltárja azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását az összefüggések, gazdasági jelenségek és ezek okainak feltárása döntések előkészítéséhez, megalapozásához kapcsolódó információkat hoz létre minősíti a megtett intézkedések végrehajtását, azok eredményességét értékeli a fejlesztések hatékonyságát az elemzés alapján levont következtetések szabják meg a cselekvés irányát és egyúttal segítik a hatékony gazdálkodást A végső cél a hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás, vagy épp csak a helyzet és a kilátások pontos megismerése. Alapvető kérdés, hogy kinek készül az elemzés! Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

Milyen információkat rejt a beszámoló? Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

Az eredménykimutatás Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

Elemzési módszerek 118 Deduktív (felbontó, levezető) elemzés az átfogóbb eredményekből kiindulva a részeredmények felé haladunk a vizsgált jelenséget elemeire bontjuk, majd ezeket részelemekre figyelemmel kell lenni az ok-okozati összefüggésekre is. Ezt nevezzük átfogó elemzésnek. Induktív (felépítő) elemzés az egyszerűbb tevékenységekből az átfogóbb, összetettebb felé halad a vizsgálat a részelemekből indulunk ki (pl. munkaműveletek, munkafolyamatok, stb.) az összefüggések ismeretében, kalkulációk készítésével jutunk el a jelenségek elemeihez, majd a jelenséghez. Ezt a módszert nevezzük részletes elemzésnek. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

Az elemzéshez szükséges adatkorrekciók 119-121 A korrekció célja, hogy az üzleti tevékenységre nem jellemző elemektől megtisztítsuk a beszámoló mellékleteit. Jellemzően 5 évre nyúlunk vissza az időben. Cél: a vállalat üzleti tevékenységére nem jellemző elemeket ki kell venni az adatok közül. Korrigálandó tényezők: egyedi, egyszeri, és különleges tételek sztrájkok, munkabeszüntetések ráfordításai kártérítések, természeti katasztrófák egyszeri szerződések teljesítése, üzletrészek értékesítése operatív működésben részt nem vevő aktívák, passzívák túlzó készpénz-, értékpapír-állomány az értékteremtésben részt nem vevő ingatlan állomány sportlétesítmények, üdülők, antik vagyontárgyak számviteli elvek megváltozásából fakadó kiigazítások következetesség elve – összehasonlítható adatok értékelési eljárások változása értékelő megítélése alapján nyilvánosan forgalmazott vállalatok vs. „magán” cégek kinek készül az elemzés (újra) => döntési lehetőség Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

Beszámoló értékelése aránymutatókkal 122 Hagyományos vagy fundamentális változat Nem csak a terv megalapozásához, hanem tulajdonosi, hitelezői (ügyfélminősítés), befektetői értékelésre is. Aránymutatók értékelése: Statikusan (adott időpontban mutatott érték) Dinamikusan (időpontok közti változás) Hasonló cégekkel, iparági átlaggal történő összehasonlítás Aránymutatók használata: Komplex értékelés (egy mutató alapján nem értékelünk) Lényeges és elhanyagolható közti különbség A statikus szemlélet a szezonális tényezőket figyelmen kívül hagyja A mutató értékek ugrásszerű változásánál a változásokat okozó tényezőket is vizsgáljuk meg! Feltűnően alacsony vagy magas mutatók Vegyes profilú vállalatok szakágazati összehasonlítása Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.